Egy teljes városrész újul meg Budapesten: így alakul át a 13. kerület
Ingatlan

Egy teljes városrész újul meg Budapesten: így alakul át a 13. kerület

Portfolio
Az elmúlt évtizedekben a szakma és a széles nyilvánosság részéről is nagy figyelmet kaptak a komplex városfejlesztési projektek szerte Európában. De mit takar pontosan a városrehabilitáció fogalma? Hol érdemes ilyen fejlesztésekben gondolkozni? Milyen mélységben szükséges egy építkezési vállalkozás és adott város vezetése között együttműködést kialakítani egy ilyen kérdésben? A Futureal Csoport a Corvin Sétányhoz hasonló léptékű városfejlesztést indít a 13. kerületben: ennek apropóján a városfejlesztés stratégiai kérdéseiről beszélgettünk Radványi Gáborral, a cégcsoport főépítészével.

A cikk megjelenését a Cordia támogatta.

A városfejlesztés, azon belül egy városrész fejlesztése más idősíkon mozog, mint egy adott ingatlan megépítése és értékesítése. Viszont a nagyobb egybefüggő területek egyben történő kezelésével a városvezetés és az ingatlanfejlesztők tudnak úgy együttműködni, hogy a város számára releváns problémák (tipikusan ilyen a lakhatás, a közműellátás, a kereskedelmi szolgáltatások, a dzsentrifikáció, a szociális problémák) megoldásában segíthet a megfelelően összehangolt ingatlanfejlesztések összessége. Megfelelően megtervezett új városrészekre számos nemzetközi példát találhatunk,

azonban a város fejlődése szempontjából sokszor fontosabb az elszlömösödő, illetve korábbi funkciójukat elvesztő városrészek rehabilitációja.

Erre például szolgál az ipari forradalmat követően megépült, jellemzően ipari funkcióval ellátott épületek kiüresedése, akár a londoni Docklands, a bécsi Gasometer vagy Budapesten a Duna-menti közraktár átalakulása.

Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze a Portfolio kérdésére elmondta, hogy a várostervezés hosszú távú stratégiai igénye a területek megújítása, amihez a versenyszféra érdemi segítséget tud nyújtani. Korábban ilyen együttműködésekre volt kidolgozva a PPP (Public Private Partnership) koncepció, de vannak olyan fejlesztések is, amelyeknél minden fél a számára releváns dimenziókban profitál. A főépítész erre példaként említette a szintén a Cordia, illetve a Futureal-csoport által jegyzett Corvin Sétány projektet.

Az ingatlanfejlesztők számára viszonyítási alapként tekintett Corvin Sétány révén a nagyszabású városrehabilitáció a DNS-ünk részévé vált

– tette hozzá. A Cordia egyébként ezen a téren a külföldi piacokon is aktív. Városrehabilitációnak tekinthető a lengyelországi Poznan városában található egykori Modena ruhagyár területének lakóparkká alakítása, a varsói Wilanow Smart City, az angliai Birminghamben pedig a történelmi múltú épületek újragondolását is magában foglaló, vegyes funkciójú Great Hampton Street projekt.

A barnamezős területek átalakítása jelenti a fenntarthatóságot

Persze kérdés, hogy mennyire lehet összeegyeztetni a városrehabilitációt a nagyvárosokban tapasztalható népességnövekedés miatt elkerülhetetlen terjeszkedéssel, mind területi, mind a lakosságszám szempontjából.

Marina_City_8
Az épülő új városrész látványterve

Radványi Gábor szerint a legfőbb cél az, hogy ne új területeket vonjanak be beépítés céljából, hanem elhasznált, esetleg barnamezős részeket alakítsanak át élhető, hasznos és mindenki számára elérhető helyekké. A városi élet alapja ugyanis a megfelelő közmű-, út-, tömegközlekedési-, szociális-, kereskedelmi-, szórakozási infrastruktúra megléte. Ezen infrastruktúraelemek fejlesztése tud városrészeknek fejlődési potenciált biztosítani. Területfelhasználás szempontjából luxus, ha bizonyos részeket alulhasznosítanak, így a fenntartható város, az élhetőség léptékét megtartva inkább sűrűn lakott és ebből adódóan inkább magasba törő kellene, hogy legyen.

Egy olyan léptékű rehabilitáció esetén, mint a Marina City vagy a Corvin Sétány, hosszú távú a folyamat, ami a projekt előrehaladtával párhuzamosan ütemezetten nyeri el végső formáját. Az infrastruktúra és szolgáltatási környezet megvalósításából nem csak az adott terület, de a környék, sőt, szinte az egész város, és nem csak a lakók profitálhatnak.

Ugyanakkor meglévő városszövet esetén a közterületek megújítása, a földszinti funkciók cseréje akár pár év alatt is drasztikus életminőség-változást tud eredményezni.

Erre jó példa a budapesti Bartók Béla út átváltozása – ez is mutatja, hogy egy ilyen program is csak átfogó, központosított városfejlesztői gondolkodás mentén lehetséges.

„A Corvin Sétány esetében maximálisan meg tudtuk valósítani, amit 20 évvel ezelőtt a helyi önkormányzattal közösen megálmodtunk: egy hosszú távú fejlesztési tervet kialakítva, alátámasztva egy master plannel, mindezt pedig a kivitelezés során végig követtük. Ennek eredményeként egy élhető, gyalogosan bejárható és a városi életet minden elemében segítő városrész születhetett. A Corvin Sétány projekt megmutatta egy városrészben rejlő potenciál kihasználásának megfelelő útját. Reális elképzelés volt, hogy ide tízezer ember fog beköltözni és az őket ellátó szolgáltatás és kereskedelem is helyet kap, amelynek a környező városrészekre is jótékony hatása tudott lenni” – tette hozzá a főépítész.

Érvényes még a 15 perces város koncepciója?

A városi élet egyik legnagyobb környezetkárosítása a településen belüli közlekedésből fakad. Amennyiben az itt élők hozzájutnak a mindennapjaikban szükséges funkciókhoz a szomszédságukban, úgy ez a környezeti teher nagyban csökkenthető. A Marina City teljes koncepciója a metró közelségétől a kereskedelmi kiszolgáláson keresztül a Duna-parti kikapcsolódásig mind ezt a célt szolgálja. A fejlesztők tervei szerint egy multifunkcionális városfejlesztés fog megvalósulni, számos szolgáltatás a Duna Plaza közelségének köszönhetően máris rendelkezésre áll.

Egy ekkora projekt a kerület(rész) népességszámára is erős hatással van, ami összefügg például a közlekedéssel is. Már a koncepciótervi fázisban közlekedéstervi tanulmányokat készítettünk, ami a tervezett fejlesztési volumenhez mérten vizsgálta a kapacitásokat és ezek alapján terveztük mind a közmű, mind az út infrastruktúra fejlesztését” – tette hozzá a főépítész.

A Marina City esetében a legfőbb tömegközlekedési kapcsolatot a várossal a 3-as metró biztosítja.

A Váci út és a Cserhalom utca tengelye megadja azt az úthálózati csatlakozást, amelyet egy ekkora fejlesztés igényel. Az Eurovelo kerékpárút-hálózatra illeszkedve biztosított a terület környezettudatos elérése is. Mindezek mellett pedig külön extra, hogy a Dunának köszönhetően akár vízi úton is megközelíthető ez az új városrész.

A tervezésnél arra törekedtek, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el az épületek és minél nagyobb zöld felületet alakítsanak ki a fejlesztési területen, minimalizálva a hősziget-hatás kialakulását, kellemes mikroklímát létrehozva, ezzel is kiemelkedve a jelenlegi budapesti városfejlesztési projektek közül. Mindemellett a Duna közelsége és a Pilis erdőiből érkező friss levegő mind tényező volt a projekthelyszín kiválasztásakor. 

Látványtervek: Cordia

A cikk megjelenését a Cordia támogatta.

RSM Blog

NIS2 és a kockázatkezelés

A kiberbiztonság kérdése kiemelkedő jelentőséggel bír a digitális kor új kihívásai között. Az Európai Unió NIS2 irányelve egy olyan szabályozási keretet hoz létre, amely az információb

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról

Könyvelő

Könyvelő
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
irodaház, mol, torony, felhő, ég,