A BIM az építőipar válasza a digitalizációs kihívásokra

Portfolio

2023. március 31. 18:11

A covid időszak a hazai építőiparra jellemző alacsony digitalizációs szint emelkedésében is éreztette gyakorlati hatását, az utóbbi években láthatóan felgyorsult az ágazaton belül a különböző új technológiákon alapuló rendszerek bevezetése és használata. A digitalizációs lemaradás azonban továbbra is jelen van, a felzárkózást pedig nem támogatja, hogy még nincs olyan szabályozás, amely előírná az építőipar számára az épületinformációs modellezés (BIM) használatát. Ahogyan a Portfolio ötödik alkalommal megrendezett Építőipar konferenciáján is elhangzott, a BIM alapfeltétele az ágazati szereplők együttműködése és a nemzeti BIM kézikönyv miharabbi megalkotása.

“Jelenleg a hazai szakemberek szinte alig, átlagosan 8%-ban használják ki a BIM lehetőségeit, miközben a nemzetközi eredményekből látható, hogy akár 70%-os tartalom-kihasználtság is elérhető” - mondta el a konferencián Reicher Péter, a Graphisoft SE ország igazgatója.

A már kész külföldi nemzeti BIM kézikönyvek sztenderdjei alapján látható, hogy a mély és magas építési rendszerek nem párhuzamosan fejlődtek, ami alapján a szakemberek abban bíznak, hogy ezekre majd hazánkban is egységes előírások vonatkoznak.

Az építmények fizikai és funkcionális jellemzői mellett a szabályozás megalkotása során fontosnak tartják az információs csatornák és az információ-megosztás módjának meghatározását is, valamint a keletkező adatok hozzáféréséhez való szabályozást.

“Általában 2 év alatt készül el egy BIM kézikönyv rendszer, egy szoftverfejlesztési ciklus pedig 3 év, tehát ahhoz, hogy az építészek meg tudjanak majd felelni az előírásoknak, célszerű lenne nem akkor elkezdeni a fejlesztéseket, amikor már elkészült a kézikönyv” - tette hozzá Reicher Péter. A nemzetközi tapasztalatok alapján, mire egy ilyen struktúrára gyakorlattá válik a piacon, ahhoz 5-8 évre is szükség van. Jó példa Chile, ahol ráadásul ugyanazokkal a fogalmakkal dolgoznak, mint Magyarországon. A szakmai szövetségük 10 éves program megvalósításában gondolkodik, a döntéseket pedig más országok szabványainak megismerését követően hozták meg, amit szintén követendő lehet.

“A BIM az építőipar válasza a digitalizációs kihívásokra. Az épületinformációs rendszer a folyamatokat egy olyan egységes formában kezeli, amely megosztja az adatokat a különböző szakágak között, ez pedig a hatékony információáramlást és az átláthatóságot segíti” - hangsúlyozta Knébel István, a Construsoft Kft. ügyvezető igazgatója, alapítója.

A rendszer használatával lehetőség van rá, hogy előre meghatározzuk, pontosan milyen anyagra lesz szükség az adott szerkezethez, de ami még fontosabb, az is látható, hogy a tervek változása milyen hatással van a folyamatokra.

Mindezek a cégek versenyképességének javulásához, a hibák elkerüléséhez és a költségek csökkentéséhez is nagyban hozzájárulnak.

A BIM modell adja a gyártásvezérlés alapját. Ma már hazánkban is egyre több olyan acélszerkezetek gyártásával foglalkozó üzem van, ahol CNC vezérelt berendezésekkel dolgoznak. “Az előregyártott vasbeton esetében is ugyanez a helyzet, azok a BIM adatok, amelyek a modellből származnak, adják az alapját annak, hogy a gyártósorokon az automatákat BIM-ből vezéreljék, ami által a gyártás nagyon kevés hibával tud megvalósulni” - mondta Knébel István.

“Egy projekt során az esetleges tervváltozás, tervhiba, vagy egy visszabontás óriási gondokat okozhatnak. A BIM alapú tervezés, projekt-előkészítés, gyártás és kivitelezés biztosítja a megbízható teljesítést, ami által sok jellemző probléma kiküszöbölhető” - mondta el Csúsz István, az Ineton Kft. üzletfejlesztési igazgatója. A BIM alapú termelés során a 3D-modellek felhasználásával BIM látványtervek hozhatók létre, amelyeket felhőn keresztül küldenek tovább egy Ipar 4.0-ás üzembe. A tervek a szerkezetépítésben és adatgyűjtésre is felhasználhatóak.

Ezekkel a rendszerekkel tökéletes méretpontosság és kontroll érhető el a betonelemek gyártása során is, egészen a szerkezetszerelés végéig.

Az iparosított technológiai folyamat lehetővé teszi a gyors, hosszú soros betonelem-gyártást az építkezési területen kívül, valamint a szabványosított alkatrészek felhasználását és az elemek pontos pozicionálását.

“A gyártási folyamat teljesen integráltan képes működni. Az öntéshez szükséges beton pontos mennyiségét a gépek rendelik meg a betonüzemből, majd automatikusan öntik ki a lézeresen kimért, automata zsaluzással és vasalással előkészített elemeket. Minden egyes elem ugyanazzal a tónussal kerül ki az üzemből” - emelte ki Csúsz István.

A digitalizációs alapú technológiai megoldások közül különösen izgalmas a drónok felhasználásának lehetősége az épülettervezés, -kivitelezés és -üzemeltetés területén. “Az adatgyűjtések különböző folyamatai során a kihívást jelentő terepek felmérésekor már nem szükséges, hogy az emberi kezelők a fizikailag nehezen megközelíthető vagy veszélyes helyeken jelen legyenek. A dróntechnológia használatával akár nyolcszoros hatékonyságnövekedés is elérhető” - mondta a konferencián Damak Ferenc, a Myactioncam Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A 2 és 3D-s képi anyagok elemzése pozitívan befolyásolja a tervezési, kivitelezési folyamatok minden lépését, valamint a létesítmény üzemeltetését.

a drónok használatával Képesek felmérni a területeket, folyamatos és pontos értesítéseket biztosítanak a projektről, javítják a biztonságot, a balesetek megelőzésében is jelentős a szerepük.

A projekt előrehaladásának nyomon követése, valamint a 3D-s modellek készítése is alapulhat dróntechnológián, a tervezés során az épületek változásait ábrázoló digitális másolatok pedig összehasonlíthatóvá, így jóváhagyható válnak, aminek egy nagyobb projekt esetén különösen jelentős szerepe lehet, akár egy nagyobb visszabontás is kiküszöbölhetővé válik. A vagyonbiztonságra is pozitív hatással van, kiszűri az illetéktelen jelenlétet, segíti a vizuális ellenőrzést, de a különböző veszélyhelyzetek is könnyebben azonosíthatóvá válnak.

“Az üzemeltetés során a megfelelő személyi állomány hiánya okozhat problémát, ami végső soron az autonom rendszerek használatához vezet. A technológia már elérhető és egyre kiforrottabb ezek integrálása, amelyhez a jogszabályi környezet is hozzájárul” - emelte ki Damak Ferenc.

“Ma már rengeteg megoldás érhető el a vállalatokon átívelő üzleti folyamatok támogatására, amelyek egy adott alapról indulva egyedi igényekre szabhatóak. Az építőipari projektek kezelésére tipikusan jellemző jelenség a fő- és alprojektstruktúra, ezek kezelése és a folyamatkezelés is ma már sokkal egyszerűbben megvalósítható” - mondta Németh Tamás, Head of Sales, Cosmo Consult Kft.

Az építőipari cégek igényeire specializált megoldások használatával a kivitelezői és alvállalkozói folyamatok is követhetővé válnak. Egy felületen valósítható meg a kivitelezési adatok begyűjtése, az időnyilvántartás, a rendelések teljesítésének kezelése és a gépek üzemeltetésével kapcsolatos adatok kezelése is. “A költségvetési sorokon külön jeleníthetők meg az egyes tételek, mind az alvállalkozók, mind a megrendelők felé, az ártükörmátrix segítségével pedig az árajánlatok összehasonlíthatóak, így a beszállítók versenyeztetésénél több szempont alapján is egyszerűbbé válik a választás” - tette hozzá Jelfy Dóra, team supervisor, Cosmo Consult Kft.

Az alvállalkozói szerződések is integrálhatók a rendszerbe, amelyek később a teljesítés alapját fogják képezni. A teljesítési igazolások kiállítására akár az építési területeken is lehetőség van, mobilapplikáción keresztül távolról is megvalósulhat ezek létrehozása.