Bizalmi vagyonkezelés: tíz gyakori kérdés és válasz

Simon Stella ügyvéd, az AegisLegal alapító partnere osztja meg a következőkben az ügyfelek részéről elhangzó leggyakoribb, néhol alapvető, néhol egészen speciális kérdéseket.

1. Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés?

Bizalmi vagyonkezelés alatt egy speciális jogviszonyt értünk, melynek közvetlen célja, hogy a vagyonrendelő vagyontárgyaiból létrejöjjön egy önálló adószámmal bíró vagyontömeg (amibe tartozhatnak ingatlanok, értékes ingóságok, értékpapírok, cégek, jogok és követelések). Ennek az úgynevezett kezelt vagyonnak a legfontosabb jellemzője, hogy teljesen elkülönül mind a vagyonrendelő, mind pedig a vagyonkezelő saját vagyonától.

2. Hogyan jön létre a bizalmi vagyonkezelés?

A jogviszony bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével jön létre. Ebben a vagyonrendelő a vagyonkezelőre ruházza át az általa kiválasztott vagyonelemeket, a vagyonkezelő pedig – meghatározott díj ellenében – a saját nevében, de mindig a vagyonrendelő által kijelölt kedvezményezett javára kezeli azokat.

3. Mire jó a bizalmi vagyonkezelés?

Mivel a bizalmi vagyonkezelés számos cél elérésére alkalmas, az AegisLegal-nél azt tapasztalják, hogy többféle okból keresik meg őket a vagyonrendelők.

Az egyik ilyen cél a felhalmozott vagyon egységben tartása és a család érdekében történő egységes, szakszerű kezelése, a családi szinten megvalósuló vagyontervezés.

Ez szoros összefüggésben van a generációváltás napjainkban mind inkább teret nyerő problémájával. Amennyiben a vagyonrendelő a termelő családi vállalatokat a kezelt vagyonba helyezi, a vagyonkezelő gondos kiválasztása révén a bizalmi vagyonkezeléssel hatásosan lehet úrrá lenni a generációváltás kihívásain.

Mivel a fentiek a családi vagyon generációkon átívelő strukturálásával járnak, magától értetődő, hogy a bizalmi vagyonkezelés nemcsak teljes mértékben képes kiváltani a végrendeletet, hanem ahhoz képest egy magasabb szintű, flexibilis, jobban testre szabható eszközt jelent.

Egy további, gyakran megjelenő cél a vagyonvédelem. Mivel a kezelt vagyonba helyezett vagyontárgyak jogi értelemben már nem minősülnek a vagyonrendelő vagyontárgyainak, ezért ezekre a továbbiakban a vagyonrendelő hitelezői nem tarthatnak igényt (feltéve, hogy maga a vagyonrendelés nem valósított meg fedezetelvonást).

Nagyon sokan alkalmazzák a bizalmi vagyonkezelést amiatt, mert megfelelő tervezéssel jelentős – és teljesen legális – adóelőnyöket, adómegtakarításokat lehet vele elérni.

4. A kezelt vagyonból bármit vásárolhat a vagyonkezelő?

Egy tipikusnak mondható kezelt vagyon gerincét általában társasági részesedések és értékpapír-portfoliók alkotják, de termőföld és lakossági állampapír kivételével bármilyen vagyontárgy (ingatlanok, műtárgyak, arany) bizalmi vagyonkezelésbe kerülhet. Fontos ugyanakkor a körültekintő, gondos vagyontervezés. A kezelt vagyon ugyanis társaságiadó-alany, viszont széles körben élvezhet társaságiadó-mentességet. Ezt az adómentességet ugyanakkor elveszítheti az adott adóévre, ha például ingatlanok hasznosításából vagy egy óragyűjtemény eladásából keletkezik bevétele. Ha pedig a saját használatra szánt karórát teszi a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe, akkor annak használata kedvezményezetti juttatásnak minősülhet, ami adóköteles.

5. Milyen költségekkel jár a bizalmi vagyonkezelés?

Szokás megkülönböztetni a struktúra felállításának a díját, illetve a későbbi működtetés díját. A struktúra felállításának díjához tartozik az ügyvédi vagy közjegyzői munkadíj, az adótanácsadó díja, az MNB hatósági eljárásának díja, valamint a vagyonrendelésekhez kapcsolódó illetékek. A működtetés költségei közé sorolhatóak a könyvelői, a bankszámlavezetési és a megállapodás szerinti vagyonkezelési díjak, továbbá természetesen az előírt adók megfizetése.

6. A bizalmi vagyonkezelő ellophatja a pénzemet?

Mivel a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon jogi értelemben vett tulajdonosa lesz, ezért őt fogják megilletni a szokásos tulajdonosi jogosítványok. Emiatt a vagyonkezelő gyakorolja majd a vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot, és ő lesz jogosult rendelkezni a kezelt vagyon bankszámlái, értékpapírszámlái felett is. Bár ezek a jogosítványok első látásra korlátlannak tűnnek, nagyon fontos, hogy a vagyonkezelőt kötik a bizalmi vagyonkezelési szerződés korlátai. Ezek jelentősen korlátozzák azt, hogy a vagyont milyen elvek és milyen konkrét szabályok szerint kell kezelnie, illetve azt is, hogy kinek, mikor, milyen összegű kifizetéseket eszközölhet. A vagyon jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő kezeléséért a vagyonkezelő polgári jogi kártérítési és büntetőjogi felelősséggel is tartozik – mutat rá az AegisLegal szakértője.

7. Honnan tudom, hogy mi történik a vagyonommal?

A vagyonkezelési szerződés rendszeres számadási kötelezettséget ró a vagyonkezelőre. Ez lehet éves, féléves vagy akár sűrűbb is. Emellett a vagyonkezelő kérés esetén köteles tájékoztatást adni a vagyonrendelő részére.

8. Szeretnék gondoskodni arról, hogy a most kiskorú gyermekeim és élettársam a halálom után is élvezhessék a vagyont, de ne egyszerre kapják meg. Erre lehetőség van?

Igen, ahogy fentebb említettük, a bizalmi vagyonkezelés alkalmas arra, hogy a végrendelet helyébe lépjen, ugyanis a kezelt vagyonba kerülő vagyontárgyak nem képezik majd a hagyatéki eljárás részét. Emiatt a vagyonrendelő a halála esetére az öröklési szabályokhoz képest sokkal rugalmasabban, gyakorlatilag a szabad belátása szerint képes rendelkezni. Hatalmas előnye egy ilyen struktúrának, hogy az örökhagyó halálakor az örökös nem azonnal kapja meg a hagyaték egészét, hanem olyan mértékben, megosztásban és ütemezésben, ahogy az a vagyonrendelő szerint megfelelő. Gyakori megoldás, hogy a vagyonrendelők (szülők) úgy döntenek, hogy a gyermekek 25. vagy 30. évük betöltésekor, vagy családalapításkor kapjanak egy nagyobb összeget, emellett pedig rendszeres évjáradékban részesüljenek.

Lehetőség van arra is, hogy a vagyonrendelő az élettársát jelölje meg kedvezményezettként, azonban a neki nyújtott juttatás ajándékozási illeték alá eshet.

9. Kik lehetnek bizalmi vagyonkezelők?

Bizalmi vagyonkezelést üzletszerűen vagy nem üzletszerűen lehet végezni, előbbihez az MNB külön engedélye szükséges. Ennek megszerzéséhez a vagyonkezelőnek szigorú tárgyi és személyi feltételeket kell teljesítenie, így az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők jellemzően erre szakosodott professzionális szolgáltatócégek.

Ugyanakkor sok vagyonrendelő nem kívánja ilyen – számára idegen – cégek támogatását igénybe venni, hiszen a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő vagyontárgyai átszállnak a bizalmi vagyonkezelőre. Ezt figyelembe véve érthető, ha a vagyonrendelő inkább olyan személyt választ vagyonkezelőnek, akiben maradéktalanul megbízik. Itt jön képbe a nem üzletszerű vagyonkezelés.

Nem üzletszerű vagyonkezelő bárki lehet, és – bizonyos összeférhetetlenségi szabályoktól eltekintve – egyetlen lényegi megkötés áll fenn: nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén a bizalmi vagyonkezelő kizárólag egy vagyonrendelővel köthet bizalmi vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. Az ilyen struktúrát nevezzük eseti vagyonkezelésnek, és előnyei közé sorolandó az, hogy a felek között mély bizalmi viszony áll fenn, és a vagyonkezelő általában mélységeiben ismeri a vagyonrendelő és a kedvezményezettek családi viszonyait.

10. Kinek éri meg bizalmi vagyonkezelést választania?

Ha az anyagi oldalt nézzük, akkor érdemes hatásvizsgálatot végezni. Ahogy fentebb szó esett róla, a bizalmi vagyonkezelésnek van egy alapítási és egy éves fenntartási költsége. Ezt lehet szembe állítani például az adóelőnyökkel. Amennyiben a vagyonkezelő értékesíti a bizalmi vagyonkezelésbe került céget, majd az értékesítésből befolyó vételárat kifizeti a kedvezményezetteknek, megfelelő adóstrukturálással akár adómentesen is hozzájuthatnak ehhez az összeghez. Számításaink szerint 100-150 milliós cégértéknél már biztosan pozitív lesz a mérleg nyelve a bizalmi vagyonkezelés javára. A nem vagy nehezen számszerűsíthető előnyöket is érdemes számításba venni: a vagyonvédelmet, a szofisztikált végrendelkezés lehetőségét, a generációváltási problémák megoldását.

Címlapkép forrása: Getty Images