Az ajtónkon dörömbölő klímaváltozás olyan kényszerhelyzetet szült, amelyet egyetlen vállalati döntéshozó sem fogadhat ölbe tett kézzel. Nagy kérdés tehát, hogy a szervezetek hogyan készülhetnek fel a várhatóan egyre súlyosabb állapotokra, és miért fontos, hogy a magunk részéről megtegyünk mindent a klímakockázatok tompítása érdekében.
A klímakockázat mindenkire vonatkozik, és azt kell megvizsgálnunk, hogy ránk hogyan hat, magyarázta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Rab Árpád jövőkutató. Ennek megértéséhez azonban trendeket kell tudni felvázolni, és bár sokan figyelik a körülöttünk zajló jelenségeket, vagy nem vesznek róluk tudomást, vagy egyszerűen nem tudnak velük mit kezdni.
A magunk javára fordíthatjuk a klímakatasztrófát
Legyünk tehát őszinték önmagunkhoz, és vázoljuk fel részletesen, hogy szerintünk mi várható a saját szektorunkban öt-tíz év múlva. A mezőgazdaságban például már most el lehet kezdeni a felkészülést technológia váltással
– mondta a szakember.
Bármennyire negatív is egy klímakatasztrófa, vannak előnyünkre fordítható hatásai. Ha például a változó időjárási viszonyok miatt várhatóan egy másik növényt kell majd elkezdenünk termeszteni, és valaki időben átnyergel, egyszerűen megszerezheti egy iparág eddigi tudását, miközben versenyelőnyre tesz szert a kevésbé előrelátókkal szemben.
„Azok lesznek a nyertesek, akik nem adóteherként vagy korlátozó tényezőként tekintenek a klímaváltozásra, hanem a lehetőséget látják benne. Ez nem azt jelenti, hogy nyerészkedjünk a bajon, hanem ismerjük fel, hogy milyen problémák üthetik fel a fejüket, és szállítsunk rájuk megoldásokat” – tette hozzá Rab Árpád.
Biztos pontok
A lényeg, hogy legyen valódi hosszú távú stratégiánk. Nem szabad engedni, hogy mindig rövid távon gondolkozzunk, mert az a valódi célok elkallódásához vezet, elveszünk a részletekben, és máris tegnap lesz. Ez egyfajta kettős időhorizontot feltételez.
Ezért kiemelten fontos, hogy pont ne azt csináljuk, amit mások, és határozzuk meg, hogy mi az önazonosságunk − mi az, amiből nem engedünk.
Ha ez sikerül, akkor megvan a saját nyelvünk, amire lehet építeni, vélekedett a szakember.
Azt is meg kell tudnunk határozni, hogy ránk konkrétan hogyan hat a változás, illetve annak egyes elemei. Az adókörnyezet például mindenkire hat, de ha van olyan következmény, ami minket másokhoz képest eltérően érint, akkor meg kell látnunk benne a lehetőséget. „Biztos pontokat kell találnunk, amik nem változnak; ez a jövőálló gondolkozás záloga, ami nyugalmat kölcsönöz” – mutatott rá a jövőkutató.
AI ante portas
Ebben a korántsem egyszerű helyzetben jut kulcsszerep a mesterséges intelligenciának, amely nemcsak az ESG-riportolást teheti valós idejűvé, hanem számos egyéb perspektívát is kínál a fenntarthatóság terén.
Ahogy Rab Árpád rávilágított, az AI fő funkcója az emberiség hatékonyabbá tétele, miközben nem feltétlenül köztudott, hogy annak életre hívásában a fentarthatóság segítése volt az elsődleges cél. A technológia még messze nem optimális, mert többek között vagy túl, vagy alul van használva.
„Azt kell megfogalmaznunk, hogy nekünk milyen AI-ra van szükségünk. Mindenesetre az rengeteget segít, ha okosan használjuk és okosan van fejlesztve.
Öt éven belül el kellene jutni oda, hogy az AI a fenntarthatóságot szolgálja, amire eredetileg létrejött
– emelte ki a szakember.
Csak az emberközpontúság lehet hosszú távon a nyerő stratégia
Az AI előretörésével érthető módon egyre nő a hatékonyságnövelés iránti igény, miközben a HR specialisták továbbra is a „people-first” megközelítés fontosságát emelik ki. De vajon ez utóbbi megfontolás lesz hangsúlyos hosszú távon? Nos, Rab Árpád szerint a technológia hihetetlenül gyors változása könnyen abba az irányba vihet el, hogy mindenre azonnal próbálunk reagálni, és igyekszünk mindig a legújabb megoldást bevezetni a működésünkbe. Ez viszont nem jó stratégia, mert a hosszú távú célok rovására megy.
A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy
kizárólag az emberközpontú megközelítés a megtérülő, mert a mindenki rendelkezésére álló technológia értéke önmagában alacsony lesz
– a különbséget ugyanis mindig az ember fogja jelenteni. Egy vállalat megbízható emberi környezet nélkül jellegtelen, és így nem lesz, aki megfelelő hosszú távú stratégiát alkosson – csak egy olyan szervezet jön létre, aki egy mindenki által elérhető technológiát optimalizál, tette hozzá a jövőkutató.
Akik igazán hosszú távon és nyereségesen tudnak működni, az emberekért és jó emberekkel dolgoznak, ami nem hangzik valami hatékonynak, de összességében csak ennek van létjogosultsága, ugyanis az emberközpontúság és a fenntarthatóság kéz a kézben jár
– zárta gondolatait Rab Árpád.
Már csak ez hiányzott: megint teljes káoszba süllyed a stratégiai fekvésű ország?
Ha nem lenne elég, hogy lényegében kettészakadtak, most lehet három felé fognak.
Felébred végre a szunnyadó óriás? - Brutális pénzeket fordít az EU a hadiiparra
Ukrajna sem marad ki.
Elfogadták Brüsszel tervét a migráció kezelésére, Orbán Viktor azonnal lázadást hirdetett
Már csak formális megerősítésre vár az úgynevezett Migrációs Paktum.
Mi az igazság a 300 milliárdos HÉV-fejlesztésről? Megszólalt a MÁV vezére
Rengeteg EU-s pénz is ömlik a projektbe.
Mániák, pánikok és a mesterséges intelligencia – így látja a Nobel-díjas professzor
Simon Johnson és Piero Novelli cikke.
"Kell egy pofon Európának, hogy észhez térjen"
"Az állam és a privát szféra összefonódása akkora versenyhátrány Magyarországnak, ami sehol máshol nincs, ez szuper extrém az Európai Unió más országaihoz hasonlítva." Szabó Balázs,...
Vasárnap
Ma hangzik el Krasznahorkai Nobel-beszéde. Kertész stockholmi beszédét 2002-ben közvetítette a köztévé. A beszéddel egy időben az egyik kereskedelmi adón egy reality show ment, Lacit kiszavazt
Az el nem költött pénz (és annak elköltése) - könyvajánló
"...nem létezik elköltetlen pénz. Minden egyes centet elköltesz, amit valaha megkerestél. Minden dollárt elköltesz a bankszámládról, akár tudsz róla, akár nem. Az el nem költött... The post
Nincs is magyar piac, szóval bizalmi válság sem lehet
Répatermesztőknél talán értelmezhető, hogy magyar piac, de startupok esetében nincs semmi hasonló. Sőt, őszintén: Magyarország elég szar hely, ha startupot akarsz alapítani. Még csak ma
Zsiday Viktor: Nem kizárt a komolyabb kamatcsökkentés
Az elmúlt évben nagyon sok jegybank csökkentette az irányadó kamatszinteket, köztük az amerikai is, ám valójában a monetáris kondíciók nem feltétlenül javultak, sőt valószínűleg sok... T
Új transzferár-szabályozás: könnyítés vagy kockázat?
Megérkezett a transzferár rendelet tervezete, amely 2026-tól váltja ki a NGM 32/2017-es transzferár szabályozását. A jogalkotó deklarált célja az adminisztratív terhek csökkentése és az adó
40 milliárdos biogáz-kassza: vége az első körnek, itt a második
2025. november 27-én lezárult a "Biogáz és biometán termeléshez kapcsolódó beruházások támogatása" című pályázat első szakasza.
Hol nem érdemlik meg az emberek a pozíciójukat?
A nagy termelékenységi különbségek egyebek mellett a munkaerőpiac meritokráciájából és a menedzsment minőségéből fakadnak - mindkettőben markáns országok közötti eltérésekkel. The pos
A legrosszabbkor drágul az útdíj: vajon ki fogja ezt a végén megfizetni?
Sikerül majd átterelni a nehézgépjárműveket?
Növekedési válság van, mégis 11 százalékkal nő a minimálbér - Mi lesz ebből?
Hogy fogják kigazdálkodni a cégek?
Ez most a gazdagok kedvenc csokija, horror árat fizetnek érte
Csokikülönlegességek hódítanak a tehetőseknél.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!
