Gázos sztori - a magyar áramtermelés sajátosságai

A magyar áramtermelés komoly gondokkal nézhet szembe a jövőben, hisz több régen épült erőművet kell majd kivonni a termelésből az elkövetkező 15 évben. A 90-es évek óta majdhogynem csak gázzal fűtött erőművek épültek, így az áramtermelés forráshasználatában mára már abszolút domináns szerepet tölt be a földgáz, ami igen komoly biztonságpolitikai kockázattal jár Magyarországra nézve. Különösen nagy arányban telepítettek kis teljesítményű gázmotoros, illetve gázturbinás erőműveket, amelyek kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésük esetén hasonló támogatásban részesültek (és részesülnek), mint az alapvetően környezetbarát módon, megújuló erőforrásokat hasznosító egységek. Érdemes lenne csökkenteni a gázkitettségünket, amire jó lehetőség lenne a zöldenergia előretörése, de ennek feltételei a jelen gazdasági és energiapolitikai környezetben nem adottak, így a várakozások szerint a jövő hazai áramtermelését is a földgáz fogja uralni, egy átmeneti nukleáris expanzió, és új szénerőművek telepítése mellett.

A kormányválság sem menti meg a román nyugdíjasokat

Az IMF és Románia közötti megállapodást várhatóan nem befolyásolja a kormányválság, hiszen csak akkor kapják meg a második, közel 2 milliárd eurós összeget a Valutaalaptól, ha például a nyugdíjreformot sikerül elfogadni, ami érezhetően csökkenti a költségvetésre nehezedő nyomást. A politikai kockázatok ettől függetlenül nagyok a kormánykoalíció felbomlásával, hiszen 2009 végéig el kell fogadni a nyugdíjrendszert érintő reform értékű törvényt, miközben kérdéses, hogy egy esetlegesen új kormány mennyiben gondolná újra a társadalom számára nagyon kényes lépéseket.

Atomot a népnek!

A magyar parlament egy márciusi döntésében engedélyezte a Paksi erőmű bővítését, így a hazai áramtermelésben tovább erősödhet az atomenergia szerepe. A nukleáris baleseteket követő elutasításból az elmúlt években egyre több állam fordult ismét az atomenergetika felé, így lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb atomkor köszönhet ránk. Egyre több ország gondolja úgy a világban, hogy energiaügyi problémáira az atomenergia lenne a megfelelő válasz, az Egyesült Államokban például hasonló kiváltságokat készülnek nyújtani az iparágnak, mint a megújuló energiáknak. Európa országai közül több, korábban elutasító állam tervezi reaktorok telepítését. Olaszország áramellátásának egynegyedét szeretné közép távon nukleáris alapon megtermelni, míg a svéd kormány is kénytelen volt elhagyni korábbi leépítési politikáját. Szűkebb régiónkban is többen gondolkoznak további reaktorok telepítésén, Csehországban például már ki is írták a pályázatot két blokk beszerzésére. Magyarországnak ezért minél gyorsabban kéne cselekednie, mert a beszállítók szűkös gyártókapacitásai miatt akár még várólistára is kerülhetünk, persze csak ha valóban szeretnénk atomenergiával előállított áramot. Miért ez a nagy lelkesedés? Nem szélerőművekre meg napelemekre kéne költenünk a pénzt? Amikor a világ a zöldenergián keresztül akar kitámolyogni a válságból, miért kell nekünk atomenergia, hova ez a nukleáris téboly a Földön?

Richter: egy nagy sztori, nagy kockázattal

Erőműből is jó a mini?

Habár az elmúlt hónapokban leginkább a Paksi Atomerőműről lehetett hallani és annak 1-2000 MWe-os tervezett bővítéséről, azonban a háttérben több kisebb energetikai beruházás tervezése is zajlik. Ilyen például az Első Nógrádi Erőmű Zrt. (ENE) által megálmodott 49.9 MWe-os széntüzelésű erőműve is, ami a tervek szerint 2013-tól lenne képes kiszolgálni mintegy 120 ezer háztartást.

Úgy kell nekünk az erőmű, mint egy falat kenyér

2025-ig összesen mintegy 5-6 ezer megawattnyi új áramtermelő kapacitásra lesz Magyarországnak szüksége - olvasható a Figyelő mai számában. Mindeközben a jelenlegi állapot szerint az oroszok a legesélyesebbek arra, hogy elnyerjék a lehetőséget az új paksi atomerőművi blokkok felépítésére.

Ahol egy egész élet munkája mindössze 2,000 forintot ér

A kínai szociális rendszer jelenlegi formájában nem képes megoldani a következő évtizedek problémáit, ami között az első helyen a társadalom csökkenése és öregedése áll. A világ legnépesebb országa sem tudja magát függetleníteni a globálisan megfigyelhető trendektől, a várható élettartam ugyanis emelkedik, a fiatalok pedig egyre kevésbé vállalnak gyereket. A nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik, a legjobb példa erre, hogy a jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű munkavállalók nagy része kiszorul az állami rendszer védőernyője alól. Az idősebb társadalmi csoportoknak pedig nem marad más választásuk, mint hogy a családjukra támaszkodjanak, hiszen a nyugdíjrendszer magánpillére még gyerekcipőben jár, egy átlagos háztartás pénzügyi vagyona pedig mindössze egy éves jövedelemmel egyezik meg.

Rendesen sarokba szorították a nyugdíjasokat

Nem kis felháborodást keltettek a Bajnai csomag nyugdíjrendszert érintő tervezett változtatásai, a vélhetően leginkább negatív hatást jelentő lépések a nyugdíjkorhatár gyorsabb megemelése, valamint a 13. havi nyugdíj megszűntetése lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Bajnai kormány mondta ki elsőként, hogy nincs meg a fedezete utóbbi juttatásnak, miközben ez már a 2003-as bevezetés óta köztudott volt. A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog.

Hernádi: nehéz közös értékeket találni a Surguttal

Válság idején vissza kell térni az eredeti értékekhez, amelyek alapján változtatni kell, mert a válság nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hordoz magában - mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kedden egy előadáson Budapesten az MTI beszámolója szerint.

Kacsa, hogy az EU felé már egy hónapja vállaltuk a Bajnai-csomagot

A Bajnai-csomagot már egy hónappal ezelőtt az EU és az IMF előtt felvállaltuk, a kormányzat pedig ezidáig minden erejével titkolta, hogy valójában erre a kemény kiadásvisszavágást takaró intézkedéssorozatra készül. Az elmúlt napokban több orgánumban is ilyen felütést kapott a Bajnai-csomag, illetve az az EU-val kötött kiegészítő megállapodás, amelyet Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök látott el kézjegyével. Teljes félreértésről van szó - hangsúlyozza az Index tisztázó cikke.

Lassabban emelkedhet 65 évre a nyugdíjkorhatár

A korábban bejelentettnél hosszabb idő - tíz év - alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár - derül ki az MTI tudósításából, a változás pedig elsőként az 1954-ben születetteket érintené. A kabinet a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szerdán döntött, az előterjesztést pénteken nyújtja be a parlamentnek.

Így puhult a Gyurcsány-csomag

Az egy hete bejelentett Gyurcsány-csomag hosszú heteken át formálódott. Olyannyira képlékenyre sikerült, hogy a parlamenti beszéd előtti napokban is kikerültek belőle korábban biztosnak hitt elemek is - írja az Index. Például a veszprémi késelésnek, no meg a kormány bátortalanságának köszönhetik a rendőrök, hogy nem szigorítják nyugdíjazási feltételeiket.

Gyurcsány intézkedése csak maszatolás

Végre hozzányúlunk a nyugdíjrendszerhez, de nem merjük eltörölni a 13. havit, végre elindul egy jobb struktúra irányába az adórendszer, de kicsik a lépések és kiadáscsökkentés is elmarad. Hiába az új csomag, az nem fogja kirántani a gazdaságot és a forintot a mostani mélyrepülésből - írja az Index cikke.

Sok erőművet kell itthon építeni (2.)

A válság miatt a korábban prognosztizáltnál kevesebb erőművi kapacitás építésére van szükség Magyarországon, azonban 2025-ig még így is mintegy 4500-5000 megawattnyi kapacitást kellene beállítani. Ennek oka, hogy hazánk erőművei igen elöregedettek.

A lehetőség ott csöpög a szemünk előtt, csak észre kell vennünk!

A nyersanyagok között gyakran hajlamosak vagyunk elfeledkezni az egyik legelemibb anyagról a vízről, ami évtizedes csend után a közeljövőben újra reflektorfénybe kerülhet. A globális felmelegedés következtében egyre csökken az elérhető vízforrások nagysága, ami a feltörekvő piaci országok gyors gazdasági- és népesség növekedése nélkül is komoly kínálati akadályt jelentene. Nélkülözhetetlen volta miatt a víz a többi nyersanyaghoz képest nem szenvedi meg annyira a globális recessziót, amiért érdemes lehet hosszabb távon már keresni a szektorban működő vállalatok részvényeit. Csak Amerikában a következő 20 évben 1,000 milliárd dollárt kell majd infrastruktura fejlesztésre költeni, és akkor még nem is beszéltünk a feltörekvő országok fejlődéséről.

Kínai befektetésed van? - Még ráncolhatod a homlokod

A kínai részvénypiac az egyik legrosszabb teljesítményt nyújtotta a Földön az elmúlt egy évben, az indexek a historikus értékekhez és a tavaly látott csúcsokhoz képest is lényegesen alacsonyabb árazási szintekre ereszkedtek le. Bár az ország biztosan nem süllyed majd recesszióba, ennek ellenére mégsem kell fejvesztve rohanni azonnal kínai befektetéseket eszközölni - véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója, akinek írását az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Nem csak a spekulánsok hibája a nyersanyagár-sokk

A nyersanyagpiaci árfolyamok elmúlt években/hónapokban tapasztalt jelentős ugrását követően egyre többen a spekulánsok szerepét sejtették a tendenciák mögött. A cél az árfolyam "bármilyen" eszközzel való letörésének elérése lett, melynek égisze alatt az amerikai törvényhozók olyan szabályozást dolgoztak ki, mellyel maximalizálnák az egy befektető által felvehető határidős pozíciók számát az energiapiacokon, illetve a nyersanyagpiaci határidős tőzsde felügyelet (CFTC) ellenőrzési jogkörét szélesítenék ki.

A nyersanyagpiacokra ömlő tőke az elmúlt években kétség kívül hatással volt az árfolyamok alakulására, azonban kizárólagosan azzal magyarázni a történteket nem lehet. Gondoljunk csak olyan termékekre mint az uránérc, a szén, az acél vagy a vasérc, melyek esetében az árfolyam többszöröződése ment végbe az elmúlt években úgy, hogy a spekulánsok jelenléte nem érintette ezen piacokat.

"Tíz év múlva elég lenne nyugdíjkorhatárt emelni"

Némileg a közgazdasági főáramtól eltérően azt hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak adott interjújában az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatója, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra a magyar nyugdíjrendszerben. Barát Gábor szerint azonban arra igen, hogy a reformokat előkészítő munkálatokkal folyamatosan haladjunk, amint azt történik is a nyugdíjkerekasztal keretei között.

Ki profitál a szomjazásból? - Fókuszban a vízszektor

Bolygónk két harmadát víz borítja, de még így is számos régióban nagy gondot okoz a vízhiány. Ami az egyiknek probléma, a másiknak lehetőség, a technológiai fejlesztésekből és az infrastruktúra kiépítéséből ugyanis a vízipari közszolgáltatók profitálhatnak. Az alábbiakban megvizsgáljuk a szektorban tevékenykedő vállalatok növekedési lehetőségeit illetve mérlegeljük, hogy a nem kifejezetten alacsony árazási szintek mellett mégis érdemes-e vízipari közszolgáltatók papírjaiba befektetni.

Semmi sem dőlt el Pennsylvaniában

Clinton nyert Pennsylvaniában, de a helyzet semmit sem változott. Hillary Clintonnak kétszámjegyű győzelemre lett volna szüksége Pennsylvaniában a trendek megfordításához, Barack Obamának elég lett volna egy ötpontos vereség a végső győzelem bebiztosításához. A végeredmény 55-45 lett Clinton javára, Hillary több mint kétszázezer szavazattal szerzett többet.