Már csak rövid ideig él a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnye

Mi is az a felértékelési adókedvezmény?

Ahhoz, hogy ezt könnyen megértsük, tisztában kell lennünk a konstrukció szereplőivel. A vagyonrendelő az, aki a vagyontárgy (például a családi cégek vagy értékpapírok) tulajdonjogával rendelkezik. A vagyonkezelő az a személy (akár magánszemély, de jellemzően inkább jogi személyek, köztük külön erre szakosodott, üzletszerű vagyonkezelők), aki kezeli a vagyont. Végül a kedvezményezett (általában maga a vagyonrendelő, a házastársa és/vagy a gyermekei) az, aki részesül a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgy hasznaiból, tőkéjéből.

Maga a bizalmi vagyonkezelési szerződés – amely a jogviszony alapja – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre. Vagyonrendelésnek vagy vagyonkezelésbe adásnak nevezzük azt a jogi aktust, amellyel a vagyonrendelő az őt megillető vagyontárgy tulajdonjogát átruházza a vagyonkezelőre. A bizalmi vagyonkezelés alapvető ismérve ugyanis, hogy a vagyonkezelő tulajdonjogot szerez a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakon, azonban azokat a kedvezményezettek javára kell kezelnie, és azokat (vagy a helyükbe lépő vagyont, illetve a hasznokat) a szerződés rendelkezései szerint kell a kedvezményezetteknek kiadnia.

A felértékelés a vagyonrendeléshez kapcsolódó mozzanat. A jelenlegi jogszabályok szerint a vagyonrendelés adó- és illetéksemleges ügylet, azaz a vagyonkezelésbe adás során egyik fél oldalán sem merül fel adó- vagy illetékfizetési kötelezettség. Ez azzal jár a hatályos szabályok szerint, hogy ha a vagyonrendelő a nála hárommillió forintos törzstőkének megfelelő szerzési értéken nyilvántartott, de ténylegesen egymilliárd forintot érő családi kft.-t annak valós piaci értékén adja vagyonkezelésbe, ez után a vagyonátruházás után semmilyen adót nem kell fizetnie. A kezelt vagyon indulótőkéje már ez az egymilliárdos érték lesz, és ha a bizalmi vagyonkezelő a kft.-t ezután egymilliárd forintért értékesíti, akkor ezt a vételárat adómentesen adhatja ki a kedvezményezetteknek. Ha pedig mondjuk kétmilliárd forint az eladási ár, akkor a vagyonkiadáskor a kedvezményezetteknek csak az egymilliárd forint feletti összeg után kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Mit tervez a jogalkotó?

Az Országgyűléshez június 6-án került benyújtásra a T/4243 számú, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

A tervezet akként módosítaná az Szja. törvényt, hogy értékesítésnek tekinti a bizalmi vagyonkezelésbe adás fentiekben bemutatott lépését, valamint magánalapítványok esetében ugyanígy az alapító és a csatlakozó magánszemély általi tulajdonba adást. Az értékesítésből származó bevételnek azt az értéket kell majd tekinteni, melyen a vagyontárgyat a kezelt vagyon számviteli nyilvántartásba vette, és az ennek alapulvételével meghatározott jövedelem után az adót a vagyonrendelőnek az adóbevallásában meg kell állapítania és be kell fizetnie.

Mindez azzal jár, hogy a jövőben a felértékelés (piaci áron történő vagyonrendelés) jelentette adóelőny elveszik. Ezáltal például cégértékesítések, részvényeladások esetén önmagában bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával nem lehet majd megspórolni a szerzési érték és a piaci érték közötti felértékelődésre eső adót.

A tervezet emellett rendezné az ingyenes juttatások kérdését is. Ha például a vagyonkezelő vesz egy gépjárművet, amit ingyenesen ad át a kedvezményezettnek használatra, akkor a juttatással összefüggő költség és ráfordítás lesz személyi jövedelemadó köteles.

Mennyi idő maradt?

A visszaszámlálás már elkezdődött, ezért a következő néhány hétben komoly rohamra lehet számítani az érintettek részéről.

Jelenleg még nem tudni, hogy a törvényjavaslatból mennyi időn belül lesz elfogadott és kihirdetett jogszabály, a változtatások pedig az elfogadást követő harminc nap elteltével élesednek. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatálybalépése napjáig még van lehetőség a korábbi adószabályok szerinti piaci áron történő adómentes vagyonrendelésre.

Vagyis akinek már van működő bizalmi vagyonkezelési struktúrája, az egyszerűbb helyzetben van, mivel ő még kényelmesen vagyonkezelésbe adhatja az erre szánt vagyontárgyait, és élvezheti a felértékeléssel járó adóelőnyöket. Aki viszont még nem gondoskodott bizalmi vagyonkezelésről, de már régóta fontolgatja, és az utolsó pillanatban mégis élni kíván ezzel az adótervezési eszközzel, annak most nagyon sietnie kell.

Bár az nincs kizárva, hogy a közzétett jogszabály-tervezet még módosulni fog, de nagy meglepetésekre nem számít a szakma.

Hogyan érintheti mindez a bizalmi vagyonkezelés jövőjét?

A jó hír az, hogy a bizalmi vagyonkezelés számtalan egyéb előnnyel bír, ami kellőképpen vonzóvá teszi a konstrukciót. Eddig is rengetegen voltak, akik elsődlegesen nem a felértékeléskori adókedvezmény miatt állítottak fel bizalmi vagyonkezelést. Sokan használják a holdingstruktúra alternatívájaként, amihez képest számottevő előny, hogy ha a kezelt vagyonnak az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközökből, követelésekből, értékpapírokból vagy pénzeszközökből származó bevétele van, és a kedvezményezett természetes személy, akkor a kezelt vagyon társaságiadó-mentességet élvez.

Tapasztalataink szerint a jelenlegi változékony piaci környezetben egyre jobban felértékelődik a vagyonvédelem is. Elég egy-egy rossz döntés, nem átgondolt cégstrukturálás, vagy egy olyan váratlan külső esemény, amire a cégtulajdonosnak nincs ráhatása, és könnyen sérülhet az évtizedek alatt felépített vagyon. Erre az elmúlt hónapokban egyre többen eszméltek rá, és keresik meg őket vagyonvédelmi fókuszú strukturálási kérésekkel. Az ilyen jogi tervezésnek továbbra is szerves része marad – még a korábbi adókedvezmények alkalmazása nélkül is – egy bizalmi vagyonkezelés felállítása.

Simon Stella ügyvéd

AegisLegal