“Az a típusú tervezői gondolkodási séma, amit a termékfejlesztésben is szoktak használni, kifejezetten alkalmas arra, hogy a problémamegoldások során más területeken is alkalmazni lehessen” – emelte ki a Portfolio-nak Lógó Emma, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének egyetemi docense. A design thinking, azaz a tervezői gondolkodás módszer számtalan eszközt alkalmaz annak érdekében, hogy az egyén megtervezhesse saját életét, jövőjét.
A tervezői gondolkodás sémáinak gyakorlása közben kiegészítve a módszert olyan objektív mérőeszközökkel, mint például a szervezetekben széles körben elterjedt jóllét profil használatával többfajta visszajelzést ad az egyén aktuális státuszáról. Az objektív tesztek mellett ugyancsak egy másik irányú kiegészítése lehet a módszernek a vállalati tréningek, coaching vagy tanácsadási folyamatok során alkalmazott asszociációs eszközök, például képkártyák, vagy a jövőképet megjelenítő vision-board-ok használata.
A módszertannal a hallgatók a BME Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szakán is találkozhatnak, akik a klasszikus tantárgyak és tananyagok mellett így a soft skill-jeiket is sikeresen fejleszthetik. A Design gondolkodás a menedzsmentben című kurzus alapját a Stanford Egyetem legnépszerűbb, Designing Your Life elnevezésű kurzusa adja.
A módszer szerint akár az életünket is ugyanolyan módon meg tudjuk tervezni, mint ahogyan az összes többi területen alkalmazzák a tervezői gondolkodásmódot.
“Mivel a BME-re járó MBA hallgatók kétharmada mérnök vagy gazdasági végzettségű, számukra elég testhezálló ez a gondolkodásmód. Azáltal, hogy a munkájuk során is ilyen gondolkodásmóddal oldanak meg problémákat, ezért azt gondoltuk, hogy egyéb menedzsment vagy vezetői területeken is könnyen alkalmazhatóvá tud válni” – mondta el Lógó Emma. “Vannak, akik a kurzuson jönnek rá, hogy eddig is hasonló lépések mentén tervezték meg a következő évüket vagy karrier lépcsőjüket, de a menedzsment problémákat is többen hasonló gondolkodásmóddal közelítették meg.”
Maga a struktúra a mérnöki gondolkodást modellezi le, ami lehetővé teszi, hogy bárki nyitottá váljon rá. “A program interaktív, ezért viszonylag hamar mindenki meg tudja találni azt, hogy mire tud rácsatlakozni. Amennyire meg lehet szólítani a kurzuson egy extrovertált személyiséget, pont annyira magába tud mélyedni és a saját belső fókuszára figyelni egy introvertált ember” – hangsúlyozta Séllei Beatrix, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének docense.
A kurzus keretet, eszközöket, valamint egy olyan közösséget kínál, ahol a társakkal és a mentorokkal lehet fejlődni különböző feladatok, gyakorlatok révén; személyes és online formában is, egy munkafüzet és egyénicoaching kíséretében is el lehet végezni. “Azoknak, akik visszajönnek egy ilyen képzésre, általában nagy a networking-igényük, ezért magát a kurzust is úgy fejlesztettük, hogy legyen benne csoportmunka- és networking-lehetőség azok számára, akinek ez fontos” – tette hozzá Lógó Emma.
Séllei Beatrix szerint a különböző személyiségtípusba tartozó hallgatók másképpen használják ki ezeket a networking lehetőségeket, de
a tervezői gondolkodásmód még egy zárt gondolkodási keretrendszerbe is annyira jól bele tud illeszkedni a strukturált feladatokkal, hogy a feladatsor tényleg bárkit képes bevonni.
Séllei Beatrix tapasztalatai alapján a kurzuson résztvevők kisebb mennyiségben és másfajta fókusszal kapják meg az önreflexiós lehetőséget és különböző pozitív pszichológiai eszközöket, amelyeket pont úgy sikerült beilleszteni a gyakorlatok közé, azok felvezetőjének, összegzésének, hogy még befogadható legyen mind a mérnökök, mind a gazdálkodási oldalról érkező emberek számára, és arra inspirálja őket, hogy használják ezeket a lehetőségeket. „Tapasztalatom szerint az intenzív önismereti munka, amit például egy 2 napos önismereti vagy csapatépítő tréning jelent, gyakran ijesztő lehet az erre kevésbé nyitott emberek számára. Nem ritka ilyen tréningeken - amennyiben mérnökök vagy közgazdászok körében történik - hogy már az első nap felénél el szokott hangzani például az, hogy az adott résztvevő nem szokott ennyit beszélni magáról.”
Lógó Emma úgy látja, hogy nem szükséges, hogy úgy érkezzen valaki, hogy kifejezetten az önismeretre nyitott, vagy önismereti fókuszú, ez a másodlagos hozadéka lesz a kurzusnak. „A hallgatók úgy kezdenek el szinte láthatatlan formákban önmagukkal is foglalkozni, hogy közben nem lesz olyan érzésük, mintha szándékosan elmennénk egy pszichológushoz vagy egy coach-hoz. Egy ilyen keretben egy kicsit a saját magad coach-ává válsz.”
Hogyan működik a gyakorlatban?
Antal Balázs, a One Identity szoftverfejlesztő cég munkáltatói márka szakértője egy marketing alapdiploma és 12 év munkaerőpiacon szerzett tapasztalat után jelentkezett a BME mesterképzésére. “Több különböző területen szereztem tapasztalatot abban az időszakban, amíg nem jártam a klasszikus felsőoktatásba, és számos egyéb alternatív módon tanultam. Olyan tudásra szerettem volna szert tenni, amely keretezi a már meglévő szakmai tapasztalataimat, valamint egy olyan pluszt és MA diplomát ad, ami a cégeknél komoly értéket jelent. Nekem, mint márkaépítőnek, a personal branding-ben is jól felhasználható az MBA képzés.”
Balázs rövid-középtávú tervei között szerepel, hogy olyan vezetői irányba lépjen tovább, ahol csapatvezetőként dolgozhat, hosszú távon pedig saját cég alapítása a cél. “Elég sok tulajdonossal és vezetővel dolgoztam már együtt különböző méretű vállalatoknál, amiből összeállt egy olyan kép, hogy én hogyan vezetnék egy vállalkozást, ezért is választottam a vállalkozásfejlesztés szakirányt. A tervezői gondolkodás megismerése is hozzájárult ahhoz, hogy ezeket a terveket meg tudjam fogalmazni saját magam számára. Teljesen más, amikor profi körülmények között célzott kérdések mentén tekintek például a jövőmre. Bennem több válasz megszületett, amik segítettek kiegyensúlyozni a lehetséges irányokat.
A személyes karrierem átgondolásán túl néhány ott megismert gyakorlatot már kipróbáltam vezetőként és sikerrel alkalmaztam az ambassador csapatomnál.
Az egyetemi tantárgyakon túl az MBA képzés része egy 3 napos intenzív kurzus is, amelyen a kiscsoportos workshopokat követően mindenki találhat magának olyan területet, amiben tovább szeretné képezni magát. “A szociális, kommunikációs vagy prezentációs készségek, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztése kifejezetten népszerű, de a design sprint workshop-on is sokat tanulhatnak a résztvevők. Mivel személyes részvételen alapul, ezért a networking is sokkal inkább meg tud valósulni ezekben az intenzívebb formákban” – emelte ki Séllei Beatrix.
30 éves az MBA képzés a Műegyetemen
A képzés eleinte leginkább szemléletformálásról, illetve az akkori üzleti szféra átképzéséről, kiképzéséről szólt. A kétezres években alakult át klasszikus értelemben vett generalista business mesterszakká, ahol az üzleti életben előforduló összes fajta árnyalatot megismerhetik a hallgatók. Jelenleg 2 szakirány, a pénzügyi és a vállalkozásfejlesztési specializáció közül lehet választani: előbbi klasszikus, míg az utóbbi nagyon gyakorlatias képzés, ahol a hallgatók a saját ötleteiket tovább tervezhetik, amiből elkészíthetik a diplomamunkákat, de akár egy startup indításáig is el lehet jutni.
A BME Master of Business Administration képzése iránt érdeklődők a 2024. február 6-án 17 órákor kezdődő online beszélgetésen a szak oktatóitól és volt hallgatóitól tudhatják meg, miért érdemes a Műegyetem menedzserképzését választaniuk és milyen tudnivalók vannak a jelentkezéssel kapcsolatban. A további információk az eseményről és az online beszélgetés Teams linkje a BME GTK Facebook oldalán érhető el.
A nagy hallgatói tömegeknek nyújtott menedzsment ismeretek helyett egy kisebb létszámú, a hallgató-oktató, valamint a diákok közötti interakciót lehetővé tevő képzést alakítottak ki. A kisebb létszámú hallgatóság lehetővé teszi a klasszikus üzleti képzésekre jellemző tréningszerű foglalkozások és hallgatói projektek szervezését. Az MBA-s hallgatók gyakorlati problémáit az oktatók szaktudásukkal, mentorállásukkal, tapasztalataikkal segítik, emiatt felértékelődik az interakció és a csapatokban végzett projektmunka.
Fotók: Stiller Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését a BME támogatta.
