Új időszámítás veheti kezdetét a hazai digitalizált építőiparban

Pásztor Roxána

2023. július 03. 14:00

Frissítés: Az országgyűlési vita és a folyamatos egyeztetések után kedden, a cikk megjelenése után egy nappal elfogadták az új építési és beruházási kerettörvényt. Ennek megfelelően nemcsak az állami beruházások kapnak új struktúrát, de a törvény elsőként szabályozza a BIM magyarországi használatát is, ami nagy előrelépést jelenthet abban, hogy a többi európai országhoz felzárkózva egy nemzeti BIM standard kialakulhasson. Az európai országok BIM szabványosítási bizottsága a Graphisoft meghívására 2023. június 14-15-én Budapesten tartotta ülését, a találkozó célja többek között az volt, hogy a magyar BIM szabályozás alkotói találkozhassanak az európai szabványalkotókkal. A testület fogja össze és végzi ugyanis az európai országok BIM szabványosító testületeinek munkáját más érintett európai és nemzetközi szervezet bevonásával. A BIM szabványok adta lehetőségekről, a nemzeti standardok kialakításáról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a BIM szabványosítási bizottságának elnökét, Øivind Rooth-ot, Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját és Szövényi-Lux Miklós építészmérnököt, BIM szakértőt.

Az európai szintű BIM szabványosítási munka célja, a teljes építési szektor digitális alapú működési kereteinek létrehozása. A szabványosított digitális munkafolyamat biztosítja, hogy idő és költségkeret túllépés nélkül valósuljon meg beruházás, valamint az építmények teljes életciklusát a hatékonyság, a veszteségek és hulladékok keletkezésének minimalizálása, illetve a fenntarthatóság jellemezze.

Hogyan segítik az európai szabványok a nemzeti szabványok létrehozását? És miért van erre szükség?

A digitalizációban rejlő teljes potenciál kiaknázásához szabványokra van szükség.

Szervezeti szinten, projektszinten, nemzeti szinten és nemzetközi szinten is lehet szabványosítani. Európában egyetlen közös piacunk van, ahol az építőipari ökoszisztéma szereplői között az építési munkákra (beleértve az építési termékeket is) vonatkozó digitális információk áramlanak majd a jövőben. Ennek megvalósításához szabványokra van szükségünk." - válaszolta Øivind Rooth, az európai országok BIM szabványosítási bizottságának elnöke.

Øivind Rooth és Reicher Péter — Øivind Rooth, kép forrása: Reviczky Zsolt

Szövényi-Lux Miklós építészmérnök, BIM szakértő elmondta, hogy 2014-ben az EU felmérést készített, és a BIM-szabványok bevezetésének céljai a következők voltak:

30%-os költségmegtakarítás,
25%-kal hatékonyabb építés,
100 €/m2 költségmegtakarítás az épület teljes életciklusa alatt,
"zöld" építés (szén-dioxid-kibocsátás csökkentése)

Hogyan halad az európai szabványok kidolgozása? Mi a következő lépés?

"Európában a digitalizált építőipari ökoszisztémához szükséges szabványok nagy része már rendelkezésre áll. A fő kihívások a megvalósításban vannak, nem elég ugyanis a szabvány, egy digitális építési platformra is szükség van, megosztott erőforrásokkal." - válaszolta Øivind Rooth.

A nemzeti BIM-szabványokkal rendelkező országok esetében már a pozitív hozadék is látszik.

"Chilében, ahol az ISO-alapú BIM-szabványokat (az EU-val megegyezően) minden 5000 négyzetméternél nagyobb középületre kötelezően bevezették, a BIM alkalmazásával az engedélyezési folyamatok átlagos 6 napról 1,5 napra csökkentek.

- ismertette az adatokat Szövényi-Lux Miklós, majd hozzátette, hogy az építőipar a termelékenység szempontjából a legrosszabbul teljesítő ágazat Európában. A becslések szerint tíz éven belül a nem lakáscélú építkezések teljes körű digitalizálása a mérnöki és építési fázisban 600-1000 milliárd euró (13-21%), az üzemeltetési fázisban pedig 300-400 milliárd euró (10%-17%) éves globális költségmegtakarítást eredményezne. A BIM fejlesztése gyorsan halad előre, de ahhoz, hogy a különböző szoftverek használatával végzett munkák kompatibilisek és egymás között megoszthatók legyenek, közös szabványok alkalmazására van szükség. Az európai BIM-piac értéke 2016-ban 1,8 milliárd euró volt, és az előrejelzések szerint 13%-os növekedéssel 2023-ra eléri a 2,1 milliárd eurót. Ezek a számok egy 2021-ben készített terven alapulnak.

"A BIM-szabvány a digitális információk megosztását segíti, a címzettek és a fogadók is számítógépek, ezeknek ugyanúgy kell értelmeznie az információkat. Ennek megvalósításához, közös digitális nyelvre, protokollokra vonatkozó szabványokra van szükség." - tette hozzá Øivind Rooth.

Magyarországon is készül az egységes BIM nyelv?

Az európai országok BIM szabványosítási bizottságának létrejötte óta vesz részt Magyarország is a szakmai munkában a Magyar Szabványügyi Testület keretén belül működő MSZT/MB 442 tükörbizottsággal. A magyar és az európai szakemberek találkozója azt segíti és készíti elő, hogy Magyarországon is létrejöhessen a BIM szabályozás és ezt követően az alkalmazás.

Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős ország igazgatója elmondta, hogy: ”A kezdeményezésünkre érkező BIM szabványosítás nemzetközi szakembereivel találkozni tudtak a magyar BIM szabályozás alkotói. A program alatt a magyar kormány képviselője tájékoztatta a BIM koncepcióról az európai testület képviselőit, illetve megismerhette az európai BIM szabványalkotás folyamatát. Vállalatunk számára ez a munka azért is fontos, mert az építőipar digitalizálását a gyakorlatban a szoftverfejlesztők valósítják meg. Európában egyébként egyre több ország alkotja meg és használja a közös építőipari szabványrendszert, ami biztosítja, hogy bármely országban, azonos minőségben képesek a beruházásokat hatékonyan megvalósítani.”

Szövényi-Lux Miklós elmondta, hogy a hazai építési magánszektorban már vannak olyan jól ismert tervező és építő cégek, amelyek bevezették a BIM-et, és azt minden projektben napi szinten, sikeresen is alkalmazzák.

Ismerünk jó példákat: a Puskás Stadion teljes tervezési és kivitelezési koordinációját egy mindössze 12 fős csapat végezte a BIM alkalmazásával.

Ezek mellett azonban az is ismert, hogy a hazai projektek mintegy 50%-át az állami szektor rendeli meg, így az állami cégeknek is fontos lenne egy erős kormányzati szintű támogatás a BIM szabványok implementálásához.

Mennyi időre van szükségük a kidolgozott szabványok végrehajtásához?

"Az a tapasztalatom, hogy több időbe telik, mint amennyire a kezdetekben számítani lehetett. Nincs erre gyors megoldás, mert nemzeti stratégiára és forrásokra van hozzá szükség." - mondta el Øivind Rooth.

"A végrehajtás erősen függ a kormányok támogatásától, Chilében például (akik az ISO-alapú BIM-szabványokkal dolgoznak, ez ugyanaz, mint Európában) a kormány létrehozott egy Planbim nevű, politikától teljesen független szervezetet, amely kötelezővé tette a BIM-szabványok alkalmazását az 5000 négyzetméternél nagyobb középületek megépítésének jóváhagyásához." - tette hozzá Szövényi-Lux Miklós.

Címlapkép forrása: Getty Images