Fontos újítások jönnek az ESG szabályozásban: mutatjuk a részleteket

Az első, a számviteli törvény módosítása, az „Omnibusz” fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó halasztásával áll összefüggésben, amely az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatban szerepel.

A módosítás az EU-s szinten már elfogadott „stop the clock” rendelkezés hazai jogba való átültetése, miszerint az úgynevezett második és harmadik hullámba tartozó vállalatoknak további két év áll rendelkezésükre a törvényben szereplő fenntarthatósági jelentés elkészítésére.

A második, a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat, amely magába foglalja az ESG törvény módosítási javaslata

A vállalkozásokat érintő kötelezettségeket illetően a következők a főbb változások:

Módosulhat az ESG törvény alanyi hatálya

A jelenlegi szabályok szerint a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már az idei évben el kell készíteniük ESG beszámolójukat a megelőző üzleti évről és meg kell azt küldeniük az SZTFH felé, illetve nyilvánossá kell tenniük honlapjukon az ESG törvény és végrehajtási rendeletei által elvárt rendben, míg a többi nagyvállalatnak a jövő évben szükséges ezt megtennie. Ez utóbbi csoportba tartozók köre ugyanakkor változni fog a módosítási javaslat szerint, hiszen azon nagyvállalkozások fognak az ESG törvény hatálya alá tartozni, amelyeknek az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján főtevékenysége a törvény által meghatározott ágazatokba sorolható, és a mutatóértékei meghaladják a következő határértéket:

az éves nettó árbevétel a 90 milliárd forintot, valamint az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

A javaslat a fentiek alapján a következő ágazatokban működő vállalatok számára keletkeztet jelentési kötelezettséget, abban az esetben, ha átlépik az előbb bemutatott határértéket:

• Vegyi anyag, termék gyártása
• Gyógyszergyártás
• Gumi-, műanyag termék gyártása
• Nemfém ásványi termék gyártása
• Fém alapanyag gyártása
• Fémfeldolgozási termék gyártása
• Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
• Villamos berendezés gyártása
• Gép, gépi berendezés gyártása
• Közúti jármű gyártása
• Egyéb jármű gyártása
• Bútorgyártás
• Egyéb feldolgozóipari tevékenység
• Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, karbantartása, üzembe helyezése
• Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
• Nagykereskedelem
• Kiskereskedelem
• Szárazföldi, csővezetékes szállítás
• Vízi szállítás
• Légi szállítás
• Távközlés
• Információtechnológiai szolgáltatás
• Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és egyéb információs szolgáltatási tevékenységek
• Pénzügyi szolgáltatás (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
• Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
• Pénzügyi, biztosítási kiegészítő tevékenységek

Végül, de nem utolsó sorban fontos változás az alanyi kört illetően, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások -hasonlóan a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásokhoz- kikerülnek az ESG törvény hatálya alól.

Átmeneti rendelkezések

Jelentős változásként értékelhető továbbá, hogy ami a kötelezett vállalatok a 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolójukat illeti, nem kötelesek tanúsítást lefolytatni. A törvényben foglalt előírások betartásáért, az ESG beszámoló megfelelőségéért és elfogadásáért az ügyvezetés fog felelni.

A 2024-2026-os üzleti években elkészült ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó tanúsítványt nem kell elküldeni az SZTFH részére. A módosítás szerint továbbá ugyanebben az időszakban a vállalatoknak nem szükséges nyilvánosan mindenki számára elérhetővé tenniük a honlapjukon a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolót, azaz, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését; a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket; az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokat; illetve az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiát.

Ezen változtatások nem jelentik a teljes ESG beszámolókészítési feladat halasztását, csak a tanúsítási és közzétételi elvárások kerülnének eltolásra.

A lényegesség elvével, a kérdőívekkel és a kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos változások

Változik a lényegesség elve, mely a jelenleg hatályos szabályokat kiegészíti azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy az ESG beszámoló részeként kell a vállalkozásoknak megfelelő információkat nyilvánosságra hozni a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.

Fontos változás a hazai KKV szektor tehermentesítése szempontjából, hogy 2027. június 30-ig

• mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget, illetve
• a középvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Emellett módosulnak annak a feltételei, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet a magyar KKV-kat ESG adatszolgáltatásra kérni. 2027. június 30-ig csak középvállalkozásoktól lehet ilyen jellegű adatokat kérni, velük kapcsolatban a szabályok a következőképpen alakulnak:

• Az ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylő nyilatkozattételre hívja fel a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.
• Ha a beszállító középvállalkozás rendelkezik ilyen ESG minősítéssel azt a szállítói kérdőív helyett megküldheti az igénylő számára, melyet a kérdőívre adott válaszok helyett kell a saját kockázatkezelési rendszerében alkalmaznia; azonban
• ha a beszállító nem rendelkezik ilyen minősítéssel, vagy nem küldi meg az igénylő részére, ebben az esetben az igénylő szállítói kérdőívet küldhet a részére.

Az előbbi módosuló bekezdések 2027. július 1-től még egyszer változni fognak, mely által a középvállalkozásokra vonatkozó szabályok ki fognak terjedni a mikro- és kisvállalkozásokra is. Ettől az időponttól a fentiek értelmében tehát, már lehet mikro- és kisvállalkozásoktól is ESG adatszolgáltatást kérni, azonban ez a kör ezután sem vállalhat kötelezettséget ilyen adatszolgáltatás teljesítésére, míg a középvállalkozások igen.

A korrekciós intézkedések sikertelensége esetére két új változással is kell kalkulálni:

• ezentúl nem lesz kötelező a vállalkozásnak a beszállítóval fennálló szerződéses viszonyának megszüntetése, ugyanakkor a módosítás után is megmarad ennek a lehetősége a vállalkozás döntése szerint. Továbbá,
• a korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén. Egy ilyen intézkedés várhatóan csak rövidebb ideig fennálló, és könnyebben áthidalható fennakadást okozhat egy vállalkozás beszerzési folyamatában, ha a beszállítóra vonatkozóan hozott korrekciós intézkedések sikertelenek bizonyulnának.

ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggő módosítások

A módosítási javaslat tartalmaz még újdonságokat az ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggésben is, a módosító javaslat elfogadása esetén az SZTFH a továbbiakban csak az ESG tanácsadók vonatkozásában végez akkreditálási tevékenységet, míg az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság feladata lesz. Ugyanakkor az SZTFH feladata marad az ESG tanúsítókról szóló névjegyzék vezetése.

Az előbbieken túl kiegészítésére került, hogy milyen információkat fog tartalmazni a tanúsítókról szóló névjegyzék, és pontosan milyen feltételei lesznek a nyilvántartásba vételnek, de ezen a területen még várható a Kormány rendelete, amely szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának konkrét – szakmai - követelményeit, illetve az SZTFH Elnökének a rendelete is a nyilvántartásba vétel egyéb feltételeiről.

Következő lépések

Fontos leszögezni, hogy az Országgyűlés törvényalkotási eljárása során a fent bemutatott pontok kisebb-nagyobb mértékben változhatnak.  A parlament információs rendszerében egyelőre az látszik, hogy normál rendben tervezik tárgyalni a fent bemutatott módosításokat, mely azonban így is, jó eséllyel elfogadásra kerülhet még a tavaszi ülésszak vége előtt. A bemutatott módosítási javaslatok - a kivételektől eltekintve - a kihirdetést követő napon léphetnek hatályba a megismert rendelkezések alapján.

A cikk szerzője a KPMG senior menedzsere és a KPMP tanácsadója.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images