Sorozatunk korábbi részei itt érhetőek el:
Sorozatunk utolsó fejezete a korábbiakhoz viszonyítva valamelyest rendhagyó tematikát fog követni: Törökország Irán felé irányuló kül- és biztonságpolitikai tevékenységének döntő része az cikksorozat folyamán már bemutatásra került, így mostani cikkünk röviden ugyan, de a lehetőségekhez mérten teljeskörűen szándékozik bemutatni a „nagy ellenség”, Irán szemszögét, elősegítve ezzel a két állam ambivalens, konfliktusos, mégis sok szempontból együttműködő viszonyának megértését.
Ellenségekkel körülvéve
Irán külpolitikai érdekeinek vizsgálatakor könnyű abba a hibába esni, hogy az államra egyszemélyi autokráciaként tekintünk, és az államvezetés által hozott döntéseket is ennek fényében elemezzük. Elméleti síkon mozogva Irán valóban egy személy, Khamenei ajatollah irányítása alatt áll, azonban a gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy – bár a legfőbb vezető kétséget kizáróan az állam legfontosabb, legnagyobb hatalmú politikai szereplője -
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Hogyan tekint Irán a NATO-ra és Izraelre?
- Milyen geopolitikai célokat tűzött ki maga elé Teherán?
- Milyen eszközöket vet be Irán ezen célok eléréséhez?
- Tényleg ellenséges Teherán és Ankara kapcsolata?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
