• Megjelenítés

nyugdíj

55 év felett nagy valószínűséggel a visszalépés a jó döntés

Az OTP magánnyugdíjpéntár sajtóreggelijén elhangzottak alapján azt mondhatjuk, hogy a visszalépésben érintett korosztályok nagyobb része élhet a törvényi lehetőséggel, azonban a döntés előtt érdemes felmérni a terepet. Nagy Csaba, az OTP magánnyugdíjpénztárának vezetője szerint az 55 év felettieknél nagy valószínűséggel jobb a visszalépés, míg az 52-55 éves korosztály esetében mérlegelni kell, hiszen lehetnek olyan életutak, amik a maradást erősítenék. Nem kicsi a tét, hiszen egyes esetekben több tízezer forintot is jelenthet a váltás.

Megabotrány: állami tisztségviselőket kentek meg tízmilliókkal, magyar szál is van

A napokban leleplező cikket közölt New York állam számvevőiről a Daily News, az információik szerint több százezer dollárt kaptak a hivatalnokok adományként ügyvédi irodáktól, cserébe pedig a legjobb támogatók védhették az állami nyugdíjalapot peres ügyekben. A jelenleg is hivatalában lévő számvevő, Thomas DiNapoli 2007 óta például 200 ezer dollárnál is többet kapott ügyvédi irodáktól, azonban az elődje, a magyar származású Alan Hevesinek sem kellett szégyenkeznie. Az ügyvédi irodáknak megérte ez az áldozatvállalás, hiszen az elmúlt 10 évben összesen fél milliárd dollárt kaszálhattak az ügyvédi díjakból.

Nyugdíjpénztárak nélkül mindennek vége?

Nemcsak a szűken vett pénztári szféra problémáira keresi a megoldást a Stabilitás Pénztárszövetség idei konferenciája, de igyekszik választ találni a nyugdíjrendszer és az egészségügy legfontosabb kérdéseire is, és megtalálni a pénztárak jövőbeli szerepét és formáját ezekben a rendszerekben - mutat rá Juhász Istvánné, a pénztári ágazat túlnyomó többségét képviselő Stabilitás Pénztászövetség főtitkára a konferencia legfontosabb céljaira, hozzátéve, hogy a legfontosabb üzenet a közös döntéshozatal mellett az öngondoskodás erősítése, ami nehezen képzelhető el jól működő pénztári szféra nélkül.

Nem tisztázott az ekhósok nyugdíjegyenlege

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó magánszemélyeknél - egyes esetekben - eltérések mutatkoznak az elvárt és tényleges magánnyugdíjpénztári egyenlegekben - írja a Napi Gazdaság. Az APEH szerint egyetlen munkáltató vagy pénztár sem fordult ilyen panasszal a hatósághoz, ettől függetlenül viszont még a probléma fönnáll, azt viszont nehéz megállapítani, hogy mennyire elterjedt jelenségről van szó. Ismerve a központi bevallás-beszedési rendszer működésének buktatóit, nem lennénk meglepődve, ha a labda megint az állam térfelén pattogna.

Könnyűszerrel megérheted a 100 éves kort

Egy dán kutató csoport az átlagosnál merészebb becslésekkel állt elő, szerintük nem csak minden negyedik újszülött fogja megérni a 100 éves kort, hanem legalább minden második. A fejlett országokra vonatkozó előrejelzések szerint a 21. században is folytatódni fog az elmúlt 165 évben megfigyelhető trend, miközben nem csak tovább fogunk élni, hanem tovább lehetünk egészségesek is.

Nyugdíjas fronton tör előre a volt svájci leány

Egy nem elhanyagolható falatot kap a japán nyugdíjas vagyonból a Credit Suisse Secutities, ami a nyáron esett át a tulajdonosváltáson. A vagyonkezelő vezetője szerint a piacon nagy a kereslet az alternatív befektetési termékek iránt, ezért nem is lehetett számukra kétséges, hogy az ügyfeleket alternatív alapokkal próbálják visszacsalogatni.

Nyugdíjasok: vége a kirekesztésnek, jön a Kánaán

Hétfőn elfogadta az Országgyűlés a régóta várt Idősügyi Nemzeti Stratégiát (INS), aminek a farvizén végre valahára az idősügyi törvény is megszülethet. A Magyarországon uralkodó áldatlan állapotok és az egész világon megfigyelhető társadalom-öregedési tendenciák miatt van szükség egy külön stratégiára, sőt ezt megfejelve egy törvényi védelem sem ártana, az alkotmány ugyanis csak nagyon szerényen fogalmaz ezen a téren. Az INS 2034-ig vázolja fel az elérendő célokat, a korlátozott nyújtózkodási lehetőség miatt a 2009-re és 2010-re tervezett intézkedések nagyobb erőfeszítés, és eredmény nélkül telhetnek el. A stratégiát elviekben minden politikai párt támogatja, a megvalósítás azonban nagyon gyenge lábakon áll, ismerve a hazai viszonyokat, ahol az írott szónak nem sok hatalma van. A politikai kockázatok szokás szerint nem elhanyagolhatók, a több éves kutatómunkával felállított INS viszont egy új, élhetőbb Magyarország képét vázolja föl, ahol az időseket a társadalom megbecsüli.

Kiderült, hol a legjobb nyugdíjasnak lenni - Itt a lista

A válság legnagyobb hullámait magunk mögött hagytuk, a nyugdíjrendszerekre mért csapást azonban sokáig emlegetni fogjuk. A nem állami nyugdíjalapok hatalmas veszteségeket szenvedtek el, pontosan ezért lehet érdekes megtudni, hogy van-e egyáltalán a világon olyan ország, ahol a nyugdíjasok a legjobban járnak. Neves szakértők szerint az országok közötti különbségek miatt egyértelműen nem lehet állást foglalni egyik rendszer mellett sem, viszont vannak olyan országok, amik kiemelkednek a sorból. A holland rendszer például a munkavállalók 91 százalékát éri el, miközben 100 százalékos nettó helyettesítési arányt adott 2006-ban moderált kiadási szint mellett, a legnagyobb baj a rendszerrel viszont, hogy azt nem lehet más országokba átültetni. Az ausztrál modell nagyon olcsón tudja elérni a rászoruló időseket, viszont az öregségi nyugdíj kalkuláció során nemcsak a jövedelmet, hanem például az ingatlanvagyont is nézik, amiért teljes jogú nyugdíjra csak 60 százalék jogosult, részint ennek is köszönhetően a 65 év felettiek 27 százaléka szegénységben él.

Már nem férnek bele nyugdíjasok a nagybank elképzelésébe

A válság hatására több vezető bank is úgy határozott, hogy a fő tevékenységüket erősítik meg, a korábbi kicsapongások egy részétől pedig amilyen gyorsan csak lehet megszabadulnak. A hírek szerint a Citi columbiai nyugdíjalapja is erre a sorsra jutott. A Citi már 1994-ben kisebbségi tulajdonossá vált, azonban a 100 százalékos határ elérésére 2006-ig várni kellett. A vevők magántőke alapok, részben a szabályozó hatóságok miatt pedig a tranzakció lezárására csak 2009 végén kerülhet sor.

Pénz helyett most fontos levelet hozott a postás

A nyáron elfogadott változások értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tegnapi napon levélben értesítette az arra jogosult pénztártagokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről. A legfontosabb az érintett tagok számára, hogy 2009 végéig van csak lehetőség a cselekvésre, a határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár. A levélben egyértelmű ajánlás nem szerepel a visszalépés mellett vagy ellen, a váltás egyéni döntés kérdése, a határidő pedig éppen elégséges ahhoz, hogy mindenki a megfontolt lépést hozhasson. A következőkben a PSZÁF közleményét közöljük változatlan formában.

Alacsony iskolai végzettséggel kötelező az állami nyugdíjat választani

A mai napon tartott Évgyűrűk és Tárki közös sajtótájékoztató legfontosabb üzenete, hogy a tisztán állami rendszerbe való visszalépést nem csak az életkor, és a pénztárak elért hozama alapján dönthetjük el. A Tárki szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek hajlamosak a múltbeli tapasztalatok alapján dönteni, ez pedig sok esetben rossz végkövetkeztetéshez vezet. A Tárki kutatása szerint a diplomázott szellemi foglalkoztatású munkavállalóknak megérheti maradni, azonban ez nagyon érzékeny az egyéni életpályákra. Az átlagos magánnyugdíjpénztári számlák egyenlegét ismerve viszont ez a csoport csak az érintett pénztártagok kisebb részét teszi ki, ezért a végkövetkeztetésünk az lehet, hogy a tagok többségének, főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek az állami rendszer a kifizetődő, ha a politikai kockázatoktól eltekintünk.

65 éves nyugdíjkorhatár: szocialista kormány nem tesz ilyet?

Karácsonyi nyugdíj-kiegészítésre igen, 13. havi nyugdíjra nem telik Szlovákiában. Utóbbi nem véletlen: Szlovákia a jövőben nem kerülheti el a nyugdíjkorhatár emelését - állítják a szakemberek. A kabinet azonban egyelőre nem tervez ilyen lépést, a szocialista Fico ilyet nem mer felvállalni - mondják. Szlovákiában a nyugdíjkorhatár 62 év, a nyugdíjminimum pedig 337 euró, azaz 91 ezer forint havonta.

Bekeményített a PSZÁF - Mi a baj a pénztárakkal?

Szakmai berkekben már korábban elterjedt a hír, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma tette csak közzé szinte az összes magánnyugdíjpénztárat elmarasztaló, augusztusi keltezésű határozatcsomagját. A felügyelet azt kifogásolta, hogy a pénztáraknál korábban lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen meghozott korábbi határozatainak a kasszák nem tettek eleget. A fő probléma minden pénztárnál ugyanaz: az elszámolási rendszerek hiányosságai miatt jelentős eltérések mutatkoztak a központi nyilvántartásokhoz képest, néhány pénztárnak pedig az első féléves befizetések könyvelése sem történt meg.

12 magánnyugdíjpénztárat bírságolt meg a PSZÁF!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) ma nyilvánosságra hozott határozataiban 17 esetben szabott ki bírságot, illetve írt elő kötelezettségeket magánnyugdíjpénztárak számára. A kirótt bírságok együttes összege 12,6 millió forintra rúg - áll a hatóság imént kiadott közleményében.

Már a teljes nyugdíjas vagyont kockára tehetik

Brazíliában több korlát is elhárult a nyugdíjalapok elől, a befektetések kiválasztásánál a szereplők most már sokkal szabadabban dönthetnek, hiszen a szigorú befektetési limitek már nincsenek érvényben. Szakértők szerint a váltásra azért volt szükség, mivel hatalmasat változott a világ Brazíliában, az infláció ugyanis kontrollálható szinteken van, a kamatok drasztikusan csökkentek, miközben magas gazdasági növekedésre van kilátás. A kötvényektől elvárt potenciális hozam már nem kielégítő ezeken a szinteken, ezért kell a kockázatosabb eszközök felé nyitni. Korábban csak a portfólió 58 százalékát lehetett például részvény, infrastruktúra és ingatlanbefektetésbe helyezni, miközben most már akár a teljes portfólió magasabb kockázatú eszközökbe lehetne helyezni.

Többszörös irgum-burgum az OTP Magánnyugdíjpénztárnak

Több pontban is a korábbi gyakorlata megváltoztatására szólította fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az OTP Magánnyugdíjpénztárat a kasszánál folytatott széleskörű vizsgálata lezárásaként, a határozathoz ugyanakkor szankció nem társult, leszámítva a határozat közgyűlés előtt történő ismertetését.

Az egyik nagyágyú már nem akar feleslegesen kockáztatni

A pénzügyi válság komoly csapást mért a nyugdíjas megtakarításokra, az amerikai céldátum alapoknál pedig ez hatványozottan igaz. A hazai viszonylatban erősen kockázatvállaló alapoknál jellemző, hogy még a nyugdíjazás előtt pár évvel sem csökken 50 százalék alá a részvénykitettség, pontosan emiatt fordulhatott elő, hogy 40 százalék feletti veszteséget szenvedtek el a 2010 környékén nyugdíjba vonuló befektetők. A Putnam pontosan ezért a céldátum alapjainál nagyobb szerepet kíván adni az abszolút hozamú stratégiáknak, ami azért is kapóra jön, mivel januárban indítottak 4 ilyen alapot.

A lett nyugdíjasok nem sok jóra számíthatnak

A lett költségvetés nem bírta el a nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillérének bevezetésével járó terheket, emiatt akut megoldásként - még korábban - az elkülönített járulékok nagyságát 8 százalékról 2 százalékra vágták vissza. Egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszer pénzügyi egyensúlya érdekében a korhatáremelés sem kerülhető el, erre viszont csak 2016-tól kerülhet sor. A külföldi hitelek segítségével túlélő országnak 2010 közepéig van ideje, hogy a reform pontos részleteiben megegyezzen, ugyanis 2011-től már életbe kell lépnie a változtatásoknak.

Ne számítsunk nyugdíjemelésre

Az infláció még az áfa-emeléssel együtt sem ugorhat meg annyira, hogy az novemberben kiegészítő nyugdíjemelést jelentsen, hiszen a nettó átlagkeresetek a várakozásoknál kisebb mértékben nőhetnek. Az év során még a svájci indexálás van érvényben, ha pedig a kormány számításai nem igazolódtak volna be, akkor lett volna lehetőség novemberben nyugdíjemelésre, méghozzá visszamenőleg. A törvény szövege szerint viszont van lehetőség egyszeri nyugdíj-kiegészítésre novemberben, ez azonban havi 100 ezer forintos nyugdíjat feltételezve 1,000 forintos összeget jelenthet változatlan nyugdíj mellett.

Százmilliárdokat kaszáltak a nyugdíjpénztárak

Rámosolygott a részvénypiacok istennője, ha létezik egyáltalán ilyen, a magyar nyugdíjpénztárakra, a második negyedévben soha nem látott nyereségek ütötték a markukat a befektetéseik révén, a kezelt vagyon így 285 milliárd forinttal nőtt három hónap alatt. A pénztárak ugyanakkor a hatalmas szárnyalást arra használták ki, hogy túladjanak értékesebbé vált részvényeiken és magyar állampapírokat vásároljanak helyettük.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility