Van egy pár érdekesség a történelmi rekordokat döntögető külkereskedelmi többletünk mögött

Hónapról hónapra döntögeti a rekordokat a külkereskedelmi többlet Magyarországon. Áprilisban már 1766 millió euró többlet keletkezett az áruforgalomban, ami még az előző hónapok óriási számainál is magasabb, új történelmi csúcsot jelent. A külső egyensúly 2023-as javulásának okairól több elemzés született. Az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentése, illetve a Portfolio számításai egyaránt azt találták, hogy a gáz- és olajárak esése, valamint a lakosság fogyasztásának visszaesése nagyjából egyforma mértékben járultak hozzá az óriási fordulathoz.

A Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében újra megvizsgálta a kérdést, kibővítve a javuló tendenciát az idei év első negyedével-harmadával. A javulást három tényezőre bontotta fel:

• a cserearány-változásra (ez gyakorlatilag az energiaárak durva ingadozása miatti egyenlegváltozás),
• az export változására (nettó módon, a reexport célú importot kiszűrve),
• a belső kereslet módosulása miatti importváltozásra (ez a fogyasztási és beruházási célú behozatal).

Az első érdekes dolog, ami az alábbi ábrán látszik, hogy az idén úgy folytatódott a külkereskedelmi többlet hízása, hogy az egyik legfőbb tényező, a cserearány-változás mára gyakorlatilag teljesen eltűnt a javító faktorok közül. (Ez nem azt jelenti, hogy a mostani nagy többlethez nincs hozzájárulása az alacsony szintre visszaeső energiaáraknak, "csak" annyit, hogy az utóbbi egy év további javulásához az idén a tavaszi hónapokban már nem volt köze.)

A másik tényező nem változott, az áruforgalom kiemelkedő többlete az áruimport csökkenése mellett alakult ki. Ebben is van azonban egy érdekesség: a fogyasztásban látható enyhe javulás egyelőre nem tükröződik az áruimport alakulásában. Vagyis ahogy végre elindult a háztartások költekezése, logikus feltételezés lenne, hogy az import is "mocorogni" kezd, és a külső egyensúlyjavulás fájdalmas faktora eltűnik. Ez viszont egyelőre nem látszik.

Az infláció csökkenésével a reálbérek 2023 szeptemberétől újra növekedtek, valamint az év második felétől a kiskereskedelmi forgalom fokozatos javulást mutat. Ezzel párhuzamosan az utolsó negyedévben a lakossági fogyasztás kis mértékben bővülni tudott - mutat rá értékelésében az MNB, és hozzáteszi, hogy talán máshol is érdemes keresgélni. Az import csökkenéséhez nagyban hozzájárulhatott magas importtartalmán keresztül a beruházások tavalyi és idei első negyedéves visszaesése. A tavalyi év során a beruházások összességében 7,4 százalékkal csökkentek, majd az idei első negyedévben folytatódott a beruházási aktivitás mérséklődése, és 6,9 százalékos visszaesés látszik éves bázison. Ez a beruházások magas importvonzata miatt érdemben hozzájárulhatott a behozatal alacsony szintjéhez.

A jegybank a kilátásokat illetően ugyanazt a kettősséget fogalmazza meg, amit az áprilisi külkereskedelmi adat kapcsán a Portfolio is jelzett: a jövőt illetően nagyon ellentétes kilátások eredőjét kell megítélni. Amennyiben a külső kereslet előbb talál magára, mint a belső, akkor az export (és vele a re-export célú import) élénkülésén keresztül akár tovább növekedhet a külkereskedelmi többlet. Ha viszont a lakossági fogyasztás kezd el látványosabban élénkülni, akkor az import lódulhat meg, és ez apasztani kezdheti az egyenleget - van honnan.

Az MNB szakértői szerint jövőre már mindkét hatás jelentkezni fog, vagyis várhatóan az áruexport is az áruimport is bővül. A külső konjunktúra dinamizálódásával az ipari termelés és áruexport is helyreáll, így a jövő év elejétől kezdve a kivitel újra érdemben növekedni tud. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom további javulásával és az óvatossági motívum fokozatos oldódásával, valamint a beruházások várható élénkülésével az áruimport is újra bővülhet.

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ