A cégek fele már érzi a klímaváltozást a pénzügyi eredményeiben

Nagyot léptek előre a világ legnagyobb vállalatai a klímacélok megvalósításáról szóló jelentések terén, de nem eleget – állapítja meg a KPMG ezzel foglalkozó elemzése, a Towars Net Zero. A tanulmány szerint, ha abból indulunk ki, hogy csak 5 éve létezik egységes ajánlás a klímaváltozás pénzügyi hatásaival kapcsolatos jelentések elkészítésére, akkor a világ nagyvállalati jól teljesítenek jelentéskészítés terén. Ha azonban azt vesszük alapul, hogy ezek fele rendelkezik csak kielégítő minőségű jelentéssel, akkor jól látszik, hogy milyen messze vagyunk még a kitűzött céloktól.

A KPMG 12 maga által felállított kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát. A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) 2015-ben adta ki ajánlását arra vonatkozóan, hogy a vállalatok milyen módon mutassák be a klímaváltozással kapcsolatos hatásokat és azok pénzügyi vonatkozásait. A KPMG részben ez alapján, részben saját tapasztalatai alapján állította fel a kritériumrendszerét, ami alapján osztályozta valamennyi nagyvállalat fenntarthatósági jelentését.

Az így készült tanulmány arra jut, hogy országonként és szektoronként nagyon eltérő a jelentések tartalma és minősége. Ha a 250 nagyvállalat összességét tekintjük, a legnagyobb összhang abban mutatkozik, hogy a

cégek több mint fele (56 százalék) ma már egyértelműen érzékeli a klímaváltozás veszélyeit a pénzügyi eredményre gyakorolt hatás szempontjából.

5 éve az ilyen cégek aránya a nullához közelített. A vizsgált cégek 47 százaléka jelentésében kiemeli, hogy közvetett, fizikai valamint átállási kockázatokkal néz szembe az éghajlatváltozás miatt. 46 százalék pedig már elköteleződött, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.

Ugyancsak sokat javultak a nagyvállalatok abban, hogy leírják ezeknek a kockázatoknak a működését, akár a klímaváltozás közvetlen, akár annak közvetett hatásait illetően. Ugyanakkor a tanulmány szerint csak a nagyvállalatok 17 százaléka írja le pontosan a fenntarthatósági jelentésében, hogy milyen ütemben és módon fogja elérni a 2050-re kitűzött célokat.

A szektorok közül a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtók, valamint az olaj és gázipari cégek értik a leginkább a klímaváltozás okozta pénzügyi kockázatokat,

tőlük messze lemaradva következik a feldolgozóipar, majd a kereskedelem. A közvetlen és közvetett klímakockázatok leírásában a technológiai cégek mutatkoznak a legjobbnak (67 százalékuk jól teljesít ebben), őket követik a pénzügyi szektor vállalatai (61 százalék), majd az olaj és gázipari cégek (60 százalék), míg a feldolgozóiparban, az autóiparban és a kereskedelemben ugyanez az arány csak 43-48 százalék.

A legfőbb hiányosság a dekarbonizációhoz vezető stratégiák elkészítésében és bemutatásában található. Az ezzel kapcsolatos KPMG-s kritériumoknak csak az összes cég 17 százaléka felelt meg. E szempont szerint a legjobban az autógyártók állnak (33 százalék), őket követik a tech-, telekom- és médiacégek (21 százalék), majd az olaj és gázipar, a pénzügyi intézmények, a feldolgozóipar és a kereskedelem jellemzően bőven 20 százalék alatti megfelelőségi rátával.

A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében.

Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott akcióikat. A KPMG által javasolt beszámolási módszertan négy területre fókuszálva (az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonosítása és azok kezelése; valamint a kockázatok hatása és a nettó nulla átmenetről való jelentés) állít fel a 12 kritériumot a mérhetőség és összehasonlíthatóság érdekében.

A jelentés szerint az adatokból az optimista és a pesszimista világkép hívei is alátámaszthatják a saját nézeteiket, de a pohár inkább tele van, hiszen a jelentési iránymutatás nagyon rövid ideje jelent meg a cégek életében, dinamikusan fejlődik ennek alkalmazása, és nagy előrelépést tettek a vállalatok a jó gyakorlatok megvalósításáért.

A szerző a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.

Címlapkép: Getty Images