Mikor tud negatív áron működni az energiatermelés?
A visszwattos rendszer ismertetésével kezdte előadását Berényi: elmondta, hogy egy ilyen rendszerben a helyszínen, egy nagy energiaigénnyel rendelkező gyárnál létesül naperőmű, amely a gyár fogyasztását hivatott megtermelni, a napelem elméletben nem termel ki a hálózatba, mert nem termel többet, mint amire a gyárnak szüksége van (ha tehát nincs fogyasztás, akkor nem is termel a naperőmű). Van azonban elméleti lehetőség arra, hogy a naperőmű termelése meghaladja a fogyasztást, és ebben az esetben kitermelhet a naperőmű a rendszerbe, mutat rá a szakember.
Elmondása szerint a naperőműveknél az a legfontosabb, hogy a rendszer mekkora üzembiztonsággal mekkora energiamennyiséget tud előállítani, tehát nem a névleges teljesítmény a lényeg - a kiszámíthatóság miatt jó helyzetben lehet, aki PPA-szerződéssel rendelkezik, mondta a szakember.
A kiegyenlítő energiáról és az időjárásfüggő termelők miatt okozott hálózati turbulencia és az ebből adódó magasabb árképzés tekintetében rámutatott: megesik, hogy az energiából többlet van, ezt a plusz energiát (áramot) azonban nem lehet tárolni, ennek következtében a frekvencia is magasabb lesz, ráadásul az árak annyira beeshetnek, hogy kialakulhatnak a negatív árak is. A frekvencia javításán keresztül azonban elkerülhetőek az anomáliák, ennek módozatairól is beszélt Berényi.
Arról is szó volt, hogy milyen esetben tud akár negatív áron is működni az energiatermelés azoknál a gyáraknál, amelyek mellett létesült naperőmű: ha akkora naperőművet lehet létesíteni, aminek
a névleges teljesítménye és az ipari telep névleges fogyasztása nagyjából megegyezik.
Előadása végén Berényi kiemelte: a negatív árakra fel kell készülni, az energiamennyiség okozta árváltozást pedig egy naperőmű-vezérléssel, egy kiegyenlítőpiaci részvétellel le lehet követni és gazdaságosan lehet kijönni a helyzetből.
Címlapkép forrása: Portfolio