Második alkalommal jelentette meg a Deloitte egy évre előre tekintő globális energetikai előrejelzését. A jelentés megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a világgazdasági válság enyhülni kezdett, az energiaipar 2011-ben valószínűleg továbbra is kedvezőtlen helyzetben lesz. A gazdasági fellendülés globális és egységes mértékeként az olajár, valamint a fellendülés dinamikája és fenntarthatósága alakítja majd az energia előállításának és felhasználásának különböző formáit.
A már korábban is bankmentésre használt állami nyugdíjalap függetlenségét veszik most el egy friss törvénytervezettel Írországgal, ami a kormány szempontjából mindenképpen üdvözítő, hiszen az elmúlt egy évtizedben gyűjtött malacperselyhez jobban hozzá lehet férni, viszont az emberek számára ez már sokkal kevésbé pozitív. A kormány azt tervezi, hogy sokkal nagyobb hatalmat adjon az intézmény felett a pénzügyminiszternek, aki a hírek szerint szinte bármit megtehet a nyugdíjalap pénzével.
Kelet-Közép-Európa országai az elmúlt években sorra jelentették be, hogy bővíteni kívánják nukleáris áramtermelő kapacitásukat, ami által nemrég már az összes környező országban felmerült a kérdés: hol lesz szükség ennyi áramra? Többen komoly versenyt említettek, mondván, az az ország, amely elsőként lesz képes új atomreaktort üzembe állítani a térségben, komoly exportpozíciókat építhet ki magának, veszélyeztetve ezzel a többi ország nukleáris fejlesztési tervét. Mint ismeretes, hazánk szintén részt vesz ebben a versenyben, Pakson jelenleg két új 1000-1200 MW-os reaktor telepítésének lehetőségei vizsgálják.
Néhány napja még csak 8% körül, ma viszont már 9% közelében járt a 10 éves ír államkötvény hozama, azaz igencsak közelíti a görögök 11% körüli szintjét, egyúttal kísértetiesen hasonlít arra a menetrendre, amely végül egy óriási görög mentőcsomaghoz vezetett. Ma hajnalban az Európai Bizottság felajánlotta, hogy szükség esetén kész segíteni az íreken, míg a Nemzetközi Valutaalap cáfolta, hogy az ország már meg is kereste volna Washingtont. A nemzetközi befektetői hangulatra az elmúlt hetekben csak minimálisan nyomta rá a bélyegét az ír helyzet hónapok óta tartó fokozatos durvulása, holott tavasszal a görög sztori alapvető piacmozgató hatással járt. Vannak alapvető különbségek a két ország helyzetében, pályájában, amelyek részben magyarázatot adnak erre a furcsa piaci reakcióra. A ma délelőtti nemzetközi hangulatromlás is jól mutatja azonban, hogy bármikor "elővehetik" a kelta tigris sztoriját a befektetők. Egyes tőzsdei szakértők, illetve hangulati indikátorok szerint már túlzott lehet az optimizmus a részvénypiacokon, így könnyen kiváltó tényező is lehet egy korrekcióhoz az ír helyzet, amely ráadásul a portugálok, spanyolok és olaszok megítélését is rontja.
A kelta tigris nagyon rossz állapotban van, betegeskedik, a romokban heverő bankrendszert a kormány pedig már sokadszorra próbálja megmenteni tőkeinjekcióval. A katasztrofális helyzetet úgy próbálják rendezni, hogy az állami nyugdíjalap pénzét allokálják, nem is először a bankmentésre. Az alapot még 2001-ben hozták létre, jelenleg 24 milliárd eurós vagyont kezel, a pénz 40 százalékát minden bizonnyal a Bank of Ireland és az Allied Irish Bank részesedés teszi majd ki az év végén. Teljesen egyértelmű, hogy semmi keresnivalója sem lenne ilyen részvényeknek a nyugdíjalap portfóliójában, legalább is ilyen mértékben. Az államosítást felvetők számára tanulságos példával szolgálhat az eset, hiszen a napnál is világosabb, hogy a politika képes megdöbbentő dolgokra, ha szorongatott helyzetben érzi magát.
A Vanguard 8 alapját alakítja át, ezek mindegyike céldátum alap, ami annyit tesz, hogy egy meghatározott időpontra vannak az alapok "kihegyezve". Az alapkezelő szóvivője szerint a befektetők számára elérhető, nemzetközi részvényalapok száma csökken, viszont az összevonásoknak és a befektetési stratégia váltásának köszönhetően a nem hazai részvénykitettség jelentősen emelkedik.
Egyre nagyobb problémát jelent a tiszta ivóvízkészletek elégtelen mennyisége egyes térségekben, amely megoldása komoly beruházásokra késztethet kormányokat és vállalatokat. Erre lehetőség nyílik az egyes, vízzel foglalkozó vállalatok részvényeinek vásárlásával, de választhatjuk az egyedi részvények helyett, az őket összefogó befektetési alapokat. A befektetők például számos tőzsdén kereskedett alapot is vásárolhatnak, amelyek főleg amerikai részvények teljesítményét követik.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának egyik magyar közgazdásza hónapokkal ezelőtt, a Portfolio.hu-NYIKA közös rendezésű nyugdíjkonferenciáján tartott előadást, az ott bemutatott elemzés teljes terjedelemben viszont csak most lett publikus. Takáts Előd tanulmánya arra mutatott rá, hogy nem lehet a következő évtizedekben elbagatellizálni a demográfiai átalakulása hatását. Nem csak az ingatlanpiac, hanem az összes pénzügyi eszköz esetében van közvetlen kapcsolat az árak és a társadalom öregedése között, azonban önmagában utóbbi hatás nem lesz az abszolút árfolyamcsökkenéshez elegendő. A kedvezőtlen környezet viszont a pénzügyi stabilitást, az államadósság finanszírozását, de még a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát is nehezíti.
A Föld kétharmadát víz borítja, ugyanakkor ennek csak töredéke használható fel az emberiség számára. A vízhiány számos területen jelent komoly problémát, amelyet infrastrukturális beruházásokkal és technológiai fejlesztésekkel lehet megoldani, ez pedig a vízipari közszolgáltató cégek számára biztosít növekedési lehetőséget. A vízipari közszolgáltató vállalatok papírjai hosszú távon jelenthetnek vonzó befektetést, illetve azok számára, akik kifejezetten a defenzív papírokat keresik, bár véleményünk szerint nem a jelenlegi a legjobb időpont beszállni a szektorba.
A világ egyik legjobb nyugdíjrendszerének tartott holland rendszer sem tökéletes, a válság pedig a gazdasági szereplőket is finomhangolásra sarkallta. A megegyezés a hírek szerint megszületett, a javaslatukkal viszont meg kell várni az új kormányt, a régi ugyanis az afganisztáni szerepvállalásba belebukott. A számos változtatás közül a legérdekesebb, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt Hollandiában a várható élettartamhoz köthetik.
A következő években a közép-kelet európai régió 3,5-4%-os növekedésre számíthat, de ezt a növekedési szintet a vártnál gyengébb beruházási- és tőkeállomány-növekedés még veszélyeztetheti. A régióban mutatkozó demográfiai trend globális pénzügyi válság nélkül is a gazdaság csökkenését vonta volna maga után. A legnagyobb kockázat a térség - ezen belül főleg Magyarország számára - a magas államadósságráta lehet, bár ezt a kockázatot a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) segítségével az egyes országok sikeresen csökkentették. A fizetési mérlegek egyensúlyának jelentős javulása miatt jelentős devizagyengülésre nem számíthatunk, ugyanakkor erősödésre sem, az UniCredit szerint a jegybankok akár intervencióval is közbe fognak a lépni a versenyképességet veszélyeztető árfolyam-erősödéssel szemben. A perifériális eurózóna tagországok lehetnek a következők, akik az IMF pénzügyi segítségéhez folyamodnak - mondta előadásában Tóth Gyula, az UniCredit Bank közgazdásza a Portfolio.hu és a HVCA közös Közép-Kelet Európai Vállalatfinanszírozási és Kockázati Tőke Konferenciáján.
A Reuters információi szerint a MOL 750 millió euró értékben bocsát ki 7 éves futamidejű eurós kötvényt, melynek árazása 315 bázisponttal lesz mid-swap feletti.
A korábban vártnál csak jóval kevesebb új erőművi kapacitás épülhet ki közeljövőben, a 2008-ban prognosztizált 5672 MW-nyi szén-, illetve gáztüzelésű kapacitásból mindössze 1199 MW-ot jósol az ETV-Erőtervnél készült tanulmány - írja a Világgazdaság.
Kiválósági központtá alakítja Oroszlányban található membrán gyárát a GE. Jelenleg 500 főt foglalkoztat az oroszlányi üzem, és a kapacitásbővítésnek köszönhetően a kiválósági központ a tervek szerint az év végéig közel 100 új munkahelyet teremt Magyarországon.
Az MVM Zrt. Igazgatósága a mai napon elfogadta az atomerőművi bővítés előkészítési munkálatainak koncepcióját, amelynek célja a telephelyen létesítendő új blokkok előkészítésének, optimális rendszerbe illeszthetőségére vonatkozó vizsgálatok elvégzésének, az engedélyek teljes körű megszerzésének és a pályázati kiírás feladatainak összefoglalása. A koncepció tehát nem döntéseket, hanem az engedélyezés, pályázati kiírás előkészítésére vonatkozó alapelveket tartalmazza, a következő időszak tevékenységét foglalja rendszerbe - áll az MVM közleményében.
Erős, versenyképes, stabil nyereséget termelő vállalat marad a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azzal, hogy törvénymódosítás eredményeként az MVM csoporthoz tartozó Mavirnak nem kell eladnia a hálózatát, független rendszerirányítóként a cégcsoport része marad - nyilatkozta Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója az MTI-nek.
A magyar áramtermelés komoly gondokkal nézhet szembe a jövőben, hisz több régen épült erőművet kell majd kivonni a termelésből az elkövetkező 15 évben. A 90-es évek óta majdhogynem csak gázzal fűtött erőművek épültek, így az áramtermelés forráshasználatában mára már abszolút domináns szerepet tölt be a földgáz, ami igen komoly biztonságpolitikai kockázattal jár Magyarországra nézve. Különösen nagy arányban telepítettek kis teljesítményű gázmotoros, illetve gázturbinás erőműveket, amelyek kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésük esetén hasonló támogatásban részesültek (és részesülnek), mint az alapvetően környezetbarát módon, megújuló erőforrásokat hasznosító egységek. Érdemes lenne csökkenteni a gázkitettségünket, amire jó lehetőség lenne a zöldenergia előretörése, de ennek feltételei a jelen gazdasági és energiapolitikai környezetben nem adottak, így a várakozások szerint a jövő hazai áramtermelését is a földgáz fogja uralni, egy átmeneti nukleáris expanzió, és új szénerőművek telepítése mellett.
Az IMF és Románia közötti megállapodást várhatóan nem befolyásolja a kormányválság, hiszen csak akkor kapják meg a második, közel 2 milliárd eurós összeget a Valutaalaptól, ha például a nyugdíjreformot sikerül elfogadni, ami érezhetően csökkenti a költségvetésre nehezedő nyomást. A politikai kockázatok ettől függetlenül nagyok a kormánykoalíció felbomlásával, hiszen 2009 végéig el kell fogadni a nyugdíjrendszert érintő reform értékű törvényt, miközben kérdéses, hogy egy esetlegesen új kormány mennyiben gondolná újra a társadalom számára nagyon kényes lépéseket.
A magyar parlament egy márciusi döntésében engedélyezte a Paksi erőmű bővítését, így a hazai áramtermelésben tovább erősödhet az atomenergia szerepe. A nukleáris baleseteket követő elutasításból az elmúlt években egyre több állam fordult ismét az atomenergetika felé, így lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb atomkor köszönhet ránk. Egyre több ország gondolja úgy a világban, hogy energiaügyi problémáira az atomenergia lenne a megfelelő válasz, az Egyesült Államokban például hasonló kiváltságokat készülnek nyújtani az iparágnak, mint a megújuló energiáknak. Európa országai közül több, korábban elutasító állam tervezi reaktorok telepítését. Olaszország áramellátásának egynegyedét szeretné közép távon nukleáris alapon megtermelni, míg a svéd kormány is kénytelen volt elhagyni korábbi leépítési politikáját. Szűkebb régiónkban is többen gondolkoznak további reaktorok telepítésén, Csehországban például már ki is írták a pályázatot két blokk beszerzésére. Magyarországnak ezért minél gyorsabban kéne cselekednie, mert a beszállítók szűkös gyártókapacitásai miatt akár még várólistára is kerülhetünk, persze csak ha valóban szeretnénk atomenergiával előállított áramot. Miért ez a nagy lelkesedés? Nem szélerőművekre meg napelemekre kéne költenünk a pénzt? Amikor a világ a zöldenergián keresztül akar kitámolyogni a válságból, miért kell nekünk atomenergia, hova ez a nukleáris téboly a Földön?
