INvesco
Gazdaság

Óriási bukás vagy az évtized legnagyobb gazdasági dobása? – alig tudunk valamit a metaverzumról

Portfolio
Az elmúlt hónapokban egyre többen ismerkedhetnek meg a metaverzum fogalmával, az ipari nagyvállalatok, technológiai cégek, de akár ruhamárkák is a virtuális világban látják a jövő nagy üzleti dobását. Részvényesként vagy intézményi befektetőként sem lehet megkerülni a témát, hiszen egy-egy metaverzumot érintő vállalati bejelentés döntő befolyással lehet a részvények értékére. Bár minden elemző szerint óriási üzleti potenciál rejlik a virtuális tér meghódításában, a piacok nem mindig értenek egyet a lelkesedéssel. A metaverzumot érintő fejlesztések több milliárd dolláros költsége – több más piaci tényező mellett – például a Meta részvényeseit sem tette boldoggá: a vállalat részvényei 2022. október 31-ére a 93 dolláros szintig estek, ezzel 14 hónap alatt elveszítve értékük háromnegyedét. A piacon mégis elsősorban az „aki kimarad, az lemarad” elv érvényesül, olyan nagyvállalatok, mint a Siemens, az Unilever, a BMW vagy a Microsoft aligha tévedhet: aki időben kiépíti a metvarzumban a piaci pozícióit, az nagyot nyerhet a jövőben.

A metaverzum - bizonyos formában - évtizedek óta velünk él, itt van a jelenünkben, és a jövőnket is meghatározhatja. Míg a játokosok évtizedek óta tudnak online térben, földrajzi jelenléttől teljesen függetlenül bizonyos játokokkal játszani, addig a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) eszközei is már legalább 10 éve az emberiség szolgálatába álltak. A metaverzum mégis más, hiszen míg egy videójáték alapvetően egyirányú cselekményt feltételez, vagyis egy élő játékos irányít egy online játékot, addig a metaverzumban – a tervek szerint – valós idejű 3D modellekben lehet egyazon térben tanulni, dolgozni, vagy bármilyen szociális interakciókat megvalósítani másokkal.

A célok nem változtak: hatékonyabban, kényelmesebben, sőt bizonyos szempontból környezetbarátabb módon végezni a tevékenységeinket, az ipari gyártást és más gazdasági tevékenységeket, mint ahogy eddig tettük. A felhasználói élmény azonban sokkal valóságosabbá válhat, a virtuális világ megjelenése nem csupán a valóság leképzése lehet, hanem teljesen új – akár beláthatatlan – dimenziókat is megnyithat. Jelenleg a Web 2.0 időszakát éljük, amely ez évek során a honlap-alapú ökoszisztémából egyre inkább a social média platformokat kiszolgáló rendszerré alakult át, a szociális és üzleti természetű érintkezés egy jelentős része is átkerült a platformra.

A Web 3.0 ezt az utat követné, csak biztosítva a „valóságok” közötti átjárhatóságot, az online érzékelést tenné valósághűbbé, és kissé ellentmondásosan, de az érintkezés élményét tenné személyesebbé. Ez a személyesség természetesen csak egy illúzió, mégis valóságosabbnak tűnik egy általunk választott online térben egy valósághű emberrel real-time kommunikálni, mint rövid üzenetekben információt cserélni vagy személyek social média profilját értékelni.

A virtuális valóság felépítése ugyanakkora feladat, mint a való életé, csak nem fizikai betonkeverőkre, növényekre, acélgyárakra van szükség, hanem óriási volumenű IT fejlesztésre. Az online térbe ugyanakkor ugyanúgy kellenek épített és természeti környezetek, ruhák, járművek stb., amelyek mind-mind nagyvállalatokhoz köthetők. Miért ne akarna a például a Nike a metaverzumban eredeti, jogtiszta cipőket vagy ruházati termékeket eladni a felhasználóknak, úgy, mint a valóságban? Miért ne akarná egy autógyár, hogy a saját autói határozzák meg a metaverzum utcaképét? Sokan közülük el is kötelezték már magukat, csak nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.

Az ipar lehet ez első nagy nyertes

Bár a technológia – legalábbis kezdetben – elsősorban a kereskedelmi szektor számára jelenthet hatalmas kiugrási lehetőséget, valójában a metaverzum koncepciója az ipari termelésben is utat tört magának, az alkalmazási lehetőségek tárháza és a remélt haszon pedig óriási.

A metaverzum lényege nem pusztán az, hogy megjelenít egy-egy objektumot a virtuális térben, hanem hogy összekapcsolja a fizikai és a virtuális világot úgy, hogy közben komplex rendszereket jelenít meg, amelyek a valóságos világ reprezentációi. Az ipari metaverzum ennek a koncepciónak az ipari felhasználását jelenti, vagyis a termelésben használt IoT-rendszerek, a kiterjesztett és a virtuális valóság, valamint a digitális iker koncepcióját felhasználva úgy, hogy a fizikai objektumokhoz kontexusba ágyazott, értelmezhető adatokat kapcsol, lehetőleg valós időben, hogy a döntéshozókat segítse a hatékonyság növelésében, gyorsabb gyártási folyamatok elérésében, a gyártási hibahatárok csökkentésében és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésében.

Mi az a digitális iker?

Az ipari metaverzum egyik kulcstechnológiája a digitális iker. Az eszköz tulajdonképpen egy virtuális szimulációként is felfogható, de annyiban több annál, hogy nem csupán egy folyamat modellezésére alkalmas, hanem egy egész rendszerben végbemenő folyamategyüttest jeleníti meg. A vizsgált rendszereket szenzorokkal látják el, amelyek különböző adatokat hoznak létre a fizikai objektumok teljesítményéről, az energiafelhasználásukról, a megtermelt energiáról, a leadott hőről, vagy akár környezeti adatokat is megjeleníthetnek, például az időjárásról. Ezek az adatok bekerülnek egy feldolgozó rendszerbe, majd a kész információk az objektum virtuális klónjához rendelődnek. 

A digitális ikrek kétirányú információáramra épülnek, amelyben a szenzorok releváns adatokat szolgáltatnak a feldolgozóegységnek, majd ugyanez visszafele is megtörténik, amikor a feldolgozóegység parancsokat továbbit az objektum felé. Így válik a rendszer interaktívvá és kontrollálhatóvá. A metaverzum alkalmas arra, hogy a valós időben gyűjtött adatokat prediktív és előíró elemzésekhez felhasználva, növelje a gyártósorok hatékonyságát, de ezen kívül még számos területen bevethető.

Mibe érdemes fektetni?

Mivel egyre nagyobb a felhajtás a metaverzum körül, ezért a platformokat fejlesztő és üzemeltető cégektől kezdve a virtuális világokban termékeket és szolgáltatásokat eladni szándékozó cégeken át a felhasználókig egyre többen szeretnének hasznot húzni a technológia fejlődéséből. Befektetőként ezt bárki megteheti, hiszen a befektetés/hozam/haszon reláció a metaverzumban is érvényes.

„Még nagyon új technológiáról van szó, ezért sokan nem mernek a metaverzumba fektetni. Valójában nem az a fontos, hogy egy cég a metaverzumban működik vagy sem, hanem hogy jól látható-e a növekedési potenciálja, rendben van-e a cash-flow-ja, mekkora az EBIDA, transzparens-e a működése, és még sorolhatnám. Néhány évvel ezelőtt egy kizárólag az online térben működő cég esetében is merülhettek fel befektetői kételyek, amelyek azonban aligha igazolódtak. Egy metaverzumban terjeszkedő cég és egy online vállalat között nincs olyan nagy különbség, ráadásul építheti a bizalmat, hogy már többezer világcég jelent meg a virtuális világban.” – mondta el Markus Melchart, az Invesco, nemzetközi befektetési társaság osztrák és közép-kelet-európai értékesítési igazgatója.

Részvények

Több lehetőség is van a befektetésre: a metaverzumok fejlesztésével, működtetésével, tartalomi kiszolgálásával foglalkozó cégek részvényei bármikor megvásárolhatók, de ezekbe fektető alapok, ETF-ek is léteznek. Bár csábító lehet egy-egy bigtech cégbe fektetni, nem árt emlékezni az idei év egyik legnagyobb tőzsdei zuhanására: a Meta (exFacebook) részvényei 2022. október 31-ére a 93 dolláros szintig esett, ezzel 14 hónap alatt elveszítve értéke háromnegyedét, többek között a metaverzummal kapcsolatos befektető aggályok miatt.

Ingatlan

A metaverzumban ingatlanok is vásárolhatók, az egyik vezető metaverzumban, a Decentraland-ban az induláskor még 20 dollárért lehetett egy telket venni, viszont ma már 3500 dollár alatt nem lehet ingatlanhoz jutni. 2021-ben egy 116 parcellás terület 2,5 millió dollárért cserélt gazdát, és összesen több mint félmillió dollár értékben történtek ingatlan-tranzakciók. Az idei évre ennek dupláját, 1 milliárd dolláros adatot várnak.

Fintech

Kézenfekvő, hogy a pénzügyi szolgáltatók és fintechcégek is a metaverzumban terjeszkednek, hiszen a tranzakciók esetében az elektronikus fizetés alapvetés. A Visa például két védjegybejelentést nyújtott be a hatóságokhoz, amelyek a metaverzumohoz, a nem helyettesíthető tokenekhez és a digitális tárcákhoz kötődnek. A régió sem akar kimaradni a fejlődésből: a PKO Bank Polski, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb bankja felköltözteti Varsó egyik legismertebb épületét a PKO Rotundát a metaverzumba.

Chipgyártók

A metaverzumok működtetése rendkívüli számítási kapacitást igényel, ráadásul egyre inkább VR- és AR-megoldásokon keresztül fognak találkozni a felhasználók a virtuális világokkal, emiatt jelentősen emelkedhet a chipek iránti igény, amit a más iparágakban jelentkező chiphiány még tovább növel. Ebben a szegmensben nagy, tőzsdén jegyzett szereplő vállalatok között van az Nvidia, a Qualcomm, az Intel vagy a Taiwan Semiconductor. Szakértők szerint a szofisztikáltabb technológiával rendelkezők, például az Intel, a Samsung és a TSMC profitálhat a metaverzum-trendből, miközben a kisebb gyártók, mint a United Microelectronics Corporation, az SMIC vagy a GlobalFoundries a tápláléklánc alsóbb szintjein helyezkednek el.

Token

Az eddigi fejlesztések alapján az körvonalazódik, hogy az iparág nagy szereplői jellemzően saját, centralizált platformokat fejlesztenek, de vannak olyan virtuális világok, amelyek decentralizáltak és ezek szinte mind rendelkeznek saját kriptovalutával, amelyet a világon belül pénzügyi műveletek végrehajtásához használnak. Tehát, ha valaki virtuális földterületet akar venni, vagy egy NFT formájú kiegészítőt az avatárjára, akkor ezt jó eséllyel a projekt natív kriptovalutájával fogja tudni megtenni, viszont ezekkel a tokenekkel különféle kriptotőzsdéken is lehet kereskedni. Ennél fogva a nagyobb piaci értékeltséggel rendelkező tokenekről feltételezhető, hogy olyan játékhoz/platformhoz köthetőek, amelyek jelenleg nagyon felkapottak a felhasználók körében.

Bár a blockchain technológia minden bizonnyal kulcsfontosságú lesz a metaverzum digitális gazdasági infrastruktúrájának kiépítésében és működtetésében, azonban az általuk használt kriptovaluták árfolyam-volatilitása jelenleg aligha teszi lehetővé a kiszámítható befektetéseket. A kriptovaluta-piacra annyira jellemző árfolyam-ingadozás tehát ennél az új, egyelőre ismeretlen és behatárolatlan, rendkívül izgalmas területen hatványozottan jelen van, és az idő múlásával, az újabb és újabb fejlesztésekkel és bejelentésekkel, illetve a szabályozói környezet kialakításával ez minden bizonnyal még sokáig így is lesz. A metaverzumba vetett bizalmat azonban egyértelműen erodálhatja a kriptopiacokon tapasztalható összeomlás. A napokban dőlt be Bankman-Fried kripto-birodalma, kezdve FTX kriptotőzsdével, annak saját tokenjével, az FTT-vel, és a FTX-hez az alapítón keresztül szorosan kapcsolódó Alameda Research nevű kriptokereskedő céggel együtt.

Minden szereplő érdeke az, hogy a különböző pénzmozgások kiszámíthatóan történjenek, ezért valószínű, hogy egészen addig, ameddig a kriptovaluták árfolyamstabilitása nem ér el egy bizonyos szintet, addig hivatalos fizetési eszközökkel (fiat valutákkal) a már jól ismert csatornákon fognak megvalósulni a tranzakciók. Ez mindenképpen szükséges a befektetői bizalom megszerzéséhez és megtartásához, ráadásul szélesebb célcsoport számára teheti vonzóvá a befektetéseket.

Mit tartogat a jövő?

A piaci lehetőségek szinte végtelenek: globális hardver, szoftver és játékszektorok becsült értéke körülbelül 2,6 trillió dollár értéket ér el 2021-ben, és 2025-ig 7,4%-al fog növekedni. Feltételezve, hogy a metaverzum a digitális gazdaság 20-25%-át teheti ki 2030-ra, akkor egyes elemzők szerint a megszólítható piac nagysága elérheti 8-13 billió dollárt is.

A metaverzum jelenleg még a korai fejlesztés szakaszában van. Az igazán jövedelmező üzleti modellek és alkalmazási lehetőségek még váratnak magukra, illetve a fejlesztéshez kapcsolódó területeknek, a szabályozási környezetnek és az információbiztonságnak is fejlődnie kell. Bizakodásra ad okot, hogy az ipari metaverzumhoz kapcsolódó technológiákat - az IoT-t és a digitális ikreket - már most széles körben használják az ipari termelésben. Az 5G és a Wi-Fi 6 (a Wi-Fi következő generációja), a felhőtechnológia, az edge computing és az intelligens érzékelés mind olyan technológiák, amelyek növelhetik a rendszerek előrejelzéseinek pontosságát és átfutási idejét. Nőtt a felhasználható adatmennyiség is a gyárakban már régóta alkalmazott ERP és MES irányítási rendszerek jóvoltából. Ezeket az adatokat az interfész megnyitásával könnyen a virtuális platformra lehet terelni, és hasznosítani azokat az elemzésekben.

A metaverzum lehet 21. század egyik legnagyobb technológiai és üzleti dobása, azonban még annyira új, hogy nem világos pontosan sem a működése, sem a befektetések biztosítékai, nem is beszélve az elégtelen jogszabályi környezetről, amely veszélyeztetheti az amúgy is ingatag kriptopénzben eszközölt befektetéseket. A különböző AR/VR technológiákat illetve a metaverzumot fejlesztő cégek, chipgyártó vállalatok a hagyományos magán- vagy intézményi befektetői modellben továbbra is vonzó befektetési célpontok lehetnek, azonban különböző kriptovalutákba és tokenekben nagyobb pénzt rakni talán felelőtlenség lenne. A metaverzumba fektetni ma kiemelten kockázatos, az óriási bukás sem lehetetlen, de sokszorosan meg is térülhet a vakmerőség.

Címlapkép: Getty Images

A cikk megjelenését az Invesco támogatta.

4iG_Irodahaz_Montevideo
forint
brusszel europai unio
STA_4224
Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
STA_4224