A bizalmi vagyonkezelés adózása és előnyei - Mire jó ez a konstrukció?

Mi a bizalmi vagyonkezelés?

A legtömörebben úgy írhatjuk le, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy háromszereplős jogviszony, melynek a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett a főszereplői. A közvetlen célja, hogy a vagyonrendelő vagyontárgyaiból létrejöjjön egy önálló adószámmal bíró vagyontömeg (az ún. kezelt vagyon), mely ezt követően teljesen elkülönül mind a vagyonrendelő, mind pedig a vagyonkezelő saját vagyonától. Mindez egy vagyonkezelési szerződés megkötésével érhető el: ebben a vagyonrendelő a vagyonkezelőre ruházza át a kiválasztott vagyonelemeket (legyenek azok ingatlanok vagy értékes ingóságok, értékpapírok vagy cégek, jogok vagy követelések), a vagyonkezelő pedig – meghatározott díj ellenében – a saját nevében, de mindig a kijelölt kedvezményezett javára kezeli azokat.

Kié a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon?

A vagyonrendelés (vagyonkezelésbe adás) fenti mozzanatából következik a bizalmi vagyonkezelés legfőbb sajátossága: a vagyonrendelő átruházza a vagyontárgyai feletti tulajdonjogot, ideértve a rendelkezés jogát is. Bár ez a vagyonrendelő nézőpontjából joglemondással, a kontroll elvesztésével jár, enélkül a vagyonkezelés nem teljesíthetné funkcióit.

Bizalmi vagyonkezelést rendszerint három okból létesítenek: a vagyon generációkon átívelő strukturálása érdekében, vagyonvédelem céljából vagy a törvény által lehetővé tett adóelőnyök kiaknázása végett. Ezek a célok azonban nem tudnának teljesülni, ha a vagyonrendelő nem adná át a vagyon tulajdonjogát. Mivel azonban a vagyonrendelést követően a vagyon felett kizárólag a vagyonkezelő lesz jogosult rendelkezni, alapvető fontosságú, hogy ez a személy megfelelő gondossággal legyen kiválasztva.

Dr. Simon Stella

AegisLegalKötvények, értékpapírok, Privát ügyfelek, öröklés és alapítványok, Reklámjog, Társasági jog

Az AegisLegal Ügyvédi Iroda alapító ügyvédje, fő szakterülete a bizalmi vagyonkezelés és a tőkepiaci jog. Számos bizalmi vagyonkezelési struktúra felállításán, megtervezésén, implementálásán dolgozott... Tovább

Ki lehet bizalmi vagyonkezelő?

Ennek eldöntéséhez mindenekelőtt tudni kell, hogy a bizalmi vagyonkezelés végzése történhet üzletszerűen vagy nem üzletszerűen. A kettő között a legfontosabb különbség az, hogy üzletszerű vagyonkezelést kizárólag az MNB külön engedélyével lehet végezni, amelynek megszerzéséhez a vagyonkezelőnek szigorú tárgyi és személyi feltételeket kell teljesítenie. Ha ezt az engedélyt megszerezte, felvételre kerül az MNB nyilvántartásába, így egyszerre több vagyonkezelési jogviszonyt létesíthet különböző vagyonrendelőkkel.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők erre szakosodott professzionális szolgáltatócégek. Viszont láthattuk, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek velejárója, hogy a vagyonrendelő vagyontárgyai átszállnak a bizalmi vagyonkezelőre. Ezt figyelembe véve érthető, ha a vagyonrendelők nem ezekhez a számukra idegen cégekhez kívánnak fordulni, hanem inkább olyan személyt választanak vagyonkezelőnek, aki régi ismerősük és akiben maradéktalanul megbíznak. Itt jön képbe a nem üzletszerű vagyonkezelés.

Nem üzletszerű vagyonkezelő bárki lehet, és – bizonyos összeférhetetlenségi szabályoktól eltekintve – egyetlen lényegi megkötés áll fenn: nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén a bizalmi vagyonkezelő magánszemély vagy jogi személy kizárólag egy vagyonrendelővel köthet bizalmi vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. Az ilyen struktúrát nevezzük eseti vagyonkezelésnek, és előnyei közé sorolandó az, hogy a felek között mély bizalmi viszony áll fenn, és a vagyonkezelő általában mélységeiben ismeri a vagyonrendelő és a kedvezményezettek családi viszonyait.

Mekkora lehet a vagyonkezelés díja?

A felek megállapodásán múlik, hogy a vagyonkezelőt milyen juttatás illeti meg a tevékenységéért. Mindez tipikusan a vagyonkezelés típusától és a felek közötti kapcsolattól, illetve a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon nagyságától és a feladat komplexitásától függ. Fontos megjegyezni, hogy a nem üzletszerűen végzett, családi vagyonkezelések esetén a vagyonkezelés akár ingyenesen is történhet, de természetesen ebben az esetben is van lehetőség díj kikötésére. Jellemző díjazás az évi 1-2 millió forint egy egyszerűbb vagyonkezelésnél, komplexebb struktúra esetén ez a díj természetesen növekszik.

Ezzel szemben, amennyiben professzionális szolgáltató végzi a bizalmi vagyonkezelést, a szolgáltatás drágább, hiszen az üzletszerű vagyonkezelőnek ki kell termelnie a közreműködő szakemberek, biztosítás díját és a kapcsolódó overhead költségeket. Cserébe a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon védelméről és gyarapításáról tapasztalt befektetési szakemberek gondoskodnak.

A bizalmi vagyonkezelés adózása: milyen számszerűsíthető előnye lehet a bizalmi vagyonkezelésnek?

A fentiekben említettük, hogy a vagyonrendelők vagyonvédelem, örökléstervezés mellett egyik tipikus célja a bizalmi vagyonkezelés létesítésével az, hogy a kapcsolódó adóelőnyöket a kedvezményezettek élvezhessék. Ennek a kulcsa az, hogy maga a vagyonrendelés (azaz a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása a vagyonkezelőre) adó- és illetéksemleges ügylet, azaz a vagyonrendelés során nem merül fel egyik fél oldalán sem adó- vagy illetékfizetési kötelezettség.

Ennek további folyománya, hogy ha a vagyonrendelés során az egyes vagyontárgyak megfelelő piaci értéken kerülnek be a vagyonba, akkor ez az érték lesz egyúttal a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon induló tőkéje is. A tőkét viszont a jövőben adómentesen lehet majd kiadni a kedvezményezettek részére. Amennyiben tehát a vagyontárgyak értéke tovább növekszik a vagyonrendelést követően értékhez képest, akkor a kedvezményezettek részére történő kifizetés a tőke erejéig adómentes, és csak az afölötti rész (az ún. hozam) esik adófizetési kötelezettség alá.

Maga a kezelt vagyon társasági adóalany és így 9 százalékos társasági adó fizetésére köteles a nyeresége után, emellett helyi iparűzési adót is kell fizetnie. A gyakorlatban azonban a kezelt vagyonba sokszor társasági részesedések tartoznak, amikből jellemzően osztalék formájában, osztalékadó-mentesen folynak be pénzösszegek. Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén társasági adómentességet is megilleti a kezelt vagyont: ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély és a kezelt vagyonban csak bizonyos típusú pénzügyi eszközök (részesedések, részvények, pénzügyi instrumentumok, stb.) találhatóak.

Egy komplex vagyonkezelési konstrukció nem lehet teljes adótervezés nélkül, de ha ez a tervezés körültekintően történik, akkor sem a vagyonrendelőnek, sem a kezelt vagyonnak nem kell adót fizetnie, a kedvezményezettnek pedig kizárólag a vagyonrendeléskori értéket meghaladó hozam után kell adóznia. A fejezetcímben feltett kérdésre tehát a válasz a kezelt vagyontárgyak jellegétől, összértékétől és értéknövekményétől függ, de az szinte minden esetben jellemző, hogy ha időben történik a bizalmi vagyonkezelés létrehozása és az adózási struktúra okosan van megtervezve, akkor jelentős összegű adót lehet megtakarítani. Amennyiben pedig társasági üzletrészek kerülnek a kezelt vagyonba, úgy exitnél, cégeladásnál ugyanezen logika alapján hasonló adómegtakarítást lehet elérni.

Milyen kontrolljogai maradnak a vagyonrendelőnek?

Az elmondottak fényében nem meglepő, ha a potenciális vagyonrendelőben felmerül a kérdés, hogy a struktúra felállítása után milyen jogosítványok maradnak a kezében, melyek biztosítják, hogy a vagyonkezelés rendeltetésszerűen történjen.

Mindennek két kulcsa van, és az egyikről, a vagyonkezelő személyének gondos megválasztásáról már volt szó. A másik a megfelelően kidolgozott, a jövőben várható élethelyzeteket részletesen és komplexen modellező vagyonkezelési szerződés. A vagyonrendelő a vagyonkezelőt ugyan nem utasíthatja, azonban a szerződés rendelkezéseivel képes őt kötelezni, a vagyonkezelőnek pedig az abban foglalt elveket és előírásokat be kell tartania, és mindenkor a kedvezményezettek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.

Lehetősége van arra is a vagyonrendelőnek, hogy egy vagy több protektort jelöljön ki a szerződésben, akik a vagyonkezelő bizonyos döntései felett képesek kontroll gyakorolni. A protektorok a vagyonrendelő helyett biztosítják, hogy a vagyonkezelés szerződésszerűen, a kedvezményezettek javára valósuljon meg.

Persze nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a vagyonrendelőnek mindig ott van a keze ügyében a piros gomb: ha valaha meginog a bizalma a vagyonkezelőben, akkor bármikor másik vagyonkezelőt nevezhet ki helyette, sőt, akár az egész szerződést is felmondhatja, ekkor pedig a teljes kezelt vagyon visszakerül hozzá.

Szó sincs tehát róla, hogy a vagyonrendelő eszköztelen lenne a bizalmi vagyonkezelés során. De a leginkább bevált módszer egy nem üzletszerű, családi vagyonkezelés esetén a jó emberismerettel választott vagyonkezelő, a család egy tagja vagy régi bizalmasa, aki anélkül is képes a bizalmi vagyonkezelést a család elképzelései szerint megvalósítani, hogy őt utasítani kellene. A gyakorlatban ezek a vagyonkezelések kifejezetten jól, problémamentesen és mindenki megelégedésére szoktak működni.

Címlapkép forrása: Getty Images