Hogyan befolyásolják a hírek az oltási hajlandóságot?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A kanyaró visszatértét a vakcina-ellenes mozgalmakhoz kötik. A koronavírus ellen is a világszintű tömeges oltás kínálkozik az egyedüli valós hosszútávú megoldásnak. Ismert, hogy a különféle közösségi oldalak  és a vakcinakritikus weboldalak nagy szerepet játszanak az oltásellenes mozgalmak erősödésében, viszont a média hatásáról keveset tudunk.

Ebben a tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a fertőző agyhártyagyulladás megjelenése különféle internetes médiumokban milyen befolyással van az oltóanyagok felvételére. Nagyon ritka betegségről van szó, de annál nagyobb halálozási rátával rendelkezik. Baktérium útján terjed emberről emberre, viszont nagyon ritkán okoz komoly egészségügyi problémákat. Leginkább a gyermekek körében jellemző, habár a fiatal felnőttek és a felnőttek is érintettek lehetnek. Magyarországon az agyhártyagyulladás ellen védő háromféle oltás egyike sem kötelező, így ezeket a háziorvostól kell kérni és fizetni is kell értük. A legolcsóbb (C típus elleni) 300 Ft körül kapható, a következő árkategóriában lévő (ACWY típus elleni kombinált oltás) 11.000-16.000 Ft-ba kerül, a legdrágábbért (B típus elleni) 30.000 Ft-ot kell kiadni, ráadásul a védettség eléréséhez – vakcina típusától és életkortól függően – 2-3 oltásra is szükség lehet, még tovább emelve ezzel az oltás költségét. A különböző vakcinák a fertőző agyhártyagyulladás eltérő típusai ellen adnak védettséget, amelyeknek eltérő az előfordulási valószínűsége.

Kétféleképpen is befolyásolhatja a média a gondolkodásunkat az oltással kapcsolatban: egyrészt információval szolgálhat az oltásról (feltéve, ha nem sokkhatást szeretnének az adott cikkel elérni, hanem ténylegesen tájékoztatni), másrészt pedig közvetlen hatása lehet a viselkedésünkre, tehát jelen esetben az oltóanyagok felvételére. Utóbbi akkor történhet meg, ha a média hatására túlbecsüljük az elenyésző valószínűségét annak, hogy a betegség érinthet minket, illetve gyermekünket (Magyarországon évente 33 és 70 fő közt alakultak az esetszámok 2006 és 2017 között), valamint, ha a cikkekben leírt esetek sokk-faktora elegendő mértékben hat ránk.

Kutatásunkhoz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kapott havi és megyei szintű gyógyszerforgalmi statisztikákat használtuk fel. Eredményeink azt mutatják, hogy Budapesten és a nyugati országrészben mindegyik agyhártyagyulladás elleni vakcina felvételi aránya nagyobb, mint a keletiben. A magasabb végzettségű szülők gyermekei, valamint a városokban (tipikusan tehetősebb környékeken) élők között szintén magasabb az oltás iránti kereslet.

A média hatásának vizsgálatához négy vezető hazai online hírportál hírei között kerestünk 2009 és 2018 közötti időszakban agyhártyagyulladással kapcsolatos híreket - 100  ilyen online cikket találtunk, amelyből 65 szólt halálesetről.

A fenti ábrákról leolvasható, hogy erős korreláció figyelhető meg a cikkek megjelenése, az agyhártyagyulladás szóra történő internetes keresés és a vakcinák felvétele között, az emberek követték a híreket és a téma iránti online kereséseik is nagymértékben megnőttek.

2017-ben mindhárom vakcina felvétele megugrott, amely egybeesik a média által felkapott két agyhártyagyulladás-okozta halálesettel 2016 decemberéből: egy budapesti gimnazista és egy két éves borsodi kisgyermek vesztette életét.

Ezen a diagramon látható a közvetlen összefüggés az oltóanyagok kiváltása és az agyhártyagyulladással kapcsolatos cikk megjelenése közt. A nulladik hónapban jelenik meg a cikk, az ez előtti és az ezt követő 6 hónapban követtük nyomon az oltások felvételét.

Megfigyelhető volt, hogy a cikkek közlésének hónapjában ugrásszerűen megnőtt a vakcinák iránti kereslet, majd 1-2 hónap elteltével csökkenni kezdett.

Ez alól a B típusú oltóanyag kivétel, hiszen ott körülbelül 4 hónapig tartott egy online cikk hatása. A sajtónak legjelentősebb befolyása az ACWY típusú vakcinák keresletére volt, amely még nagyobb volt, ha az adott cikk halálesetet közölt. Összességében 5 hónapot vizsgálva mindhárom oltóanyag kiváltására egyértelmű hatása volt a médiának, bár a drágább oltóanyagok esetén nagyobb mértékben figyelhetjük ezt meg, mint az olcsóbb C típusú oltás esetében. A cikkek megjelenése nem csupán a már tervezett oltások előbbre hozását, hanem kétségtelenül új vakcinakereslet megjelenését is okozták. Elmondható továbbá az is, hogy a konkrét agyhártyagyulladásos haláleseteknek nincs statisztikailag mérhető hatása az oltóanyagok felvételére, viszont a média híreknek annál inkább.

A hírközlésre adott válaszként az emberek vakcinaigénye megnőtt a drágább oltóanyagok iránt, míg az olcsóbb vakcinára kevésbé reagált a kereslet. Ahhoz viszont, hogy a költségesebb oltásokat kiváltsuk, nagyobb fizetéssel kell rendelkeznünk, továbbá egy jól informált döntést kell hoznunk, amelyhez magasabb iskolai végzettség, illetve a háziorvossal való konzultáció szükséges.

Kimutatható volt, hogy a média hatására az alacsonyabb jövedelmű (magasabb munkanélküliségű) megyékben nem emelkedett a drágább vakcinák iránti igény, viszont az olcsóak kereslete jelentős mértékben nőtt. Ellentétben ezzel, a magasabb jövedelmű (alacsonyabb munkanélküliségű) megyékben kisebb, de jelentős hatása volt az olcsó oltóanyagra a híradásoknak, viszont számottevő mértékben növekedett a drágább oltások iránt a kereslet.

Összességében tehát elmondható, hogy az agyhártyagyulladás elleni oltóanyag kiváltására hatással volt az online híradás, míg kevés bizonyíték van arra, hogy a konkrét halálesetek bármilyen befolyással bírnának rá; bizonyítva ezzel a sajtó jelentős hatását a vakcinafelvételre.

A szerzők ezúton is köszönik Gyulai Ágnes nagyszerű asszisztensi munkáját.

Címlapkép: Getty Images