nyugdíj

Nincs sok választási lehetőségük a nyugdíjasoknak

Az angliai munkavállalóknak a válságra való tekintettel meg kell fontolniuk a jövőben, hogy vagy többet takarítanak meg, vagy kénytelenek lesznek tovább dolgozni ugyanazért a nyugdíjért. Jelenleg a nőknél 60 év, míg a férfiaknál 65 év az állami nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár, 2046-ig viszont mind a két nemnél 68 évre emelkedik a törvényes minimum. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy nem feltétlenül a legjobb alternatíva a korhatár emelése, hiszen vannak olyan társadalmi csoportok, akik a változtatás vesztesei lehetnek.

Szépen muzsikáltak a román nyugdíjalapok

Az év első hét hónapjában átlagosan közel 9 százalékos nyereséget könyvelhettek el a kötelező és önkéntes nyugdíjalapok, a képzeletbeli versenyt pedig hajszálnyival a kötelező alapok nyerték. A román rendszer nagyon hasonlít a magyarhoz, azzal a különbséggel, hogy itt még nagyon fiatal a rendszer, ennek megfelelően pedig a tagok száma, és a vagyon is viszonylag alacsony. Várhatóan a konszolidáció tovább fog folytatódni a kötelező nyugdíjalapok esetében, a kérdés már csak az, hogy milyen ütemben.

Nyugdíj: végre örömkönnyek szökhetnek a szemünkbe

A választható portfóliós rendszert az utóbbi hónapokban sok támadás érte, azonban ha megnézzük a 2009 első féléves teljesítményeket, akkor rádöbbenhetünk, hogy a konzervatív befektetési politikával történő váltás nem volt hiábavaló. A márciusban indult rali 2009 második negyedévében nagyon szép hozamokkal örvendeztethette meg a tagokat, főleg azokat, akik a növekedési portfólió miatt kockázatosabb eszközökbe tartották a pénzüket. Az első féléves eredmények a piac sokszínűsége miatt egyes esetekben nagyon eltérőek is lehettek, azonban óva intünk mindenkit attól, hogy a rövid távú hozamok ismeretében komolyabb konzekvenciákat vonjon le, hiszen ez még csak a jéghegy csúcsa.

Nincs többé rabiga, szabad a választás

A cseh szabályozók is megkezdték a nyugdíjrendszer finomhangolását, a harmadik pillérnél életbe lépett változtatások szerint például nő a tagok szabadsága a szolgáltatók kiválasztásánál. A munkáltató mostantól nem befolyásolhatja a munkavállalója döntését, sőt az alapoktól nem részesülhet semmilyen juttatásban ezzel kapcsolatban. A szabályozók arra is törekedtek, hogy a tagokat tovább tartsák egy nyugdíjalapban, az öt éves minimum tartózkodási idő előtt ugyanis maximum 31 eurós "büntetést" kell fizetni.

Újabb nyugdíjpénztári komédia: kit érdekelnek a pénztártagok?

A magyar kormányzatnak ismét sikerült néhány jól körülhatárolható gazdasági érdekcsoport rövid távú céljainak alárendelni a nyugdíjpénztári rendszer működését, amely egyébként elvileg az állami nyugdíjrendszer hosszú távú problémáin hivatott segíteni. Erre persze a jelenlegi formájukban a pénztárak még nyilvánvalóan képtelenek és alkalmatlanok, de nyugdíjrendszerek elvi alapjait nem áttételes hatású kormányrendeleteken keresztül szokás alakítgatni. Legalábbis normális országokban.

Szoros eredménnyel ment csak át a szigorítás

A június végén zárult üzleti év során 24 százalékos veszteséget hozott össze a Massachusetts-i állami nyugdíjalap, a rekord mértékű zuhanás pedig lépéskényszerbe hozta a vezetőket. Az igazgató tanács szoros eredmény után végül úgy döntött, hogy a jelenlegi 12 százalékos fedezeti alap kitettséget 8 százalékra csökkentik, a felszabaduló összegeket pedig részvényekbe fektetik be.

A nagyobb munkáltatói teher visszafogja a GDP-t

Komoly növekedési áldozattal kell számolni a holland nyugdíjalapok felügyeleti szerve szerint, a válság miatt a vállalatoknak ugyanis a törvényi feltételeknek megfelelő szintre kell a fedezeti arányt emelni. A többségnél ez egyrészt növekvő munkáltatói terheket jelent, ami a foglalkoztatásra és jövedelmezőségre hat negatívan, másrészt viszont a nyugdíjak indexálásának átmeneti felfüggesztése a nyugdíjak vásárlóerejét csökkenti, ami a fogyasztáson látszik majd meg.

Itt a figyelmeztetés - Jobban oda kéne figyelni a nyugdíjasok pénzére

A fejlett országokban felül kell vizsgálni a nyugdíjalapok szabályozását, hiszen a válság megmutatta, hogy a túlzottan bátor kockázatvállalás megbosszulja magát. Az érintett hatóságoknak egy sor tényezőt kell figyelembe venniük az optimális környezet kialakításakor, azonban az egészen biztosan nem megengedhető, hogy a nyugdíjkorhatár közelében a részvényarány indokolatlanul magas szinten maradjon. Magyarország és a régió viszonylag jól áll az OECD és az AGI közös tanulmánya szerint, bár finomításokra itt is szükség lehet, főleg annak tudatában, hogy sok esetben az alapértelmezett opció a konzervatív portfólió, ami hosszú felhalmozási idő esetén nem a legjobb megoldás.

Megérkezett az Erste Nyugdíjpénztár válasza a zárlatra

A PSZÁF határozata alapján 2009. július 23-tól tagbelépési illetve átlépési zárlat van az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál. A zárlat mögött a fő ok az új nyilvántartási rendszer miatt bekövetkező számos szabálytalanság, a felügyelet szerint a hiányosságokat haladéktalanul, legkésőbb szeptember végéig orvosolni kell. A következőkben az Erste Nyugdíjpénztár közleményét közöljük változatlan formában.

Áll a bál az Erste pénztáránál - Zárlat az új és átlépő tagokra

Több szabálytalanságot is feltárt a PSZÁF az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál, a jogszerű állapot teljes helyreállításáig pedig az intézménynél tagfelvételi zárlatot rendeltek el, ami mind a két ágazatra vonatkozik. A szektor történetében unikumnak számító kálvária azzal indult el, hogy a pénztár új nyilvántartási rendszerre tért át 2009. január elsejétől, a váltásra viszont nem volt felkészülve, ennek legjobb példája, hogy az időpont óta a tagok befizetéseit nem írják jóvá az egyéni számlákon, hanem azok egy függő számlára kerültek, aminek az összege már meghaladja az 5 milliárd forintot. A PSZÁF szerint a súlyos törvényszegés miatt a pénztárnál 6 hónapja nem áll rendelkezésre megbízható árfolyam és nyilvántartás.

Nyugdíjasok figyelem: brutális nyereség a második negyedévben!

A BAMOSZ által kezelt vagyon egyetlen negyedév alatt 6.6 százalékos emelkedés után 6,500 milliárd forintra nőtt. A befektetési alapokban kezelt vagyon a negyedév során 26 milliárd forinttal csökkent -főleg a befektetők tőkekivonásai miatt -, a nagyobb esést pedig az semlegesíthette, hogy a hozamok nagyon jól alakultak a negyedév során. Az alapokon kívül kezelt vagyon viszont 12 százalékkal, majdnem 500 milliárd forinttal emelkedett, amire nem igen volt még példa a szektor történetében. A nyugdíjasoknak nagyon jó hír, hogy a- kötelező és önkéntes - pénztárak átlagosan 8-10 százalékos hozamot hoztak. A szereplők leginkább a kötvénypiacon mozogtak, a hosszabb futamidők felől a rövidebb felé mozdultak el, hiszen egyre nagyobb volt a valószínűsége a jegybanki alapkamat csökkentésének.

A németajkúak keze nem remegett meg

Az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások piaca továbbra is bővülést mutat Németországban és Ausztriában, annak ellenére, hogy mind a két országban veszteséggel zárták a múlt évet az alapok. Az állampolgárok úgy látszik belátták, hogy nem lehetett mit tenni a válság alatt. A tagszám-növekedés éves szinten viszont visszaesésről tanúskodik, miközben Ausztriában például a 2003-as indulás óta a potenciális tagok mindössze ötöde nyitott a nyugdíjrendszer harmadik pilléreként emlegetett egyéni jövőtakarék-számlát.

Páros lábbal rúgták ki a befolyásos üzletembereket

Az amerikai szövetségi garanciaalap - ami 44 millió állampolgár nyugdíja felett őrködik - szerződést bontott három vagyonkezelővel, akikre még tavaly decemberben bízott összességében 2.5 milliárd dollárt. Piaci információk szerint az ügynek köze volt ahhoz, hogy az állami intézmény korábbi vezetője ellen vizsgálatot indítottak, hiszen erős a gyanú, hogy információkat szolgáltatott ki még a pályázatok elbírálása előtt.

Kiszámoltuk mennyit nyerhetsz az állami nyugdíjjal!

Egy évtizedes probléma oldódhat meg az év végére, eddig van ugyanis lehetőségük az érintett korosztályoknak visszalépni a vegyes nyugdíjrendszerből a tisztán állami rendszerbe. A hazai szabályozás 2013-tól alapvetően megváltozik, az állami pillérből várható garantált nyugdíj ekkortól csökken le, viszont számításaink szerint még ez a drasztikus váltás sem elegendő ahhoz, hogy egy átlagos életpályát felmutató tag a maradást válassza. Az ok egyszerűen az, hogy túlságosan kevés idő (4-11 év) van hátra ahhoz, hogy megfelelő megtakarítás gyűljön össze, nem beszélve arról, hogy a választható portfóliós rendszer előnyei is hosszabb távon tudnak csak kijönni.

Nagyobb döccenők nélkül megúszhatják a nyugdíjasok

Hamarosan hatályba lép az a kormányrendelet, ami a kötelező magánnyugdíjpénztárak számára devizamegfelelési szabályt ír elő, ez annyit tesz, hogy a jövőben csökken a pénztárak mozgástere, hiszen a vagyonuk nagyobb részét kell forint eszközökbe helyezni. A jogalkotó viszont kellő időt adott az áttérésre, ami azt jelenti, hogy nem kell fejvesztve eladásokba kezdeniük a pénztáraknak, hanem megvárhatják a nyugodtabb időket. Ez mindenképpen jó hír a tagoknak, hiszen korábban az volt a félelem, hogy túl gyorsan kell levezényelni a váltást, ami indokolatlan lett volna a piaci körülmények ismeretében.

500 millió forintos plusz a méltányossági nyugdíjakra

A mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, hogy a kormány kibővíti 500 millió forinttal a méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó költségvetési keretet. Erre az évre 700 millió forint volt erre elkülönítve, azonban a hihetetlen mértékben megugró kérelmek miatt ez a keret az év közepére gyakorlatilag kiürült. A pozitív változások pedig a jogosultsági határban is megmutatkoznak, hiszen mind az egyszeri segélyre, mind a méltányossági nyugdíjra vonatkozó jövedelmi határ megemelkedik.

10 év alatt sem tudják leküzdeni a hiányt?

A PwC felmérése meglehetősen lehangoló képet fest az ír vállalati nyugdíjalapok helyzetéről, és jövőjéről. A legnagyobb 1,000 vállalat közel felét lefedő felmérés szerint például a válságra való tekintettel a munkáltatói befizetések csökkenésére, vagy elapadására lehet számítani, miközben például a súlyos hiánnyal küzdő vállalati nyugdíjalapok harmada nem feltétlenül lesz képes a lyukat befoldozni még 10 év távlatában sem. A helyzet azoknál a tagoknál sem jobb, ahol nincs nyugdíjigéret, hiszen itt az emberek harmada kockázatmentesebb befektetésre váltana, ami nem feltétlenül a legjobb megoldás a 30 százalék feletti veszteségek után.

A bajban mutatkozik meg igazán, hogy milyen fából faragtak

Az angliai vállalati nyugdíjalapok vagyonának kezelői rendesen megszenvedték a válságot, a legnagyobbak között viszont két olyan szereplő is akadt, aki növelni tudta a vagyonát. Egyikükről már régóta köztudott, hogy egy speciális befektetési stratégia mentén fektet be, a fő célja ugyanis az, hogy a bevételeinek az ingadozását a minimálisra csökkentse. Utóbbi sokkal szélesebb eszköztárral érhető el, nem csupán a hagyományos eszközökkel, azonban megfelelő kockázatkezelés mellett még az ilyen nagyobb válságok is átvészelhetők nagyobb bajok nélkül.

Megdöbbentő veszteségek a legnagyobb nyugdíjalapoknál

Egyedülálló nagyságú veszteséget szenvedett el a két legnagyobb amerikai nyugdíjalap, a negyed Magyarországnyi ügyfélt kiszolgáló alapok összesen nem kevesebb, mint 100 milliárd dollárt hagyott ott a csatatéren az elmúlt évben.

A városok kiszipolyozása a megoldás a nyugdíjasok problémáira?

Kalifornia állam közalkalmazottainak a nyugdíjalapja ezen a héten jelenti be, hogy mekkora veszteség érte az előző fiskális évben, a várakozások szerint pedig nem lesz meglepő a 20 százalék feletti negatív eredmény. A nyugdíjak kifizetésének fedezetét orvosolni kell a válság miatt, a tervek szerint pedig ezt úgy érnék el, hogy duplájára emelik a munkáltatói hozzájárulások mértékét.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.