
Az OECD minden évben közzéteszi a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók.
A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.
A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával.
Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta.

Az adóék mértéke Magyarországon nemcsak az egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső dolgozók esetében volt tavaly 41,2%, hanem az összes gyermektelen háztartási kategóriában, beleértve az átlag alatt vagy felett kereső egyedülállókat, illetve azokat a gyermektelen házaspárokat is, akik egyik tagja az átlagbért, a másik az átlagbér 67%-át kapja fizetésként. A többi kategóriában (amelyek mind gyermekes háztartások) azonban már történt változás:
minden esetben nőtt az adóék mértéke a 2022-es helyzethez képest.
A különböző háztartási kategóriák közül az egyedülálló, kétgyermekes, az átlagkereset 67%-át kereső munkavállalók esetében nőtt tavaly a legnagyobb mértékben az adóék Magyarországon: 2 százalékponttal 25,7%-ra.
Adóék változása Magyarországon (%) | |||
Háztartási kategória | 2023 | 2022 | Változás (%pontban) |
Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy | 25,7 | 23,7 | 2 |
Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár | 31,3 | 30,0 | 1,3 |
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár | 35,2 | 34,5 | 0,7 |
Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár | 36,2 | 35,6 | 0,6 |
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár | 41,2 | 41,2 | 0 |
Forrás: OECD |
Az OECD jelentése meg is jegyzi, hogy a tagállamok közül egyedül Magyarországon nem történt tavaly változás a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok terén, így az adóék mértékében – bizonyos háztartási kategóriákban – bekövetkező változás kizárólag az átlagkereset változásához köthető. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy 2023-ban a reálbérek az OECD adatai szerint 3%-kal csökkentek hazánkban.
Greff Magdolna, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere érdeklődésünkre ennek kapcsán kifejtette: a 2021. évi befizetett szja terhére a kormány 2022-ben egyszeri adóvisszatérítést tett lehetővé, amelyet a gyermekük után családi pótlékra jogosultak, illetve a magzat után családi kedvezményre jogosultak vehettek igénybe. "A visszafizetés felső határa a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma volt, amely 809.000 forinttal egyenlő. A készpénzvisszatérítés összege nem szerepel a 2021-2023. közötti OECD kimutatásokban, tehát ez a tényező nem befolyásolta az ott megjelenő adatokat, azonban a valóságban, ha a visszatérítést a kifizetés évében vesszük figyelembe, akkor gyermeket nevelő családok esetében a kifizetés jelentősen csökkentette az adóék mértékét a 2022. év vonatkozásában. A kimutatásban szereplő 2 gyermekes, átlagjövedelmet kereső házaspárok illetve a 2 gyermekes egyedülálló, átlagjövedelem alatt kereső szülők esetében a visszatérítés miatt a tényleges adófizetési kötelezettség az adott évben nullára csökkent" - részletezte a szakember.
Az RSM szakembere hozzátette: "figyelembe véve, hogy a Taxing Wages kimutatás nem számol az egyszeri készpénzvisszatérítéssel, az adóék növekedésének oka lehet többek között az is, hogy a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 2022. évben 17,5 százalékkal, míg 2023. évben 16,4 százalékkal emelkedett". "Ezzel szemben a családi adókedvezmény rendszere a jelenlegi adóalapcsökkentő értékekkel 2016. január 1. óta van érvényben. A bruttó átlagkereset 2016-ban 263.200 forint volt, míg ez az érték 2023-ban 655.600 forint volt. A KSH bruttó kereseti index növekedését figyelve látható, hogy a bruttó átlagkereset éves növekedése jellemzően 6-11 százalék között mozgott, míg az utóbbi két évben a növekedés kiugró, 17 százalék körüli értékeket ért el. Ezzel szemben
a családi adóalapkedvezmény mértéke 2016. óta változatlan, tehát az adóterhelésre gyakorolt kedvező hatása évről évre csökken, annál nagyobb mértékben, minél nagyobb mértékben nő a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset"
- magyarázta az RSM adómenedzsere, aki azt is megemlítette, hogy az adatok elemzésénél érdemes figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a Taxing Wages kimutatás csak 2 gyermekes családmodellek esetében vizsgálódik. "Tehát ahhoz, hogy a Magyarországon gyermeket nevelő családokat terhelő adóék éves változását teljeskörűen lássuk, szükséges lenne további, egy, illetve három vagy több gyermekes családmodellek bevonása is az elemzésbe" - válaszolta megkeresésünkre Greff Magdolna.
Mind a nyolc háztartási kategóriában a magyarországi adóék mértéke meghaladja az OECD-átlagot. A legnagyobb eltérés az egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 67%-át kereső munkavállalóknál áll fenn: az OECD-ben átlagosan 31%-os az állami elvonás mértéke, míg hazánkban 41,2%.
Adóék mértéke (2023, %) | ||
Háztartási kategória | Magyarország | OECD-átlag |
Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy | 41,2 | 31 |
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy | 41,2 | 34,8 |
Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy | 41,2 | 39,1 |
Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy | 25,7 | 16,5 |
Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár | 31,3 | 25,7 |
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár | 35,2 | 29,5 |
Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár | 36,2 | 31,8 |
Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár | 41,2 | 33,3 |
Forrás: OECD |
A jelentés adataiból kiderül, hogy tavaly is jelentősen alacsonyabb volt az adóék a gyerekkel rendelkező családok esetében, igaz, a gyermektelen egyedülállókkal vagy házaspárokkal szembeni eltérés csökkent 2023-ban az előző évhez képest. Vagyis ha csak szigorúan az adóösztönzők oldaláról nézzük a magyarországi képet, akkor a gyereket vállaló munkavállalók pozíciója relatív romlott idehaza.
Az egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső munkavállalók 41,2%-os adóékével szemben a szintén egyedülálló, ugyanakkora jövedelmű, de két gyereket nevelő dolgozó esetében „csak” 25,7% volt tavaly az állami elvonás mértéke a munkáltatói terhekkel megnövelt bruttó bérhez viszonyítva. Azon házaspárok esetében pedig, ahol az egyik fél átlagbért keres, a másik pedig az átlagbér 67%-át kapja, a két gyereket nevelők esetében 35,2% az adóék mértéke szemben a gyermektelen házaspárok 41,2%-os mutatójával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Hatalmas változás a kínai gyárakban: 7 éve nem látott adatok érkeztek
Mikor minden az összeomlás irányába mutat, a valóság más képet mutat.
Otthon Start: tömegével kötik már az előszerződéseket, nagyon fogynak a 60 millió alatti budapesti lakások
Az OTP Ingatlanpont régióvezetője a kínálati oldalon nem lát érdemi bővülést.
A kormány megvédené a Balatont, nagy dolgokat terveznek a tóparttal
Jó hír mindenkinek, aki szereti a magyar tengert.
Tenni kell valamit, riasztó lemaradásban van Európa Oroszországhoz képest
Fókuszban a lőszergyártás.
Ursula von der Leyent akarják Németország következő államfőjének
Az Európai Bizottság cáfolta, hogy ilyen ambíciói lennének az elnöknek.
Megvannak Trump rekord vámjainak igazi vesztesei
Az elemzők szerint végül a régiós önkormányzatok szorulnak majd Indiában.
Elment az eszük ezeknek a befektetőknek? Hitelkártyáról vesznek részvényeket
A bankok szerint ez felettébb kockázatos.
Megnyílt a föld alatti aranybánya: geotermia kamatmentes forrással
Képzeld el, hogy van egy technológia, amely egyszerre csökkenti a költségeidet, zöldíti a működésedet és még állami forrás is jár mellé - kamatmentesen, két évtizedre.

Jelentősen hűtik a klímát az erdőtüzek
A Washingtoni Egyetem kutatóinak idén megjelent tanulmánya szerint a boreális erdőtüzek robbanásszerű növekedése nyomán jelentősen hűl a klíma.
Gyermekvállalás: 10 rejtett költség, amivel nem számolsz! (videó)
Argyelán József és Kovács Fanni ebben a videóban a gyerekvállalás kevésbé látható költségeit veszik végig - őszintén, humorral, de nagyon is komolyan. Szó esik a mindennapi kiadásokról,
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Megroppan-e az amerikai-indiai szövetség a vámháború súlya alatt?
Az Egyesült Államok és India kapcsolata 2025 augusztusában látványos fordulatot vett. Washington döntése, amely magas vámot vezetett be az indiai export jelentős részére, nem pusztán gazdasá
Ha érdekelnek a befektetések és a gazdaság helyzete, hallgasd meg élő beszélgetésünket!
Mi várhat a világgazdaságra a geopolitikai konfliktusok korában, és mindebben milyen jövőkép rajzolódik ki Magyarország számára? Mi lesz a hatalmas költségvetési hiánnyal, a törékeny fori

Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.


Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.