Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatású gázkibocsátásának drasztikus, 90%-os csökkentését javasolja az Európai Bizottság. A Politico által idézett források szerint az uniós végrehajtó testület február 6-án három lehetőséget fog ismertetni a 2040-es cél elérésére, amely átmeneti intézkedésként szolgál az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésére, hogy az évszázad közepére elérje az éghajlat-semlegességet. A javaslatot viszont a magyar kormány megakaszthatja, főként július után, amikor átveszi az unió soros elnökségét. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták szerint az atomenergia zöldminősítésén múlhat a magyar szavazat.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetni az előző elnökség néhány főbb eredményeivel. A Green Policy Center összefoglalta, hogy milyen prioritásokat határozott meg Belgium, és hogy milyen kihívások várnak az egyre közeledő magyar elnökségre klímapolitikai, zöldítési szempontból.
A globális szereplők közössége nem tudott jelentősen előrelépni a klímasemlegesség felé. Az eddig beérkezett nemzeti vállalások teljeskörű betartása esetén a globális átlaghőmérséklet emelkedése jelentősen 2°C felett várható, amely meghaladná a Párizsi Megállapodás céljait, amely törekedne a 1,5°C-os határ tartására. Az EU és annak tagállamai 2020 és 2021 között (a legfrissebb adatok még csak 2021-re vonatkoznak) 5,1%-kal növelték kibocsátásaikat, azok csökkentése helyett - áll a Green Policy Center második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében.
Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.
Egyelőre még nem elérhetőek valós idejű adatok a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőmű-állomány termeléséről, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslései alapján képet kaphatunk róla. E szerint a napelemes HMKE-k a villamosenergia-termelés mind nagyobb részét adják, és mivel termelésük napon belüli csúcsa nyáron jellemzően a legmelegebb napszakokra esik, a légkondicionálók kánikula alatt megugró áramfogyasztásának fedezésében is növekvő részt vállalnak, télen azonban jóval kevésbé képesek hozzájárulni a fűtési áramigény kielégítéséhez.
Vasárnap, október 1-jén, hatályba lépett az uniós karbonvámról szóló szabályozás (CBAM) jelentéstételi szakasza, így az érintett hat szén-dioxid-intenzív iparág importőrei máris érzik az adminisztrációs terheket, de később ennek globális szintű hatásai és következményei lesznek. Ez a téma is szóba került a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferencián, amely a klímacélok és az orosz fosszilis energiahordozókról leválás együttes kihívásait is körbe járja.
A katasztrofális mértékékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges új, tiszta energiagazdaság gyorsabban épül ki, mint azt sokan gondolják, de míg a napenergia, a villanyautók és az energiatakarékos világítás terjedése már elég gyors a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, az energiarendszer egyéb területein sürgősen fokozni kell a változás sebességét - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A globális felmelegedés egyre kézzelfoghatóbbá kezd válni mindenki számára, elég, ha csak a tavaly nyári kánikulára és szárazságra gondolunk. Felmerül azonban a kérdés, mekkora a mi karbonlábnyomunk Magyarországon, hogyan tevődik ez össze, illetve mikorra és milyen szintre kellene csökkentenünk, hogy elkerülhessük az éghajlat drasztikus átalakulását. A GreenDependent Delphi szakértői műhelyén elhangzottak alapján bemutatjuk azt is, milyen egyéni és társadalmi megoldások közül lehet választani ahhoz, hogy esélyét se adjuk meg a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának.
A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.
Az Európai Unió klímaügyi tanácsadó testülete arra tesz javaslatot csütörtökön, hogy a 2030-as és 2050-es klímacél mellett köztes célként 2040-re legalább 90%-kal kellene csökkenteni az uniós kibocsátás szintjét az 1990-es szinthez képest – írja az EUobserver.
A márka névadója, Ferry Porsche 1948-ban csapatával együtt alkotta meg első sportautóját, a Porsche 356 ’Nr 1’-et. A márka formavilágát mai napig meghatározó 911-es modellt már az alapító fia rajzolta, az elmúlt évtizedekben pedig sedannal és SUV modellekkel is gyarapodott a kínálat. Az EU-s klímacélok teljesítésének érdekében erőteljes elektrifikációba kezdett a márka, hamarosan szinte minden modell elérhető lesz teljesen elektromos változatban. A sportautó-gyártó idén világszerte ünnepli az évfordulót, Magyarországon a nemrégiben felavatott Balaton Park Circuit versenypálya biztosított helyszínt a rendezvénynek. - derült ki a Porsche közleményéből.
Idén áprilisban és májusban összesen 30 darab új felhívás jelent meg az Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi és éghajlatváltozási célokat segítő LIFE Programjában, amelyekre őszig lehet pályázni – hívta fel a figyelmet a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda a friss hírlevelében. A négy alprogramból az egyiknél, a tiszta energiára való átállás alprogramnál a felhívás kapcsán 2023. június 1-én tart az EU virtuális infónapot, amelybe bárki becsatlakozhat.
A zöld innovációk gazdasági jelentőségéről volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának első zöldinnovációs és energiahatékonysági expóján. Rengeteg olyan hazai termék, szolgáltatás, eljárás megvalósulása indult el az elmúlt évek során, amelyek a klímacélok magyarországi megvalósítását és egyúttal a hazai gazdaság versenyképességét, a zöld gazdasági átállását támogathatják. Hiába vagyunk azonban a kutatás és fejlesztés területén kiemelkedőek, ha az eredmények tényleges gyakorlatba, üzleti életbe való implementálása nem történik meg. Magyarország egyelőre átlag alatti a jó megoldások hasznosításában, és ahhoz, hogy ez pozitív irányba tudjon változni, az egész gazdaság, a társadalom, a vállalatok, a szabályozás, a támogatási rendszer összefogására, együttes gondolkodására van szükség.
Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.
Az Európai Unió közzétette a legújabb 2040-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célkitűzéssel kapcsolatos terveit, amelyek ambiciózus vállalásokat fogalmaznak meg - írja a Reuters.
A háború több sztárja is megjelent a listán.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
