Nagy változás jön a magyar boltokban, sok pénzt kaphatnak vissza a vásárlók a DRS-rendszerben

A webinárium házigazdája dr. Falcsik István az RSM Hungary Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadás, üzletágvezetője gyakorlati tapasztalatokat osztott meg az idén indult EPR rendszerről is. Úgy véli, hogy a kötelező gyártói felelősség (EPR) soha nem látott kihívást jelentett a gazdálkodók széles rétegének, a multiktól a kistermelőkig bezárólag.

Ugyan az első EPR-adatszolgáltatások benyújtása október 20-án megkezdődött, de az EPR-kötelezettségekkel érintettek egy jelentős részének – közel 60 százalékának – nem sikerült teljes mértékben abszolválni a feladatot. Ők várhatóan az utolsó negyedévben, és 2024 első hónapjaiban érik utol magukat és tesznek eleget az EPR-kötelezettségeknek. Jelenleg ugyan nem alkalmaz szankciót a hatóság, de előbb utóbb ez várható lesz ezért kiemelten fontos, hogy minden gazdálkodó tegyen eleget a kötelezettségének.

Az RSM szakértője a DRS-rendszerről elmondta, hogy hasonló méretű kihívás a gazdálkodók számára, mint az EPR és a rendelkezésre álló fél év nem biztos, hogy elegendő idő lesz a felkészülésre.

Tapasztalatok szerint az EPR-kötelezettségek értelmezésében, azok teljesítésében a gazdálkodók nagy része igénybe vett tanácsadói segítséget és ez várható a DRS-rendszer elsajátításában is.

A webinárium során Réthelyi Ádám Gergő, a MOHU Üzletfejlesztési szenior szakértője, részletesen ismertette a DRS (Deposit Return System) rendszerét. Az előadás során hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a DRS rendszer iránt. A jogszabályi környezet először október elején született meg, és azóta a kereskedők és gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek a rendszerre való felkészülés érdekében.

Mint azt a MOH szakembere hangsúlyozta, a kereskedők és gyártók nagy erőfeszítéseket tettek az előkészületek során, hogy január 1-jére minden készen álljon a DRS bevezetésére.

Az előadó kitért arra, hogy a DRS nem kísérleti rendszer, hanem az EPR (Extended Producer Responsibility, vagyis kiterjesztett gyártói felelősségi) rendszerre épül, mely európai uniós szabályozásokon alapul. A DRS Magyarországon 2024 januárjában indul, de már több mint 15 országban működik sikeresen. Ezen felül felhívta a figyelmet arra, hogy az EU tervezet szerint azokban az országokban, ahol nem érik el a megfelelő visszagyűjtési arányokat, kötelezővé válik a DRS bevezetése.

Magyarországon is főként az indokolja a visszaváltási rendszer élesítését, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel nem érthető el a megcélzott 90 százalékos visszagyűjtési arány, jelenleg nagyjából 40 százalék látszik a csúcsnak.

Réthelyi rámutatott arra, hogy a változások minden érintett szereplő működését és mindennapjait megváltoztatják majd, beleértve a kereskedőket, gyártókat és a DRS-operátorokat is. A felkészülés hosszú időt vett igénybe, és bár majd csak januártól élesedik, a szereplők sok egyeztetésen és felkészülésen vannak túl.

A szabályozás egyrészről érinti azokat a kereskedőket, akiknek:

• 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségük van,
• valamint 1000 fő feletti településen is a MOHU-nak a partnerekkel kötelező visszaváltási pontot biztosítani.

A gyártóknak kell figyelniük, hogy az italos műanyag és üveg palackoknál, dobozoknál 0,1-3 liter közötti visszaváltható termékek űrtartalma 0,1-3 liter között van a jogszabályok szerint. Bizonyos kivételek vannak: a csekélyforgalmú termékcsomagolásoknál nem élesedik a rendszer. Réthelyi példának a szőlőfürt alakú boros üvegeket említette, amelyekre nem vonatkozik majd a rendszer, de így van ez más, speciális termékeknél is.

Az italos dobozoknál a tej és tejalapú italoknál higiéniai okokból nem alkalmazzák a DRS-t.

A szenior szakértő kiemelte, hogy a DRS bevezetésekor számottevő szemléletváltásra van szükség, mind a vásárlók, mind a kereskedők és gyártók részéről. „A remény az, hogy ezek a változások hozzájárulnak egy hatékony és fenntartható rendszer kialakításához, ahol nagyarányú visszaváltás valósul meg, és a környezet tisztább lesz” – mondta a szakértő.

A termékregisztráció fontosságát is kiemelte az előadó az RSM Hungary webináriumán: ez kulcsfontosságú, hogy az automaták felismerjék és visszaváltsák a megfelelő termékeket. A regisztráció során a termékeknek specifikus GTIN-kódokkal és logóval kell rendelkezniük, és az előadó szerint a készítőknek és forgalmazóknak ezt a folyamatot időben és pontosan kell végrehajtaniuk.

A részletes áttekintés során kifejtette a visszaváltási folyamatot, a különféle palacktípusokat és az automaták működését, amelyek a GTIN-kódot, a palackok formáját és súlyát is vizsgálják majd, majd ezeket hasonlítja össze a termékregisztrációs adatbázisban szereplő adatokkal. Hangsúlyozta, hogy a kézi visszaváltás is jelentős szerepet fog játszani a rendszerben, és hogy a jótékonysági felajánlás lehetősége is szerepel a visszatérítési módok között. A betétdíj egységesen 50 forint lesz.

A kézi visszaváltásnál a költséget 5 forintban, a gépinél 7,5 forintban határozták meg a partnerek számára.

Réthelyi a különböző kihívásokra is kitért, amelyekkel a DRS-rendszer bevezetésével szembesültek, beleértve a termékregisztráció és az audit folyamatok lassú felfutását. Még annyi kedvezmény maradt is, 2024. június 30-ig a gyártók (és az első belföldi forgalmazók) a régi csomagolásokkal is kínálhatják a termékeiket.

Kiemelte azt is, hogy Magyarországon nem teljesen új a visszaváltási rendszer: már eddig is dönthettek úgy a gyártók, valamint a kereskedők, hogy a betétdíjakat visszafizetik. Ez a rendszer azonban kifejezetten a többutas palackokra vonatkozott, mostantól viszont az egyutas csomagolásoknál is él majd a meghatározott termékkörben. Ezeket a lakosság eddig lényegében csak a szelektívgyűjtőkbe dobhatta, de mostantól pénzt is kaphatnak a visszaváltók.

Viszont több dologra is figyelni kell:

• Ép állapotban, nem roncsolva kell az üvegeket a gépbe tenni (vagy átadni a kézi átvevőnek),
• Azon rajta kell, legyenek a záróelemek (kupak, dugó, koronazár stb.)
• Üresnek, tisztának kell lenniük,
• A csomagoláson pedig kell a DSR egyutas vagy többutas ábrás logója is.

A kereskedőknek pedig arra kell figyelniük, hogy a Re-Pont hálózathoz való csatlakozás bármely kategóriában regisztrációhoz és szerződéskötéshez kötött, amelyet a MOHU kifejezetten az EPR és DRS rendszer működtetésére létrehozott Partnerportálon lehet elindítani. Itt a visszaváltó RVM-gépeket is megigényelhetik a felek: a MOHU adja majd ezeket üzemeltetésbe, de a kereskedők feladata, hogy az üzlethelyiségnél kialakítsák ezek helyét. 

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert