Április végén zajlott Ázsia egyik legnagyobb autóipari kiállítása, a kínai Shanghai Auto Show, amelyen a Portfolio is részt vett. Sokan, sokféleképpen interpretálhatják az eseményt, de aligha akad olyan hurráoptimista európai szereplő, aki ne venné észre: a kínai piac már rég nem az európai autókról szól, és ha ilyen ütemben fejlődnek a hazai gyártók, néhány év múlva már-már csak a luxusszegmensben találni majd európai márkát, de lehet ott sem sokáig. A kérdés talán már nem is az, hogy Kínában van-e keresnivalója az európai és japán gyártóknak, hanem az, hogy miként tudják megőrizni saját és hagyományos piacaikon a pozícióikat. A kínai konkurenciát látva: nehezen. Exkluzív beszámoló a Shanghai Autó Show-ról.
Idén februárban apró, de annál fontosabb jogszabályváltozás lépett életbe: 2029-ig kivezetik az ipari naperőművek döntő részét érintő KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszerből az éves inflációkövető indexálást, illetve megkönnyítik az energiatárolók telepítését a termelők számára. Ezzel új modell nyílik meg, sokkal vonzóbbá válhat a szabadpiaci működés, ráadásul jelentős mértékű állami támogatás is igényelhető az energiatárolós beruházásokhoz. Nem olcsó belekezdeni, de a jelenlegi árkörnyezetben 3-5 év alatt is megtérülhet a projekt, utána pedig évente több 10 millió forintokat hozhat az beruházónak. Rengeteg a megválaszolandó kérdés: mennyibe kerül 1 MW/h kapacitású akkumulátor? Hová lehet telepíteni? Hogyan kell kiszámolni a megtérülést? Melyik gyártó terméke lehet a legjobb választás? Ki finanszírozza meg, és ki építi fel? Nagy Zsolt Dáviddal, a SOLARKIT Europe Kft. ipari rendszerek szakértőjével keressük mindezekre a válaszokat.
A Tesla hazai eladásai ugyan valamelyest csökkentek az első negyedévben, de ez sokkal inkább annak köszönhető, hogy a Model Y frissített verziója csak március végén került a Váci úti szalonba. Tavaly is az Y lett a magyarok kedvenc elektromos autója, és összességében pozitívak a várakozásaik idénre is: meg kívánják őrizni és erősíteni a piaci részesedésüket az országban. Bár a világ számos pontján bojkottálják a márkát Elon Musk politikai aktivitása miatt, Magyarországon ennek nem érződik a hatása, a hivatalos importőr nem tapasztal változást a márka alapvetően pozitív megítélésében. Az MHC Mobility és a Tesla által közösen szervezett sajtóeseményen egy pár perc erejéig a ráncfelvarráson átesett Model Y-t, az ország legnépszerűbb elektromos autóját is kipróbálhattuk.
Üzleti és rendszerirányítási szempontból is egyre inkább fenntarthatatlanná válik az elmúlt években kibontakozó napenergia-boom. Az ellentmondásos helyzet feloldására főként a rugalmasan használható akkumulátoros energiatárolók adhatnak választ. A tavalyi évben áttörés tapasztalható, a legnagyobb energiaipari szereplők tárolókapacitás-bővítése legitimálták a technológiát a piacon. A beszerzési ár rohamosan csökken, de még mindig jelentős befektetést igényel, piaci konstrukciókban viszont akár már 5 év alatt megtérül, ugyanakkor a banki finanszírozásnak is nyitnia kell az energiatárolók felé. A Portfolio Józsa Gábort, a Smart Grid Solutions akkumulátoros ipari energiatárolókkal foglalkozó vállalat ügyvezetőjét kérdezte a technológiai fejlődésről, újrahasznosításról, üzleti lehetőségekről, és arról, hogy miért előnyös, ha olyan világszintű, minőségi akkugyártó, mint a Gotion áll a vállalat mögött, amely Európában is folytat gyártási tevékenységet, ráadásul a Volkswagen a fő részvényese.
Magyarországon is bemutatkozott a JAECOO 7, amit az Omodához hasonlóan a Kína legnagyobb autóexportőre, a Chery gyárt. A JAECOO-t két teljesen különböző kivitelben, közúti és off-road keretek között teszteltük. Az Omoda 5-nél egy kategóriával nagyobb, a C SUV szegmensbe tartozó autó Plug-in Hybrid verzióban a valódi városi közönséget szólíthatja meg, a 4x4-es tisztán benzines erőforrással pedig inkább az outdoor tevékenységek irányt nyitott vásárlók között lehet népszerű. Csalódást egyik verzió sem okozott, azonban tudása és ár-érték aránya miatt inkább a PHEV modell lehet igazán versenyképes a magyar piacon.
Megérkezett Európába is a Mitsubishi Outlander PHEV, amely az amerikai és japán piacon már évek óta kapható. A gyártó jelentősen átdolgozta az autót, hogy az európai vásárlók igényeinek is megfeleljen, nagyobb lett az autó összteljesítménye és az akkukapacitása, ezzel együtt a hatótávaja is több mint 800 km-re nőtt. A japán fejlesztésű modellel erős versenytársat kapnak az egyik legnépszerűbb szegmens, a D SUV szereplői, és minden lehetősége megvan a gyártónak, hogy az új Outlanderrel olyan közönséget tudjon megszólítani, akit egy jó ideje már nem. A japán technológia, az első látásra prémiummodellekére hajazó belső kidolgozottság, a gördülékenyen működő interface és a komoly rally- és off-road múltból fakadó vezetési élmény – alacsony fogyasztással párosulva – már-már tökéletes családi SUV-vá teszik, de azért nem mind arany, ami fénylik. Portugáliában vezettük az autót szőlősorok közötti dűlőutakon, városi dugóban, autópályán, de egy napok óta tartó eső után megáradt patak sem állhatta az utunkat. Autóteszt következik Lisszabonból.
A DS Smith hazánkban is jelentős fejlesztéseket hajt végre: 34,4 millió eurós beruházással növeli a gyártókapacitását, új technológiákat vezet be, és új munkatársakat vesz fel. A fejlesztésekkel nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a dolgozók képzésére és szakmai fejlődésére is nagy hangsúlyt fektet, a munkahelyi egészségmegőrzést is kiemelten kezeli: a jogszabályi enyhítések ellenére fenntartja az éves orvosi vizsgálatokat, és folytatja az egészségtudatosságot ösztönző programjait. A Portfolio Szabó Leventét, a DS Smith Packaging Hungary ügyvezetőjét kérdezte a csomagolóipari trendekről, a hazai beruházásokról, a munkáltatói cégfilozófiáról és arról, hogy mire számíthat egy munkavállaló, ha a vállalat kötelékébe kerül.
Az MBH Bank sikeres évet zárt 2024-ben annak ellenére, hogy a makrogazdasági, azon belül az inflációs hatások is kihívások elé állították a pénzintézetet. A lakossági hitelezés fellendülése ellensúlyozta a vállalati szektor alacsony beruházási- és hitelfelvételi kedvét, mindeközben a bank aktívan támogatta a helyi gazdaságokat az önkormányzatok, egyházak és egyetemek kiszolgálásával. A pénzintézet holisztikus szemlélettel ökoszisztémát épít, amely túlmutat a klasszikus banki szolgáltatásokon: társadalmi felelősségvállalással és tudásmegosztással járul hozzá a hazai közösségek fejlődéséhez. De milyen hatással lesz minderre az önkormányzatok kötelező Államkincstári számlavezetése? A Portfolio Puskás Andrást, az MBH Bank államigazgatási kapcsolatokért, önkormányzati és egyházi kiszolgálásért, kommunikációért, ESG és fenntarthatóságért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte arról, hogy miért lehet vonzó ügyfél egy önkormányzat, milyen szemléletre van szükség az egyházak és egyetemeket fenntartó alapítványok kiszolgálásához.
Az épületautomatizálás és az energiahatékonyság ma már nem csupán trend, hanem alapvető elvárás az ipari ingatlanok és irodaépületek piacán, de lassan a lakóingatlanok esetében is megkerülhetetlenné válik. A fenntarthatóság, az ESG-követelmények és a költségcsökkentés minden szereplőt arra ösztönöz, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazza. De vajon mennyire vagyunk lemaradva a fejlett piacokhoz képest? Hogyan forradalmasítja az AI és a felhőalapú épületüzemeltetés a jövőt? A Portfolio Medveczky Andrást, a Siemens Zrt. Buildings üzletágának vezetőjét kérdezte a különböző ingatlantípusok speciális igényeiről, rendszerszemléletről, kibervédelemről, és arról, hogy hogyan tudja egy balatoni közösségi szálláshely épületautomatizálással tizedére csökkenteni a gázfogyasztását.
Az elmúlt évtizedek munkamódszer-változásaiban egyre inkább a projektszemlélet vált uralkodóvá, alig lehet találkozni olyan közép- és nagyvállalati álláshirdetéssel, amely ne preferálná a jó projektmenedzsment képességeket. Bár sokan személyes munkakultúrájuk és habitusuk alapján is hatékony projektmenedzserré válhatnak, de a rendkívül komplex feladatokkal járó tevékenység folyamatosan fejleszthető is. Ha egy vezető egyre-másra azzal szembesül, hogy csúsznak a projektjei, a végeredmény nem az elvárt minőségű vagy a csapattagok között nem megfelelő az összhang, szinte biztos lehet benne, hogy továbbképzésre van szüksége ahhoz, hogy a karrierjében is előre léphessen. A Portfolio Sebestyén Zoltánt, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensét kérdezte arról, hogy milyen képességek szükségesek a sikeres projektmenedzsmenthez, milyen szoftverek támogathatják hatékonyan a folyamatokat, és milyen részterületeket érint a BME MBA képzése, és hogyan készíti fel gyakorlatban a résztvevőket az előttük álló kihívásokra.
Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.
Paks II. építési munkálatai ütemesen haladnak, az 5-ös blokk alatti talajszilárdítás befejeződött, a közel 3 kilométer hosszúságú résfal megépült, a több mint 3 millió köbméter föld kiemelése folyamatos a munkagödörből. Az első nagyberendezés, az 5-ös blokkhoz tartozó olvadékcsapda már megérkezett, 2025 első negyedévében megkezdődhet a gőzturbina nagy- középnyomású ház forgórészének gyártása a francia Arabelle Solutions (korábban Alstom) üzemében. A nukleáris sziget épületeinek engedélyeztetése, valamint – az előzetes biztonsági jelentésen túl – az első betonöntéshez szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése folyamatban van, utóbbi, akár napokon belül megérkezhet, kiemelt cél, hogy jövő év elején megkezdődjön az újabb mérföldkövet jelentő betonöntés is. A Portfolio Szarvas Krisztiánt, a Paks II. Zrt. műszaki igazgatóját kérdezte a talajszilárdítás befejezéséről, a talajkiemelés folyamatáról, az építkezés legfontosabb aktualitásairól, és arról, hogy hogyan fogják megoldani, hogy a Duna élővilágát ne veszélyeztesse az új blokkok hűtése.
A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente 110 ezer tonna húsipari hulladékot, szerves trágyát és mezőgazdasági mellékterméket dolgoznak fel, amelyből 12,5 millió köbméter biogázt, illetve villamosenergiát állítanak elő. Mi az a szubsztrátum, hogyan alakul át a csirketrágya elektromos árammá, és mit kezd az üzem a gyártás során keletkező melléktermékkel, egyáltalán hogyan illeszkedik az új tevékenység a Mol stratégiájába? A Portfolio stábja Szarvason járt, ahol mindezekre megkaptuk a választ.
A legtöbbször a nemzetközileg is versenyképes termékek fejlesztése, a megfelelő minőségbiztosítás, és nem utolsó sorban az idegennyelvek ismerete jelentik az exportpiacokon a nehezen megugorható gátat.
Kevés olyan hazai tulajdonú családi vállalkozás van, amelyik gyakorlatilag csak az exportpiacokra termel, a fémipari felületkezeléssel és acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Ferrokov Kft. viszont közéjük tartozik. Hosszú évek kitartó munkája volt, míg olyan globális nagyvállalatok közvetlen beszállítói tudtak lenni, mint például a General Electric, és a különböző termékeiket kis túlzással a világ minden pontjára szállítják. A folyamatosan változó környezetre mindig időben tudtak reagálni, és a KKV-k életében törvényszerűen jelentkező legnagyobb kihívást, a menedzsmentépítést is meglépték. A vállalat finanszírozása a klasszikus hitelezési tevékenységen túl komoly treasury szakértelmet is kíván, amit pénzügyi partnerük, az MBH Bank nyújt számukra. Talián Bálintot, a Ferrokov Kft. ügyvezetőjét és Lantos Dánielt, az MBH Bank kiemelt ügyfélkapcsolati szakértőjét arról kérdeztük, hogy milyen kihívásokat tartogat a piac azoknak a vállalatoknak, amelyek az exportpiacokban gondolkodnak, milyen finanszírozási megoldások segíthetik a piacra lépést, és milyen tanácsaik vannak azoknak a cégvezetőknek, akiket sokadszorra is visszautasít egy külföldi megrendelő.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Jól teljesített az áruszállítási ágazat az idei első félévben, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A szektorális beruházások ugyanakkor közel 30 százalékkal visszaestek, a legversenyképesebb szereplők azonban továbbra is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A fenntarthatóság megkerülhetetlen szemponttá vált az ágazatban, ezért több más beruházás mellett a WIN Capital megháromszorozza elektromos kamion-flottájának méretét, és multimodális megoldásokat is kínál a megbízói számára. Hazai és nemzetközi akvizíciók, és közös vállalatalapítások sora jelzi, hogy a versenyképességük növelését a kapacitásbővítés mellett a szolgáltatási portfolió szélesítésével kívánják elérni. A digitalizáció a logisztikai iparágat sem kerüli el, a szereplők a közeljövőben már elektronikus fuvarlevél használatával végezhetik tevékenységüket, de a mesterséges intelligencia is egyre több feladatot vesz át.
A hidak konkrét és átvitt értelemben is a társadalom és gazdaság gerincét képezik, a meglétük természetes, a hiányuk viszont bénító hatású. A hídtervezés titokzatos szakmának tűnhet, ami annyiban igaz is, hogy nemzetközi viszonylatban is személyesen ismerik egymást a mérnökök, a hazai szakemberek tudása és elismertsége pedig egyaránt kiváló. A CÉH zRt. nevéhez fűződik többek között Magyarország első ferdekábeles hídjának, az ikonikus Megyeri hídnak a tervezése, illetve a nyár folyamán átadott, Kalocsát és Paksot összekötő Tomori Pál híd is, amely több szempontból a világ élvonalába tartozik. A hazai hídállomány átlagéletkora 60-70 év, állapotuk eléggé változó, de az biztos, hogy új hidak építése mellett egyre jobban kell fókuszálni a meglévők felújítására, korszerűsítésére is. A Portfolio háromrészes videósorozatának befejező epizódjában Pusztai Pál, a CÉH zRt. híd- és tartószerkezeti vezető tervezője és Kolozsi Péter, a vállalat tervezési projektvezetője mutatja be a mérnökiroda ikonikus projektjeit, a hidak gazdasági- és társadalmi szerepét, valamint betekintést adnak a nemzetközi szakma legújabb trendjeibe is.
Megjelent a Portfolio Business podcast legújabb adása, amelynek vendége Neczli László, az Avis Magyarország hálózati és flotta vezetője volt. A műsorban a vállalatok számára nyújtott hosszú távú autóbérlés előnyeiről, az eltérő magyar és nemzetközi költségkultúrákról, globális lefedettségből fakadó lehetőségekről és a téli felkészülésről is beszélgettünk.
Alig van olyan iparág a világon, amely olyan jól és szigorúan szabályozott lenne, mint az atomenergia. Számos, akár egymással átfedésben is működő globális, illetve európai szervezet dolgozza ki a nukleáris biztonsági alapelveket, és olyan platformokat alakít ki, ahol az érintett országok vagy atomerőművek képviseltetik magukat, információkat, tapasztalatokat cserélhetnek. Hogy jött létre a „VVER-440-esek klubja”, milyen jogkörei vannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, és mi köti össze Paksot a fehérorosz Asztraveccel, az egyiptomi El-Dabaával, vagy a török Akkuyuval? A Portfolio Hugyecz Attilát, a Paks II. Zrt. chief international officerét kérdezte a nemzetközi nukleáris szervezetek feladatairól, a Paks II. projekt nemzetközi beágyazottságáról és a különböző országok biztonsági előírásainak különbségéről.
