Lázár János: a beruházások teljes életciklusát szabályozni fogja az augusztus 1-jén hatályba lépő törvény
Ingatlan

Lázár János: a beruházások teljes életciklusát szabályozni fogja az augusztus 1-jén hatályba lépő törvény

Portfolio
Múlt héten írtunk róla, hogy a szakmai egyeztetéseket követően megszavazta a parlament az állami beruházások rendjéről szóló törvényt 136 igen, 49 nem és 9 tartózkodás mellett. Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvény kapcsán és az építőipar jövőjéről most Lázár János, építési és közlekedési miniszter, valamint Koji László, az ÉVOSZ elnöke további részleteket közölt.

„Az építőiparban az elmúlt évben komoly változtatásokra volt szükség, melynek első lépése hálátlan feladatként a megállítás, leállítás volt. Az elmúlt egy évben - elsősorban a megugrott energiaszámlák és a beruházásokhoz szükséges források elapadása miatt - 5500 milliárd forint értékű beruházást kellett felfüggeszteni, ami az építési piac mellett a politikai piacra is hatással van. A feladat nem volt örömteli, de a folyamatnak most a végén vagyunk.” – mondta el Lázár János.

2010 és 2022 között minden harmadik beruházás állami beruházás volt, melyek együttes értéke elérte a 28 ezer milliárd forintot. A tavalyi évben azonban már 3300 milliárd forintnyi folyamatban lévő beruházás is zajlott, melyeket be kell fejezni, így a tárca 4 területen, magas- és mélyépítés, út- és vasútépítés, ezt a 3300 milliárd forintnyi fejlesztést felügyeli. Emellett más minisztériumoknál további 1500 milliárd forintnyi beruházás zajlik és további jelentős beruházás áll tervezés alatt – tette hozzá.

A hazai építőipar legfontosabb kérdéseivel kiemelten foglalkozunk az október 18-i Construction Technology & Innovation 2023 konferencián. Részletekért kattints!

Az állami beruházásokról rendjéről szóló törvényre a hatékonyság növelése miatt is szükség volt, ez 32 év után teljesen újraszabályozza a közpénzek beruházások során történő elköltését. Ehhez 1000 javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől, a törvénytervezet gerincét az ÉVOSZ állította össze.

Augusztus 1-jén hatályba lép a törvény, ami szabályozza a beruházások teljes életciklusát a gondolat megszületésétől az átadásig.

Augusztus 1. és december 31. között minden tárcának össze kell gyűjtenie a fejlesztési elképzeléseiket, hogy pontosan látható legyen, hogy jelenleg és a következő 10 évben miből, mennyi beruházás valósul majd meg Magyarországon. A kormánynak objektív szempontok szerint kell rangsorolnia ezeket a beruházásokat.

A törvény főbb céljai:

  • magyarok munkájából magyaroknak legyen haszna, magyar gazdasági szereplők bevonásával, vagyis magyar alapanyag, magyar tudás, magyar profit a magyar vállalkozók számára az építőipar erősítése érdekében
  • kultúraváltás történjen az építőiparban, másfajta mentalitás meghonosítása, pl. kiviteli terv nélkül ne kezdődhessen el beruházás, alapos tervdokumentáció készüljön
  • a kiviteli tervek során vége lesz az egyajánlatos eljárásoknak, a közbeszerzések során sokkal nagyobb versenyeztetés lesz
  • a közbeszerzési eljárások tárgyalásos eljárások lesznek, az első körös ajánlatokat második körben is meg kell versenyeztetni
  • a közbeszerzési eljárások során nemcsak az ár fog dönteni, hanem – külföldi, főleg német minták alapján - a zöld szempontok, a fenntarthatóság és a környezeti terhelés is legalább olyan fontos lesz, mint az ár
  • magyar alapanyagok és magyar építőipari vállalkozások számára lehetőség teremtése, de emellett a minőségi követelményeknek is meg kell felelniük
  • az építőipari beruházások tekintetében egy állami érdekegyeztető tanács létrehozása a részletszabályok kidolgozásáért, melyben komoly szerepe lesz Koji Lászlónak, az ÉVOSZ elnökének

„Egy újszerű együttműködés van a minisztérium és az ÉVOSZ között, melynek során megoldásokat hozunk az építőipar és a minisztérium számára a gazdasági értéklánc érdekében. A kiszámíthatóság növelése nagy érték az iparág számára. A korábbiakban a projektek előkészítése során nem voltak jók a becsült értékek, nehézkes volt a tervezés, nem érvényesült a verseny a szakma számára is hasznos mértékben. Az építési folyamat a megrendeléssel kezdődik, a cél, hogy a legnagyobb megrendelő a szakmával együtt akarjon minőséget lépni – emelte ki Koji László az ÉVOSZ elnöke.

Reformok az alábbi területeken:

  • szabályozás: az átláthatóság és kiszámíthatóság növelése érdekében
  • megrendelések: a ciklikusság mértékét segítsen csökkenteni
  • ellenőrzés: a kóklereket és az unión kívüli anyagot, munkaerőt nem tudjuk kiszűrni, de a következő három évben nem lesz szükség külföldi munkaerőre, így fontos, hogy ezt kiszűrjük

Az ÉVOSZ a jövőben az építésgazdasági feladatokra fog koncentrálni, hogy mindenki ugyanabból az adatbázisból dolgozhasson, ne legyen probléma a jövőben se az ellátásbiztonsággal.

Digitalizáció

A digitalizációban a törvényjavaslat úttörő lesz, bevezeti a BIM szempontokat, ami újdonság lesz a teljes magyar tervezői, kivitelezői, beruházói kar számára. Emellett egy költségkezelő rendszert is létre kell hozni, ami megakadályozza, hogy tömegesen emelkedjenek a beruházások költségei a tervezéskori összeghez képest. Az önkormányzati beruházások kapcsán a cél, hogy a minisztériumnak legyen rálátása azok költségeire.

A beruházási törvény mellett a kormány előtt a magyar építészetről szóló törvény is, amely négy területet ötvöz majd magában, ami teljesen újraírja azt, hogy Magyarországon hogyan lehet építkezni. A beruházási törvény az állami beruházásokra, az építészetről szóló törvény viszont általánosan a magyarországi építkezésekre fog vonatkozni. Az építőiparban a beruházók többsége magyar, de az építőanyag előállítók 80-90 százalékban külföldi kézben vannak, erre is kiterjed majd a törvény.

Tíz év múlva a cél, hogy a magyar beruházások, magyar munkaerővel, magyar alapanyagból épüljenek – tette hozzá Lázár János.

"2024 sokkal rosszabb év lesz az építőipar számára, mert az állami és a magánmegrendelések is csökkenni fognak. A vasút, az út, a mély- és magasépítés korábban évente 1200 milliárd forintnyi beruházást bonyolítottak, ez most 200 milliárd. A 385 ezer építőiparban dolgozó közül sokan elvesztették a munkájukat, ők Ausztriában, Németországban keresnek most munkát. Háborús időszakban viszont a védelmi kiadások elsőbbséget kapnak az infrastruktúrafejlesztésekkel szemben, ennek ellenére a következő években is lesznek útfejlesztések és ipari park fejlesztések Magyarországon. 2024 és 2034 között a magyar államnak Debrecenben 1000 milliárd forintot kell invesztálnia csak a beruházásokhoz szükséges infrastruktúrafejlesztésekhez." – emelte ki a miniszter.

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Leállított építkezés