Őszinte szembenézéssel a magunk javára fordíthatjuk a klímaváltozást, de az AI-t is a fenntarthatóság szolgálatába kell állítanunk

Az ajtónkon dörömbölő klímaváltozás olyan kényszerhelyzetet szült, amelyet egyetlen vállalati döntéshozó sem fogadhat ölbe tett kézzel. Nagy kérdés tehát, hogy a szervezetek hogyan készülhetnek fel a várhatóan egyre súlyosabb állapotokra, és miért fontos, hogy a magunk részéről megtegyünk mindent a klímakockázatok tompítása érdekében.

A klímakockázat mindenkire vonatkozik, és azt kell megvizsgálnunk, hogy ránk hogyan hat, magyarázta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Rab Árpád jövőkutató. Ennek megértéséhez azonban trendeket kell tudni felvázolni, és bár sokan figyelik a körülöttünk zajló jelenségeket, vagy nem vesznek róluk tudomást, vagy egyszerűen nem tudnak velük mit kezdni.

A magunk javára fordíthatjuk a klímakatasztrófát

Legyünk tehát őszinték önmagunkhoz, és vázoljuk fel részletesen, hogy szerintünk mi várható a saját szektorunkban öt-tíz év múlva. A mezőgazdaságban például már most el lehet kezdeni a felkészülést technológia váltással

– mondta a szakember.

Bármennyire negatív is egy klímakatasztrófa, vannak előnyünkre fordítható hatásai. Ha például a változó időjárási viszonyok miatt várhatóan egy másik növényt kell majd elkezdenünk termeszteni, és valaki időben átnyergel, egyszerűen megszerezheti egy iparág eddigi tudását, miközben versenyelőnyre tesz szert a kevésbé előrelátókkal szemben.

„Azok lesznek a nyertesek, akik nem adóteherként vagy korlátozó tényezőként tekintenek a klímaváltozásra, hanem a lehetőséget látják benne. Ez nem azt jelenti, hogy nyerészkedjünk a bajon, hanem ismerjük fel, hogy milyen problémák üthetik fel a fejüket, és szállítsunk rájuk megoldásokat” – tette hozzá Rab Árpád.

Portfolio Sustainable World 2025

Hogyan siethet az AI a segítségünkre, amikor fenntarthatóságról beszélünk? Ez is kiderül a Portfolio Sustainable World 2025-ön. Regisztráljon most!

Információ és jelentkezés

Biztos pontok

A lényeg, hogy legyen valódi hosszú távú stratégiánk. Nem szabad engedni, hogy mindig rövid távon gondolkozzunk, mert az a valódi célok elkallódásához vezet, elveszünk a részletekben, és máris tegnap lesz. Ez egyfajta kettős időhorizontot feltételez.

Ezért kiemelten fontos, hogy pont ne azt csináljuk, amit mások, és határozzuk meg, hogy mi az önazonosságunk − mi az, amiből nem engedünk.

Ha ez sikerül, akkor megvan a saját nyelvünk, amire lehet építeni, vélekedett a szakember.

Azt is meg kell tudnunk határozni, hogy ránk konkrétan hogyan hat a változás, illetve annak egyes elemei. Az adókörnyezet például mindenkire hat, de ha van olyan következmény, ami minket másokhoz képest eltérően érint, akkor meg kell látnunk benne a lehetőséget. „Biztos pontokat kell találnunk, amik nem változnak; ez a jövőálló gondolkozás záloga, ami nyugalmat kölcsönöz” – mutatott rá a jövőkutató.

AI ante portas

Ebben a korántsem egyszerű helyzetben jut kulcsszerep a mesterséges intelligenciának, amely nemcsak az ESG-riportolást teheti valós idejűvé, hanem számos egyéb perspektívát is kínál a fenntarthatóság terén.

Ahogy Rab Árpád rávilágított, az AI fő funkcója az emberiség hatékonyabbá tétele, miközben nem feltétlenül köztudott, hogy annak életre hívásában a fentarthatóság segítése volt az elsődleges cél. A technológia még messze nem optimális, mert többek között vagy túl, vagy alul van használva.

„Azt kell megfogalmaznunk, hogy nekünk milyen AI-ra van szükségünk. Mindenesetre az rengeteget segít, ha okosan használjuk és okosan van fejlesztve.

Öt éven belül el kellene jutni oda, hogy az AI a fenntarthatóságot szolgálja, amire eredetileg létrejött

– emelte ki a szakember.

Csak az emberközpontúság lehet hosszú távon a nyerő stratégia

Az AI előretörésével érthető módon egyre nő a hatékonyságnövelés iránti igény, miközben a HR specialisták továbbra is a „people-first” megközelítés fontosságát emelik ki. De vajon ez utóbbi megfontolás lesz hangsúlyos hosszú távon? Nos, Rab Árpád szerint a technológia hihetetlenül gyors változása könnyen abba az irányba vihet el, hogy mindenre azonnal próbálunk reagálni, és igyekszünk mindig a legújabb megoldást bevezetni a működésünkbe. Ez viszont nem jó stratégia, mert a hosszú távú célok rovására megy.

A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy

kizárólag az emberközpontú megközelítés a megtérülő, mert a mindenki rendelkezésére álló technológia értéke önmagában alacsony lesz

– a különbséget ugyanis mindig az ember fogja jelenteni. Egy vállalat megbízható emberi környezet nélkül jellegtelen, és így nem lesz, aki megfelelő hosszú távú stratégiát alkosson – csak egy olyan szervezet jön létre, aki egy mindenki által elérhető technológiát optimalizál, tette hozzá a jövőkutató.

Akik igazán hosszú távon és nyereségesen tudnak működni, az emberekért és jó emberekkel dolgoznak, ami nem hangzik valami hatékonynak, de összességében csak ennek van létjogosultsága, ugyanis az emberközpontúság és a fenntarthatóság kéz a kézben jár

– zárta gondolatait Rab Árpád.

Dr. Rab Árpád

NKE EJKK ITKI tudományos főmunkatárs, NMHH elnöki tanácsadó, trendkutató

Dr. Rab Árpád, digitális kultúra szakértő, jövőkutató, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az NMHH MI kutatásvezetője. Két évtizede kutatja a digitális techno

Tovább

Dr. Rab Árpád, digitális kultúra szakértő, jövőkutató, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az NMHH MI kutatásvezetője. Két évtizede kutatja a digitális techno… Tovább