Őszinte szembenézéssel a magunk javára fordíthatjuk a klímaváltozást, de az AI-t is a fenntarthatóság szolgálatába kell állítanunk

Hörömpöli-Tóth Levente

2025. július 22. 10:00

Amikor a mesterséges intelligencia lényegében heti-havi ritmusban döntögeti a tabukat és szab új benchmarkokat, a gazdasági helyzet a vámháború árnyékában óráról órára változik, ráadásul nyakunkon a klímakatasztrófa, vállalatvezető legyen a talpán, aki képes rendet vágni az információdzsungelben és kijelölni egy hosszú távra szóló csapásirányt. Mely szempontok mentén lehetséges mégis mindez, és mi kell ahhoz, hogy a látszólag mindent leuraló AI-t úgy állítsuk szolgálatunkba, hogy az mindenkinek jó legyen? Erről beszélgettünk Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, aki a Portfolio Sustainable World 2025 konferencia egyik meghívottja is egyben, ahol még több oldalról körbejárjuk a témát hasonlóan neves szakértők segítségével.

Az ajtónkon dörömbölő klímaváltozás olyan kényszerhelyzetet szült, amelyet egyetlen vállalati döntéshozó sem fogadhat ölbe tett kézzel. Nagy kérdés tehát, hogy a szervezetek hogyan készülhetnek fel a várhatóan egyre súlyosabb állapotokra, és miért fontos, hogy a magunk részéről megtegyünk mindent a klímakockázatok tompítása érdekében.

A klímakockázat mindenkire vonatkozik, és azt kell megvizsgálnunk, hogy ránk hogyan hat, magyarázta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Rab Árpád jövőkutató. Ennek megértéséhez azonban trendeket kell tudni felvázolni, és bár sokan figyelik a körülöttünk zajló jelenségeket, vagy nem vesznek róluk tudomást, vagy egyszerűen nem tudnak velük mit kezdni.

A magunk javára fordíthatjuk a klímakatasztrófát

Legyünk tehát őszinték önmagunkhoz, és vázoljuk fel részletesen, hogy szerintünk mi várható a saját szektorunkban öt-tíz év múlva. A mezőgazdaságban például már most el lehet kezdeni a felkészülést technológia váltással

– mondta a szakember.

Bármennyire negatív is egy klímakatasztrófa, vannak előnyünkre fordítható hatásai. Ha például a változó időjárási viszonyok miatt várhatóan egy másik növényt kell majd elkezdenünk termeszteni, és valaki időben átnyergel, egyszerűen megszerezheti egy iparág eddigi tudását, miközben versenyelőnyre tesz szert a kevésbé előrelátókkal szemben.

„Azok lesznek a nyertesek, akik nem adóteherként vagy korlátozó tényezőként tekintenek a klímaváltozásra, hanem a lehetőséget látják benne. Ez nem azt jelenti, hogy nyerészkedjünk a bajon, hanem ismerjük fel, hogy milyen problémák üthetik fel a fejüket, és szállítsunk rájuk megoldásokat” – tette hozzá Rab Árpád.

Biztos pontok

A lényeg, hogy legyen valódi hosszú távú stratégiánk. Nem szabad engedni, hogy mindig rövid távon gondolkozzunk, mert az a valódi célok elkallódásához vezet, elveszünk a részletekben, és máris tegnap lesz. Ez egyfajta kettős időhorizontot feltételez.

Ezért kiemelten fontos, hogy pont ne azt csináljuk, amit mások, és határozzuk meg, hogy mi az önazonosságunk − mi az, amiből nem engedünk.

Ha ez sikerül, akkor megvan a saját nyelvünk, amire lehet építeni, vélekedett a szakember.

Azt is meg kell tudnunk határozni, hogy ránk konkrétan hogyan hat a változás, illetve annak egyes elemei. Az adókörnyezet például mindenkire hat, de ha van olyan következmény, ami minket másokhoz képest eltérően érint, akkor meg kell látnunk benne a lehetőséget. „Biztos pontokat kell találnunk, amik nem változnak; ez a jövőálló gondolkozás záloga, ami nyugalmat kölcsönöz” – mutatott rá a jövőkutató.

AI ante portas

Ebben a korántsem egyszerű helyzetben jut kulcsszerep a mesterséges intelligenciának, amely nemcsak az ESG-riportolást teheti valós idejűvé, hanem számos egyéb perspektívát is kínál a fenntarthatóság terén.

Ahogy Rab Árpád rávilágított, az AI fő funkcója az emberiség hatékonyabbá tétele, miközben nem feltétlenül köztudott, hogy annak életre hívásában a fentarthatóság segítése volt az elsődleges cél. A technológia még messze nem optimális, mert többek között vagy túl, vagy alul van használva.

„Azt kell megfogalmaznunk, hogy nekünk milyen AI-ra van szükségünk. Mindenesetre az rengeteget segít, ha okosan használjuk és okosan van fejlesztve.

Öt éven belül el kellene jutni oda, hogy az AI a fenntarthatóságot szolgálja, amire eredetileg létrejött

– emelte ki a szakember.

Csak az emberközpontúság lehet hosszú távon a nyerő stratégia

Az AI előretörésével érthető módon egyre nő a hatékonyságnövelés iránti igény, miközben a HR specialisták továbbra is a „people-first” megközelítés fontosságát emelik ki. De vajon ez utóbbi megfontolás lesz hangsúlyos hosszú távon? Nos, Rab Árpád szerint a technológia hihetetlenül gyors változása könnyen abba az irányba vihet el, hogy mindenre azonnal próbálunk reagálni, és igyekszünk mindig a legújabb megoldást bevezetni a működésünkbe. Ez viszont nem jó stratégia, mert a hosszú távú célok rovására megy.

A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy

kizárólag az emberközpontú megközelítés a megtérülő, mert a mindenki rendelkezésére álló technológia értéke önmagában alacsony lesz

– a különbséget ugyanis mindig az ember fogja jelenteni. Egy vállalat megbízható emberi környezet nélkül jellegtelen, és így nem lesz, aki megfelelő hosszú távú stratégiát alkosson – csak egy olyan szervezet jön létre, aki egy mindenki által elérhető technológiát optimalizál, tette hozzá a jövőkutató.

Akik igazán hosszú távon és nyereségesen tudnak működni, az emberekért és jó emberekkel dolgoznak, ami nem hangzik valami hatékonynak, de összességében csak ennek van létjogosultsága, ugyanis az emberközpontúság és a fenntarthatóság kéz a kézben jár

– zárta gondolatait Rab Árpád.