Súlyos közpénz milliárdokat spórol az állam ezzel a modern és szigorú új törvénnyel
Milyen hatása lesz várhatóan az új építési törvénynek vállalati és nemzetgazdasági szinten?
Az új építési törvény egy mondata gyakorlatilag azonnal szemlélet és technológiai korszakváltást indít el a magyar építőiparban. Azáltal, hogy 1 milliárd forint feletti állami beruházás csak BIM folyamattal valósítható meg, a törvényalkotók felgyorsítják az iparág digitalizációját. Azaz, a BIM hazai alkalmazását. Mi, mint a globális építőipari szoftverpiaci szereplője tudjuk, hogy a mondattal milyen összetett folyamat indul el, már több kontinensen szereztünk tapasztalatot. Európában az angol vagy a skandináv megoldások példaértékűek. Ott már a beruházók évek óta megtapasztalják a BIM technológia hatékonyságát, például azt, hogy beruházásonként a hibaszázalékok drasztikus csökkenése miatt 15 százalékkal kevesebb a költségük. A BIM alkalmazásával a beruházások költségmegtakarítása elérheti a 30 százalékot, a kivitelezés hatékonysága 25 százalékkal nőhet, és a nemzetközi tapasztalat szerint négyzetméterenként mintegy 100 euró költségmegtakarítás érhető el az építmény életciklusa alatt.
Az ország és a társadalom számára pedig a legnagyobb előny, hogy környezetkímélőbbé válnak az építési folyamatok, csökken az építőanyag-szállítás mennyisége, és a rövidebb kivitelezési időnek és a kisebb alapanyag-felhasználásnak következtében az iparág CO2-kibocsátása is mérséklődik.
A törvény fejlődést is generálhat, hogyan fog a gyakorlatban elindulni a digitalizációs hullám a fővállalkozók és az alvállalkozók láncolatában?
Mint említettem jó néhány országban már elindult ez a folyamat. Az első fázis a törvényalkotás, valamint a nemzeti BIM szabványkidolgozás, amihez 1-2 év szükséges és csak utána indult el a vállalati munkafolyamatok átalakítása. Az iparban az első fázis a tervezési folyamat „bimesítése”, amivel létrejön a 3D építménymodell és a hozzá tartozó adatbázis. Itt már természetes lesz a digitális ütközésvizsgálat és mennyiségkimutatás.
A teljes építőipari vertikumban ez a folyamat 5-8 év alatt válhat általánossá.
A kivitelezők itt már hatalmas hatékonyságjavulást érnek el, nem lesz többé elvesztett adatuk, nyomon követhető és archiválható lesz a tervezés és kivitelezés során történt összes változtatás. Ezután következik a vállalati munkafázisban a BIM teljessé tétele (4D, 5D), a digitálisan tervezhető költségvetéssel és a kivitelezési időtervvel. Összességében egy ekkora volumenű iparágban ez a modernizáció évtized alatt hoz átfogó eredményeket.
A gyakorlatban mit nevezhetünk BIM alapú tervezésnek és kivitelezésnek?
Röviden úgy összegezném, hogyha megvalósul az építmény fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolása, a létesítményekkel kapcsolatos információk megoszthatóvá válnak és az így létrejött Big Data az építmények teljes életciklusa alatt megbízható adatforrást biztosít a jövőbeli döntésekhez. Magyarországon a tervezésnél az építészek a legfejlettebb BIM szoftvert használják már 15 éve, ők már BIM alapon dolgoznak, csak a szoftver kínálta funkciók egy részét eddig nem használták, mert a környezetük nem volt erre felkészülve. Most pedig az az idő jött el, amikor a meglévő szoftverüket, megoldásaikat valóban BIM alapú csapatmunkában lesznek képesek használni.
Magyarországon mi akadályozza most leginkább a BIM gyakorlatba történő jobb terjedését?
Eddig a szemléletváltás és az elvárás hiánya volt talán a két legfőbb akadály, illetve a műszaki felsőoktatás úgymond „hagyománytisztelete”, ami miatt nem nevezhetjük friss diplomásainkat digitális készségűnek. A törvénynek való megfeleléshez pedig most nagyon nagy szükség lesz a digitális szemléletű és készségű friss diplomásokra is.
Melyek a következő lépések, mire számíthatunk a következő néhány évben?
A törvény kényszerítő ereje sok munkaterületen indítja el a modernizációt. A következő 2-3 évben várhatóan a generálkivitelezők, beruházók számos BIM pilot projekttel valósítják meg vállalataik BIM átállását. Az eddig szigetszerű digitális munkafolyamatoknak össze kell digitálisan kapcsolódni, ezt meg kell tanulniuk a piaci szereplők munkatársainak, ki kell alakítani a vállalatok, cégek saját digitális munkafolyamatait, amiknek meg kell felelniük a nemzeti BIM kézikönyvnek és az európai BIM szabványoknak. Ez egy hatalmas feladat, mind a szoftverfejlesztőknek, mind a piaci szereplőknek, amihez nem csoda, ha 4-10 év kell.
Van most a BIM-hez hasonló, más nagyszabású technológia, rendszer, "hullám", ami jelentős hatást gyakorol az építőiparra? Illetve, olyan hatás, ami az építőipar digitalizáltságát befolyásolja?
Mindig vannak új, trendi fejlesztési területek, mint például a mesterséges intelligencia. A mi fejlesztőink is vizsgálják, hogy milyen előnyeit érdemes használnunk. Már látni MI-re épülő, de inkább csak kezdetleges megoldásokat az építőiparban is. A Graphisoftnál több MI projektünk van, és már megvan az első „fecskénk” is. A koncepcionális tervezés fázisában fejlesztettünk ki egy új MI alapú szolgáltatást. A napokban megjelent legfrissebb szoftverünk, az Archicad 27-es verziójában az építész a szoftverrel készített tömegmodellekből egy gombnyomással az MI segítségével fotorealisztikus minőségben kidolgozott, részletgazdag tervezési opciókat, látványterveket állíthat elő, amik nagyban felgyorsítják a megrendelővel folytatott korai fázisú egyeztetéseket.
Az építőipar digitalizáltságát illetően pedig elsősorban a törvényi és szabályozási előírások modernizálását említeném. A BIM nem egy magyar specialitás, hanem egy globális technológiai és szemléleti trend, amely akkor válik hatékonnyá országon belül és a nemzetközi piacon is, ha a teljes folyamatot lefedik nemzetközi szabványok, amiket az ipar is elkezd használni. Ebben Európában jól állunk, mert az európai országok BIM szabványosítási bizottsága (CEN TC 442) 2015 óta dolgozik az építőipari szabványrendszeren, ami biztosítja, hogy a vállalatok bármely országban, azonos minőségben és hatékonysággal legyenek képesek beruházást megvalósítani.
A digitalizációval létrejövő együttműködés csak a tervezési szakaszban érintettek munkafolyamatait változtatja meg, vagy kihat az építőipar más területeit érintő fejlesztésekre, trendekre is?
A digitalizáció minden iparágban folyamatosan új megoldásokat hoz létre. A BIM szemlélet a globális építőipari piacon 2010 óta van jelen, de a szoftveripar fejlesztéseinek is el kellett érniük azt az áttörést, amikor az építőipar hagyományos munkafolyamatainak összekapcsolása megvalósulhatott. Csak a mi területünkről és fejlesztési sikerünkből had említsek egy példát:
2-3 év kemény munkája kellett ahhoz, hogy megoldjuk az adatkezelést egy olyan felhő alapú, egyidejű tervezői csapatmunkánál, amelynél horribilis méretű adatmennyiséggel dolgoznak a tervezők. Ez nagy szakmai kihívás volt, de már a mindennapi munkafolyamat része.
A mi megoldásainkkal tervezték például a nemrég átadott közel 680 méter magas Merdeka 118 felhőkarcolót Kuala Lumpurban. Ennél csak a dubaji Burdzs Kalifát építették magasabbra.
Milyen fázisai, szakaszai vannak a „bimesedének”? Mennyi idő után hoznak eredményt?
Erre egészen egyszerű a válasz. Ugyan a beruházói folyamat teljes "bimesedése" 5-10 év alatt megy végbe, de az első és igen fontos eredmények már a tervezésnél láthatóak, amelyek a kivitelezésre hatnak igazán, és ott egy beruházás alatt már 10-20 százalék közötti költségcsökkentés is elérhető.
A digitalizáció, az új technológiák új készségeket igényelnek, illetve módosítja az eddigi munka, illetve piaci kapcsolatokat is. Milyen alapvető változást hozhat ez? Hogyan változik a munkaerőpiac, a munkáltatói elvárások, a munkakörök, az edukációs folyamatok?
Egyszerűsítve, minden területen változást hoz. Nyilván a legerőteljesebben a tervezői szakaszban, mert ott gyakorlatilag teljesen digitalizálódik a munkafolyamat, amely nagyban fogja támogatni a kivitelezést és a pénzügyi előkészítés és a controlling folyamatát. De ez már jelentős koordinálást igényel, ami létrehozott egy új szakmát, a BIM menedzserét. Ettől a szakembertől várják el a BIM projektfolyamat átlátását és ő felelős a digitális építési folyamatok megvalósításáért. Ez egy izgalmas új terület, amelynek képzése nem az oktatási intézményekben indult el, hanem Magyarországon mi, a Graphisoftnál kezdtük el. Büszkék vagyunk rá, hogy eddig már több mint kétszázan végeztek nálunk, akikre most égető szükség lesz a piacon. A mérnököknek fejleszteniük kell a digitális tudásukat és ismereteiket, az egyetemeknek pedig mielőbb át kellene állniuk teljesen digitális alapú képzésre, mert a modern tudás hirtelen felértékelődik. De a BIM nemcsak a munkaerőpiacon hatalmas húzóerő, hanem a szoftveriparban is, a következő években egyre szélesebb palettán kínáljuk majd a megoldásainkat az ipar számára is.
A cikk megjelenését a Graphisoft SE támogatta.
Címlapkép forrása: Reviczky Zsolt/Graphisoft