Felújítók figyelem! Nemcsak nyílászáró-cserével érhető el 30%-os energiamegtakarítás

Az épületek energiahatékonysága, az épületautomatizáció slágertémának tekinthetők, mégis a legtöbben az okosotthon megoldásokkal azonosíthatják. Milyen célok vezérelhetik az ingatlantulajdonosokat, ha épületautomatizációba fognak?

Az épületautomatizálás elsődleges célja az energiahatékonyság növelése, ezzel párhuzamosan a fenntarthatósági célok támogatása, a fenntartási költségek csökkentése, illetve természetesen a kényelem is. Épülettípustól függően természetesen a szempontok fontossági sorrendje változhat, de összességében ezek a meghatározók. Az EU és Magyarország is szigorú előírásokat fogalmaz meg új ingatlanok esetében, már csak egészen alacsony CO2 kibocsátással rendelkező épületek, már-már passzívházak épülhetnek.

Az ipari ingatlanok esetében ma már gyakorlatilag nem is valósulhat meg olyan beruházás, amely nem a legmodernebb technológiát tartalmazza,

mert egyrészt azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek ezekben az ingatlanokban működnek, komoly ESG vállalásaik vannak, nem tehetik meg, hogy olyan telephelyen működjenek, amelyek nem felelnek meg ezeknek a kívánalmaknak. Nem mellékesen a termelés és működés hatékonyságát is döntően befolyásolja az alacsonyan tartott energiafogyasztás, és az üzemeltetési költségek racionalizálása.

Az irodaházakra ugyanez igaz. A BREEM és LEED minősítés, amelyek döntően az irodaházak energiahatékonyságát osztályozzák már meglehetősén régen velünk vannak, ha úgy tetszik, az irodaházak minősítése megelőzte más ingatlantípusokét. Nem véletlen: az ezeket bérlő vagy tulajdonló vállalatok

sem hatékonyság, sem reputációs szempontból nem engedhetik meg maguknak, hogy ne a legkorszerűbb épületekben működjenek.

Érdekes belegondolni, hogy a Váci úti irodakorridor már több mint 20 éve kezdett el kiépülni. Csodálkoznék, ha hamarosan ne indulna el egy korszerűsítési hullám a területen.

Ha három fő ingatlantípusra osztjuk a Buildings üzletág fókuszát, akkor az irodaépületek, ipari ingatlanok és lakóépületek kerülnek fókuszba. Vegyük sorra, hogy milyen megoldásokkal tud a Siemens az ipari, logisztikai szereplők számára szolgálni? Milyen különleges igényei vannak a szektornak?

Ipari ingatlanok esetében kulcsfontosságú az épületüzemeltetés költsége. Egy új beruházás esetén az életciklusra vetített teljes költség körülbelül 20 százaléka az építésé, a fennmaradó 80 százalék az üzemeltetésé. Nem csak az energiahatékonyság a cél, hanem például, hogy olyan rendszereket építsünk ki, amelyek egyszerűen, akár távolról is felügyelhetők vagy vezérelhetők legyenek, prediktív karbantartással minimálisra legyenek csökkenthetők az ebből fakadó leállások.

Az ipari ingatlanok esetében a legnagyobb kihívás, hogy nagyon változatos tevékenységek folyhatnak bennük a gyógyszergyártástól kezdve a hűtőkamrákig, az autóipari alkatrészgyártástól a különböző logisztikai feladatokig. Ezeknek mind-mind különböző igényeik vannak, legyen szó levegőminőségről, hűtési-fűtési berendezésekről vagy tűzvédelmi rendszerekről.

Természetesen minden igényre tudunk megoldást nyújtani, számos hazai ingatlanban Siemens technológia működik.

A lényeg az, hogy mindig rendszerben, ökoszisztémában kell gondolkodni, amely egyszerre szoftveres és hardveres infrastruktúrát is igényel, a Building Management System, azaz épületautomatizálási rendszereket összefogó számítógépes felügyeleti rendszerrel együtt. A felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia pedig az épületüzemeltetésben is terjed.

A lakóingatlanok esetében talán bonyolultabb ilyen ökoszisztémát létrehozni, hiszen például egy többszáz lakásos társasházban nagyon sok a szereplő, rengeteg információ, adat érkezhet be rendszerfelügyeleti szoftverekhez. Mik a tapasztalatok a lakóingatlanokkal kapcsolatban?

Rendkívül diverz szegmens, hiszen egyszerre vannak jelen az új építésű lakóházak és társasházak, a rengeteg panellakás, a több mint 100 éves belvárosi lakások vagy a kistelepülések Kádár-kockái. Nyilván a különböző berendezésekben, hardverekben és szoftverekben vannak átfedések, mégis más szemlélettel kell a különböző épülettípusokra tekinteni. Az új ingatlanoknál van, vagy lenne lehetőség igazán hatékony ökoszisztémát kialakítani, például olyan intelligens, adott esetben AI támogatással működő épületenergetikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy autonóm módon döntse el, hogy mikor hatékony például elektromos autót tölteni, mikor lehet indokolt ötből három liftet leállítani vagy a külső, várható hőmérséklet függvényében, hogyan állítson a központi fűtésen.

Úgy látom, hogy a piacon nagyon jó, de elég sok nem megfelelő példa is akad.

A hazai lakásárak drágulása európai viszonylatban is kiemelkedő volt az elmúlt évtizedben, de a beruházások költségei is jelentősen nőttek. Éppen ezért az ingatlanfejlesztőknél néha előfordul, hogy igyekeznek minél alacsonyabban tartani a bekerülési árat, és régebbi eszközök kerülnek az épületekbe, az alacsonyabb fenntartást elősegítő modern megoldásokkal szemben. Pedig az ingatlanok 20-80 bekerülés-fenntartás költségarányához képest – már csak a hosszabb életciklus miatt is – még nagyobb a fenntartás része.

A panelházak esetében számos technológiai akadálya van a komolyabb, teljes épületet érintő modernizációnak, mert anno olyan megoldásokat alkalmaztak, ami utólag sem teszi lehetővé például a fűtési energia egyéni mérését, csak költségmegosztásos módszerrel. Természetesen a lakásokban ki lehet alakítani ettől függetlenül okosotthon rendszereket, amelyek látható energiamegtakarítást eredményeznek. Nagyon izgalmas terület az épületfelújítás például egy Kádár-kocka esetében. A különböző energiahatékonyságot támogató EU-s vagy állami programok elsősorban a szigetelést, nyílászáró-cserét helyezik előtérbe, ugyanakkor

a gépészet kisebb átalakítása, korszerű épületautomatikával sokkal olcsóbban, akár ugyanakkora energiamegtakarítást eredményez, lényegesen rövidebb megtérülési idővel.

Természetesen fontosak a korszerű nyílászárók, de az is, hogy az elfogyasztott energia hatékonyan hasznosuljon. Kis túlzással olyan wireless rendszereket lehet létrehozni, okostermosztátokkal, szenzorokkal, redőnyökkel, légkondicionálókkal, hőszivattyúkkal, amelyekhez még falat sem kell bontani, sőt még ki sem kell festeni a munkák után. Aki ma felújításba kezd, tisztában lehet vele, hogy ez mekkora előnyt jelent.

Van egy ingyenes, a tervezők számára létrehozott kalkulátorunk, amely segítségével könnyen kiszámolható, hogy adott korszerűsítés mekkora energiamegtakarítást, és ezzel együtt új energetikai besorolást jelentene. Az állami programok általában 30 százalékos energiamegtakarítást irányoznak elő. A modern épületautomatikával ez jellemzően elérhető.

Létezik olyan épület, amelyben Siemens épületautomatika működik, és hosszú idősoros adatokban plasztikusan látszik is az energiamegtakarítás?

Igen, van: 2012-ben egy 450 m2-es, Balaton melletti közösségi pihenőház tulajdonosánál betelt a pohár, amikor közel 6200 m3 éves gázfogyasztást mértek, ráadásul úgy, hogy télen elvileg alig fűtöttek. Intelligens távfelügyeleti rendszerre váltottak, és a használat első teljes évében az új rendszerrel 800m3-re, majd az elmúlt évtizedben stabilan 500-800 m3-re csökkentették az éves fogyasztást. Ez évente több százezer vagy akár többmillió forint megtakarítást jelent a több szinten az összesen 8 lakószobát és 6 fürdőszobát kiadásra kínáló, közösségi fenntartónak.

A Synco Living otthoni automatizációs rendszerünkre többek között széleskörű kompatibilitása és könnyű bővíthetősége miatt esett a választás,

és ezt használva jelenleg nyolc, további okos radiátorszelep-mozgatók felszerelésével pedig hamarosan összesen 12 helyiség egyedi, akár különböző beállítások szerinti szabályozását tudják megoldani. Mindehhez nem szükséges, hogy a gondnok a helyszínen tartózkodjon, mivel online folyamatosan és megbízhatóan nyomon tudják követni az épület fűtését, elkerülve az esetleges fagykárokat. Amikor pedig látogató érkezik, előre fel tudják fűteni az addig temperáláson tartott helyiségeket, sőt a melegvizet előállító gázbojler üzemeltetését is így, a valódi kihasználtságnak megfelelően tudják szabályozni.

A rendszer, valamint a kiegészítő eszközök segítségével nem csak fűtést felügyelik online: itt kapnak értesítést a bekövetkező áramszünetekről, probléma esetén itt „szólna” a kazánházban és a tetőtérben elhelyezett füstérzékelő, valamint a pinceszinten telepített vízbetörés-érzékelő is itt jelzett, amikor egy-egy nagyobb vihar miatt elkezdett víz folyni a garázsba. Ennek köszönhetően távolról is, még időben tudtak intézkedni, hogy elkerüljék a nagyobb kárt.

Jól érzékelhető, hogy egy ilyen komplex rendszer kiépítése túlmutat az energiamegtakarításon,

kényelmesebb, biztonságosabb, és sokkal kevesebb humánerőforrást igénylő fenntartást eredményez, ami nyilván költségoldalon is jelentkezik.

Néhány szóban már említette az irodaházakat. Mi a Siemens tapasztalata a szegmenssel kapcsolatban? Elindult már egyfajta ügyfélmozgás a kevésbé energiahatékony ingatlanokból a magasabb energetikai besorolásúak felé?

Összetett szegmensről van szó, hiszen azért a hazai irodaállomány nem csak a Váci úti irodakorzóból vagy az Infoparkból áll. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi háttérrel rendelkező nagyvállalatok ma már nem szívesen működnek olyan irodaházakban, amelyek nem felelnek meg a legkorszerűbb energetikai követelményeknek.

Az ESG vállalásaik miatt ezt egészen egyszerűen nem tehetik meg.

Azoknál a cégeknél, ahol a saját tulajdonukban van az épület, azok esetében az elmúlt években látványos felújítások kezdődtek, amelyeknek már szerves része a legmodernebb épületautomatika és épületmenedzsment rendszer. Akik bérleti konstrukcióban dolgoznak az adott irodában, ott elképzelhető, hogy például a bérleti szerződés lejártával az ingatlan tulajdonosa felé magasabb követelményeket támasztanak, amit vagy vállal a tulajdonos, vagy máshova költözik a vállalat. Kisebb vállalatokat, amelyek nem fogalmaztak még meg komolyabb fenntarthatósági célokat, más helyzetben vannak, számukra a költséghatékonyság az elsőszámú döntési szempont. Ugyanakkor, ha már egy nagy termelési láncban benne vannak, nemsokára ők sem hagyhatják figyelmen kívül az ESG szempontokat.  

Ez egy izgalmas terület, ahol látványos mozgások várhatók a közeljövőben.

A Siemens megoldásai mennyire technológiasemlegesek? A vezérlő- vagy épületfelügyeleti szoftverek bármilyen gyártmányú hardverekkel képesek kommunikálni? Vezetékes vagy vezetéknélküli, például 5G technológiával kapcsolódnak az eszközök?

A megoldásaink technológiafüggetlenek. Különböző gépészeti berendezéseket rendkívül sok gyártó kínál, de egy közös bennük: különböző EU-s szabványoknak meg kell felelniük, amelyek többek között a kommunikációs lehetőségekre, hálózati kapcsolódásra is vonatkoznak. Nem egy olyan eset van, amikor a konkrét gépészeti berendezésbe is Siemens egységeket építenek, ilyen módon például a geotermikus rendszerek fejlesztésében, üzemeltetésében is jelen vagyunk.

A felhasználás és épülettípus jellegének megfelelően vezetékes, wireless és 5G alapú hálózatokat is létre tudunk hozni, és áttörés előtt áll a felhőalapú building management megoldások hazai elterjedése.

Milyen új irányok határozzák meg az épületautomatizálást, a digitalizáció milyen irányba halad? Mekkora szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a jövőben?

Mindenképp vissza kell kanyarodni az épületek fenntartási költségeinek kérdéséhez, illetve ezek csökkentéséhez. Az irodaházak jelentős részében van valamilyen szintű épületautomatika, amit egy központi vezérlőszoftverrel irányítanak egy konkrét helyiségben található számítógépen. Ha biztosítva is van valamilyen távoli elérést biztosító megoldás, az esetek döntő részében a karbantartásért, üzemeltetésért felelős munkatárs minden nap odamegy és megnézi, hogy minden rendben van-e, vagyis a fizikai jelenlétére mindenképp szükség van. Arról nem is beszélve, hogy a különböző szoftverfrissítéseket, informatikai beavatkozásokat is manuálisan hajtják végre.

Ahhoz, hogy még hatékonyabban tudjon működni az üzemeltetés, egyre inkább a felhőalapú szolgáltatások irányába érdemes haladni.

Ebben az esetben az épület vezérlőegységére távolról is rá lehet látni, be lehet avatkozni, ha szükséges akár többszáz kilométer távolságból egy erre specializált szolgáltató központban. Távolról el lehet végezni a szoftverfrissítéseket, és csak akkor van szükség fizikai jelenlétre, ha valamilyen hardveres beavatkozásra van szükség. Erre szolgál a Siemens Building X platformja, amely mindezeket lehetővé teszi.

Ebbe a platformba egyre több AI vezérelt modul kerül be. Minden digitalizáció alapja a megfelelő adatgyűjtés és az adatok helyes, illetve a célnak megfelelő feldolgozása. Ezekből az adatokból hosszú idősorok jönnek létre, amelyekből következtetéseket tudunk levonni. Az AI pedig tanulni is tud ezekből például azt, hogy hogyan „viselkedik” az épület bizony felhasználási körülmények között. Ezekből a historikus adatokból és a meteorológiai mérésekből, előrejelzésekből modelleket tud készíteni, amelyekkel befolyásolni lehet az épület hűtés-fűtés vagy légcserélő berendezéseit.

Mind az adatgyűjtés, mind a felhőalapú szolgáltatások jelentős kibervédelmi kihívásokat jelentenek. Hogyan tudja ezeket a Siemens technológiája kezelni?

Természetesen a távoli hozzáférésnek mindig van kibervédelmi vetülete, ugyanakkor egy felhőalapú szolgáltatást sokszor könnyebb megvédeni, mint a sok szétaprózott és egyáltalán nem biztos, hogy friss biztonsági szoftverekkel védett helyi hálózatokat. Egy erre specializált központ, a mögötte álló szerverekkel, szünetmentes áramforrásokkal, fizikai védelemmel, biztonsági másolatokkal egyrészt stabilabb működést eredményeznek, másrészt a kibervédelem is teljesen naprakész,

nem lehet, hogy ha az épület informatikusa épp szabadságon van, akkor nem frissítenek egy szoftvert.

Ugyanakkor van ma olyan nagy nemzetközi nagyvállalat, amely biztonsági protokollja szerint gyakorlatilag nem kerülhet ki az épületen kívül adat, csak belső, zárt hálózaton történhet a kommunikáció és az üzemeltetés. Nyilván a különböző szabályozások inkább lekövetik a technológiai fejlődését, ezért idő és sok tapasztalat kell ahhoz, hogy a bizalmat felépítse a megoldás. A "Defense in Depth" megközelítés mentén olyan többrétegű biztonsági koncepciót kínálunk, amely a legmagasabb szintű nemzetközi szabvány (IEC62443) által ajánlott védelmet nyújt az ügyfeleknek. Ez a legapróbb hardveres megoldásoktól kezdve a szoftveres környezetig, a teljes ökoszisztémát védi az illetéktelen behatolóktól.

A cikk megjelenését a Siemens Zrt. támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Berecz Valter

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ