Nőtt a gyermekes családok adóterhelése Magyarországon
Gazdaság

Nőtt a gyermekes családok adóterhelése Magyarországon

Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.

Az OECD minden évben közzéteszi a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók. 

A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.

A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával.

Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta.

grafikon1

Az adóék mértéke Magyarországon nemcsak az egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső dolgozók esetében volt tavaly 41,2%, hanem az összes gyermektelen háztartási kategóriában, beleértve az átlag alatt vagy felett kereső egyedülállókat, illetve azokat a gyermektelen házaspárokat is, akik egyik tagja az átlagbért, a másik az átlagbér 67%-át kapja fizetésként. A többi kategóriában (amelyek mind gyermekes háztartások) azonban már történt változás:

minden esetben nőtt az adóék mértéke a 2022-es helyzethez képest.

A különböző háztartási kategóriák közül az egyedülálló, kétgyermekes, az átlagkereset 67%-át kereső munkavállalók esetében nőtt tavaly a legnagyobb mértékben az adóék Magyarországon: 2 százalékponttal 25,7%-ra.

Adóék változása Magyarországon (%)  
Háztartási kategória 2023 2022 Változás (%pontban)
Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy 41,2 41,2 0
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy 41,2 41,2 0
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy 41,2 41,2 0
Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy 25,7 23,7 2
Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár  31,3 30,0 1,3
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár 35,2 34,5 0,7
Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár 36,2 35,6 0,6
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár 41,2 41,2 0
Forrás: OECD  

Az OECD jelentése meg is jegyzi, hogy a tagállamok közül egyedül Magyarországon nem történt tavaly változás a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok terén, így az adóék mértékében – bizonyos háztartási kategóriákban – bekövetkező változás kizárólag az átlagkereset változásához köthető. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy 2023-ban a reálbérek az OECD adatai szerint 3%-kal csökkentek hazánkban.

Greff Magdolna, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere érdeklődésünkre ennek kapcsán kifejtette: a 2021. évi befizetett szja terhére a kormány 2022-ben egyszeri adóvisszatérítést tett lehetővé, amelyet a gyermekük után családi pótlékra jogosultak, illetve a magzat után családi kedvezményre jogosultak vehettek igénybe. "A visszafizetés felső határa a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma volt, amely 809.000 forinttal egyenlő. A készpénzvisszatérítés összege nem szerepel a 2021-2023. közötti OECD kimutatásokban, tehát ez a tényező nem befolyásolta az ott megjelenő adatokat, azonban a valóságban, ha a visszatérítést a kifizetés évében vesszük figyelembe, akkor gyermeket nevelő családok esetében a kifizetés jelentősen csökkentette az adóék mértékét a 2022. év vonatkozásában. A kimutatásban szereplő 2 gyermekes, átlagjövedelmet kereső házaspárok illetve a 2 gyermekes egyedülálló, átlagjövedelem alatt kereső szülők esetében a visszatérítés miatt a tényleges adófizetési kötelezettség az adott évben nullára csökkent" - részletezte a szakember.

Az RSM szakembere hozzátette: "figyelembe véve, hogy a Taxing Wages kimutatás nem számol az egyszeri készpénzvisszatérítéssel, az adóék növekedésének oka lehet többek között az is, hogy a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 2022. évben 17,5 százalékkal, míg 2023. évben 16,4 százalékkal emelkedett". "Ezzel szemben a családi adókedvezmény rendszere a jelenlegi adóalapcsökkentő értékekkel 2016. január 1. óta van érvényben. A bruttó átlagkereset 2016-ban 263.200 forint volt, míg ez az érték 2023-ban 655.600 forint volt. A KSH bruttó kereseti index növekedését figyelve látható, hogy a bruttó átlagkereset éves növekedése jellemzően 6-11 százalék között mozgott, míg az utóbbi két évben a növekedés kiugró, 17 százalék körüli értékeket ért el. Ezzel szemben

a családi adóalapkedvezmény mértéke 2016. óta változatlan, tehát az adóterhelésre gyakorolt kedvező hatása évről évre csökken, annál nagyobb mértékben, minél nagyobb mértékben nő a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset"

- magyarázta az RSM adómenedzsere, aki azt is megemlítette, hogy az adatok elemzésénél érdemes figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a Taxing Wages kimutatás csak 2 gyermekes családmodellek esetében vizsgálódik. "Tehát ahhoz, hogy a Magyarországon gyermeket nevelő családokat terhelő adóék éves változását teljeskörűen lássuk, szükséges lenne további, egy, illetve három vagy több gyermekes családmodellek bevonása is az elemzésbe" - válaszolta megkeresésünkre Greff Magdolna.

Mind a nyolc háztartási kategóriában a magyarországi adóék mértéke meghaladja az OECD-átlagot. A legnagyobb eltérés az egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 67%-át kereső munkavállalóknál áll fenn: az OECD-ben átlagosan 31%-os az állami elvonás mértéke, míg hazánkban 41,2%.

Adóék mértéke (2023, %)
Háztartási kategória Magyarország OECD-átlag
Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy 41,2 31
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy 41,2 34,8
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy 41,2 39,1
Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy 25,7 16,5
Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár  31,3 25,7
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár 35,2 29,5
Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár 36,2 31,8
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár 41,2 33,3
Forrás: OECD

A jelentés adataiból kiderül, hogy tavaly is jelentősen alacsonyabb volt az adóék a gyerekkel rendelkező családok esetében, igaz, a gyermektelen egyedülállókkal vagy házaspárokkal szembeni eltérés csökkent 2023-ban az előző évhez képest. Vagyis ha csak szigorúan az adóösztönzők oldaláról nézzük a magyarországi képet, akkor a gyereket vállaló munkavállalók pozíciója relatív romlott idehaza.

Az egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső munkavállalók 41,2%-os adóékével szemben a szintén egyedülálló, ugyanakkora jövedelmű, de két gyereket nevelő dolgozó esetében „csak” 25,7% volt tavaly az állami elvonás mértéke a munkáltatói terhekkel megnövelt bruttó bérhez viszonyítva. Azon házaspárok esetében pedig, ahol az egyik fél átlagbért keres, a másik pedig az átlagbér 67%-át kapja, a két gyereket nevelők esetében 35,2% az adóék mértéke szemben a gyermektelen házaspárok 41,2%-os mutatójával.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kasza Elliott-tal

3M Company

Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye után kapott egy SOLV részvényt. Ez eddig nagyon szép, azonban 05.14-én MM

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Portfolio AgroFood 2024
2024. május 22.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
hurrikán vihar Saffir-Simpson-skála