szív metronóm
KRTK blog

Miért halnak meg ilyen sokan szívrohamban Magyarországon?

Évente átlagosan 15 ezer beteget kezelnek szívinfarktussal a magyar kórházakban, mégis közel 40%-uk, mintegy hatezer ember belehal a betegségbe. Ennek nem így kellene lennie, hisz az elmúlt évtizedekben új kezelési módszerek és technikák jelentek meg, és Magyarországon is komoly beruházások történtek a korszerű szívkatéteres kezelés széleskörű megteremtése érdekében. Kutatásunk az elmúlt években felmérte, hogy mit tudunk a szívinfarktusról, és mennyire korán tudjuk felismerni annak tüneteit. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy ma Magyarországon hosszú ideig várunk az orvosi segítségkéréssel, ami az életünkbe is kerülhet. Pedig világszintű orvostechnikai eszközök állnak rendelkezésre a szívinfarktus gyógyításában, de ha későn fordulunk orvoshoz, akkor jelentősen csökkennek a túlélési esélyeink.

A 2000-es évek közepe óta hazánkban felére csökkent a szívinfarktus miatti halálozás, mégis a halálozási arányszámok alapján sereghajtók vagyunk az európai országok körében. Különösen az infarktust követő egy éven belüli halálozás enyhén növekvő mértéke tapasztalható 2014 óta. Vagyis

a korszerű beavatkozásoknak köszönhetően ugyan megmentik a betegek életét, de hosszú távon mégis rosszabbodhatnak a túlélési esélyeik.

A szívinfarktus-halálozás javulása ellentmondásos helyzettel járt együtt nálunk: még mindig sokan betegszenek meg, közülük kevesebben halnak meg, de közöttük inkább a hosszú távú túlélési esélyek romlanak, ráadásul az országon belül számottevőek a területi különbségek.

Az ország keleti felében kevesebben részesültek szívkatéteres ellátásban a 2010-es évek közepén, ráadásul ebben az országrészben országosan is magas a betöltetlen háziorvosi szolgálatok száma (1. ábra). Míg az előbbi a rövidtávú, addig az utóbbi a hosszú távú túlélési esélyek rosszabbodását eredményezhetik, egyúttal utalnak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályaira. Mindkét országrészben egyenlő számban találhatók szívkatéteres központok, mégis akár hatszoros különbség is lehet a megyék között abban, hogy hány beteg részesül szívkatéteres ellátásban.

A 2000-es évek közepétől nagyszabású fejlesztések történtek a hazai kardiológiai ellátásban, aminek eredménye, hogy ma összesen 19 szívkatéteres központ működik az országban. Csak Budapesten öt ilyen központ van, ahol Pest és Nógrád megyét is ellátják. A fejlesztések alapján azt feltételeztük, hogy a járások túlnyomó többségében javult a szívinfarktus miatti halálozás. Ez részben bekövetkezett 2005 és 2015 között, mégis figyelemre méltó azoknak a járásoknak a száma és a földrajzi elhelyezkedése, ahol a fejlesztések előtt az országos átlaghoz képest magasabb volt a halálozás, és ez később is így maradt (2. ábra). Többségük nehezen megközelíthető helyeken, a szívkatéteres központoktól távol, sokszor határmenti területeken helyezkedik el. A várakozásoknak megfelelően jelentős javulás következett be a szívinfarktus halálozásokban a szívkatéteres központok szűkebb és tágabb környezetében. Mindezek ellenére igen

sok járásban a szívkatéteres fejlesztések ellenére romlottak a betegek életkilátásai,

mert a vizsgált tíz éves időszak alatt az országos átlaghoz képest rosszabbodott a szívinfarktus miatti halálozási arányszám.

Mi az oka annak, hogy a szívkatéteres ellátáshoz való hozzáférés javítása mégsem egyenlő mértékben érintette a betegeket? A kérdés megválaszolására interjúkat készítettünk Békés megyében a kardiológiai ellátás fontos szereplőivel (mentősökkel, orvosokkal, nővérekkel, dietetikusokkal, gyógytornászokkal stb.), és magukkal a betegekkel.

A megkérdezett egészségügyi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a betegek a szívinfarktus első tünetei után hosszú ideig várakoznak az orvosi segítségkéréssel, ezzel folyamatosan csökken a későbbi szívkatéteres beavatkozás hatékonysága, és így a túlélési esély is.

Az időfaktor a legfontosabb tényező!

Elbagatellizálják a tüneteket!

Az infarktus tüneteinek felismerése és az időben való orvoshoz fordulás esélyt jelenthet a túlélésre, főleg a kórházaktól távoli, periférikus, nehezen elérhető országrészekben. A szívkatéteres kezelés eredményessége nagymértékben függ attól, hogy a panaszok megjelenése után mennyi idővel kerül sor a beavatkozásra. Ha a beteg sokáig késlekedik a mentőhívással, akkor akár órák is eltelhetnek, míg bekerül a megfelelő ellátóközpontba, és megtörténik a katéteres érmegnyitás. A hiányos egészségismeretekből fakadó hosszú késlekedési idő a betegek részéről is felmerült az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályozó tényezőjeként:

Nem tudtam, hogy infarktusom van.

A szívinfarktust követően az életminőség visszaállítása, és végeredményben a hosszú távú túlélési esélyek függnek a rehabilitációtól, az orvosi utasítások betartásától, és az egészségmagatartástól. Számos olyan tényező van, amelyek egyidejűleg vannak hatással a beteg életére. Ezek egy része az egészségügyi ellátórendszer működési jellemzőivel vannak összefüggésben. Például a beteg egyáltalán kapott-e rehabilitációs ellátást és ez időben mikor követte a szívkatéteres beavatkozást, vagy az egészségügyi alapellátás milyen módon tudja kiegészíteni a kardiológiai szakellátást a betegség hosszú távú ellátásában? A befolyásoló tényezők másik része a beteg életkörülményeitől és egészségtudatosságától függ. Például egyáltalán igénybe tudta-e venni a rehabilitációt, mennyire tudatos a gyógyszerszedésben, sikerült-e számára a tartós életmódváltás, és a családtagjai hogyan tudják őt mindezekben segíteni? Az interjúk során felfigyeltünk arra, hogy

a lakóhelytől is függ a kardiológiai rehabilitáció eredményessége.

Az interjútapasztalatok hangsúlyozták az elérhetőség és a lakóhely szerepét az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés feltételeiben. A távoli területeken élők számára nehézséget jelent eljutni a rehabilitációs ellátásra és a rendszeres kardiológiai kontrollra. A betegek számára a lakóhelytől távoli egészségügyi szolgáltatások igénybevétele a hosszú utazási idő és a magas költségek miatt késlelteti a rehabilitáció igénybevételét, és csökkenti a hosszú távú gondozásban való részvételi hajlandóságot. A periférikus területeken, kisfalvakban élők számára kevésbé biztosítottak helyben a megelőzés és gondozás feltételei, kevés az életmódváltást támogató helyi lehetőség. Ráadásul a városokban és a falvakban mások a szokások és a normák az egészséges életmóddal kapcsolatban, a betegek néha nehezen találnak támogató környezetre. A háztartások jövedelmi helyzete sokszor szűkös hozzáférést jelent a tartós életmód-váltás lehetőségeihez, amely pedig hosszú távon ronthatja a túlélési esélyeket.

Kutatási eredményeink alapján fontosnak tartjuk felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy az infrastrukturális beruházások mellett időt és energiát kell fordítani a lakosság infarktussal kapcsolatos felvilágosítására. Már az általános iskolától kezdve szükséges beépíteni a tananyagba a betegség tüneteinek megismerését, a segítségkérés megfelelő formáit és az újraélesztés helyes technikáját. Ha viszont bekövetkezik a baj, akkor törekedni kell arra, hogy a betegek legnagyobb része minél hamarabb megkapja a számára optimális rehabilitációt, sikeresen megtanuljon együtt élni a betegségével, és azt tudja karbantartani az egészséges életmód helyben is elérhető lehetőségein keresztül. Ehhez a betegedukáció fejlesztésére, a lakóhely-közeli egészségügyi szolgáltatások bővítésére és az egészségügyi alapellátás megerősítésére van szükség.

A kutatás címe „Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben Magyarországon”, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatott 2016 – 2020 között. A kutatás résztvevői: Bán Attila, Beke Szilvia, Kovai Cecília, Pál Viktor, Uzzoli Annamária, Vitrai József. A kutatásról részletesebben itt lehet olvasni.

A szerző a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa. 

A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával. 

Címlapkép: Getty Images

newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
gettyimages-157419147-20200510_bank