iroda
KRTK blog

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni

Boza István, CEU
|
Köllő János, KRTK
Még ha igaz lenne is, hogy a multik a megtermelt vállalati jövedelem nem kis részét kimenekítik az országból, van a mérlegnek egy másik serpenyője: a munkavállalóik által megkeresett és zömmel itthon elköltött, a hazai szektorénál magasabb bér. A cikk alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a magas bér mögött többlettudás (is) áll, ami ráadásul a multik elhagyása után, a hazai szektorban is értékesül. Sőt, ha kis mértékben is, de a (részben) hordozható tudás még a multit sosem látott új munkatársak keresetét is növelheti.

A többségében külföldi tulajdonú vállalatokat – a rövidség kedvéért multikat, bár tudjuk, nem mind azok – gyakran éri olyan vád, hogy a profit hazautalásával, a cégen belüli kereskedelem innovatív árazásával és adókedvezmények révén inkább megrövidítik, mint gazdagítják az országot.

A vitákban kevesebb szó esik arról, hogy az általuk kifizetett bért zömmel magyarok kapják, annak nagy részét itthon költik el, és itthon is adóznak utána.

Az országnak ebből akkor származik a legnagyobb haszna, ha a multiknál dolgozók többet keresnek; ha az esetleges bérelőnyük hordozható, azaz, átvihető a belföldi szektorba; illetve ha a multiknál szerzett munkatapasztalatnak van tovagyűrűző hatása, a multit sosem látott dolgozók keresetét is megemeli az onnét érkezett munkatársaik esetlegesen nagyobb termelékenysége.

A publikált statisztikai adatokból legfeljebb az első kérdésre kaphatunk – részben félrevezető – választ. A jelenlegi legfrissebb, 2016-os adatok szerint a többségi külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai 60 százalékkal többet kerestek, mint a belföldi vállalatoknál foglalkoztatottak. Ez az adat csalóka, mert a multiknál dolgozók iskolázottabbak, nyelvtudásuk és informatikai jártasságuk az átlagosnál jobb, maguk a vállalatok pedig nagyobbak, termelékenyebbek és jellemzően a hazai helyett a világpiacra dolgoznak. Ezek a tényezők pedig a belföldi szektorban is növelnék a béreket. 

Cikkünkben egy korábbi, 2003-2011-es, cserébe sokkal gazdagabb adatbázison alapuló tanulmány legfontosabb eredményeit ismertetjük. Az adatok a tíz fősnél nagyobb cégek dolgozóinak ötven százalékos mintájára vonatkoznak, melyben az egyének kilenc éven át követhetők, akkor is ha több munkáltatónál is megfordulnak ezen időszak alatt. A róluk és a munkahelyeikről rendelkezésre álló információk így nem csak a bérszint, hanem a hordozhatóság és a tovaterjedő hatás elemzését is lehetővé teszik. Kihasználva az adatbázis adottságait és modern ökonometriai módszereket, három megállapítást teszünk.

1. A külföldi tulajdonú cégek dolgozói, különösen a diplomások, többet keresnek - de nem annyival, mint hinnénk

Az 1. ábra szerint az alacsony és közepes képzettségűek 44 illetve 50 százalékkal kerestek többet a multiknál, mint a hasonló képzettségűek a belföldi szektorban, a magasan képzettek pedig több mint a kétszeresét vitték haza. Ezen a képen alig változtat, ha azonos nemű és korú munkavállalókat hasonlítunk össze, és néhány további egyéni jellemzőt is figyelembe veszünk: a megfigyelt időszak egészében eltöltött idő, gyes, gyed, ápolási segély, rokkantnyugdíj, rokkantsági járadék az adott hónapban, egészségügyi kiadás az adott évben.

A foglalkozás, a vállalatnál töltött idő és a regionális munkanélküliség figyelembe vétele többet számít, de csak a kevéssé képzetteknél: a diplomások még ezen tényezők azonossága esetén is kétszer annyit keresnek, ha multinál dolgoznak. Esetükben akkor csökken nagyot a becsült bérelőny (205-ről 155 százalékosra), ha a legfontosabb vállalati jellemzők (méret, tőkefelszereltség, export) hatását is kiszűrjük. Csakhogy még ez a becslés sem vet számot azzal, hogy a béreket sokféle, az adatokban meg nem figyelt készség is befolyásolja, és elképzelhető, hogy a multik a dolgozóikat a jobb készségekkel rendelkezők közül választják ki – akik bármilyen cégnél az átlagosnál jobban keresnének. A valódi bérelőnyt csak akkor láthatjuk, ha ugyanazon személyeknek az egyik és másik szektorban elért keresetét hasonlítjuk össze. Ilyen esetekből azonosítják a bérelőnyt a táblázat utolsó sorának számait szolgáltató modellek, melyek szerint a multik az alacsony és közepes képzettségűeknek 10-12 százalékkal, a magasan képzetteknek 27 százalékkal fizetnek többet. Ez sem jelentéktelen előny, de messze áll attól, amit a nyers adatok mutatnak.

A kevéssé képzettek szerényebb kereseti előnyéről megjegyzendő, hogy másutt (a KSH Munkaerő-felmérésében) rendelkezésre álló adatok szerint esetükben a bértöbblet részben különféle hátrányokat kompenzál: gyakoribb a több műszakos munkarend, az esti, éjszakai és hétvégi munka, magasabb az állásvesztési kockázat. Ha ezen tényezőket is figyelembe tudnánk venni, akkor várhatóan a 10-12 százalékosnak becsült többlet egy része is elolvadna. Ezért figyelmünket a továbbiakban a diplomásokra korlátozzuk (pontosabban azokra, akik a megfigyelt években legalább egyszer dolgoztak diplomás foglalkozásban vagy vezetőként).

2. Amikor a diplomások elhagyják a külföldi szektort, sokat veszítenek, de még így is többet keresnek az új, belföldi munkahelyükön, mint akik belföldi cégtől érkeztek

Az adatok jellegének köszönhetően meg tudjuk figyelni, hogy honnét érkeztek a hazai tulajdonú vállalatokhoz az újdonsült belépők. A 2. ábra első oszlopában a multiktól érkezetteket hasonlítjuk azokhoz, akik korábban más hazai vállalatnál dolgoztak. A második oszlop esetében az összevetést egyazon (belföldi) céghez érkező külföldi illetve belföldi munkáltatótól érkezők között végezzük el. Azonos nemű és korú, azonos foglalkozású, a küldő vállalatnál – és a váltás közbeni esetleges munkanélküliségben – azonos időt eltöltött embereket hasonlítunk össze, akik hasonló cégeknél és munkaerőpiacon dolgoztak a váltás előtt és után is. E mellett megkülönböztetjük azokat, akik a korábbi munkáltatójukat tömeges leépítés idején, zömmel rajtuk kívül álló okból hagyták el. Azok között, akik egyenként vagy kisebb csoportokban kerültek ki a munkahelyükről, több rosszul teljesítő lehet, ami az új munkahelyen elért keresetben is éreztetheti a hatását.

Mint látható, a multiktól érkezett dolgozók a hazai vállalatoknál is megőrzik a bérelőnyük egy részét:

azok, akik tömeges leépítés, csőd, vállalatmegszűnés vagy áttelepülés közben vagy után hagyták el a munkahelyüket 14 százalékkal, sőt még az ugyanazon cégnél dolgozó, más hazai cégtől érkezettekhez képest is 12 százalékkal többet keresnek átlagosan. Ez kisebb előny, mint amit akkor realizáltak, amikor a külföldi szektorban dolgoztak, de semmikép nem lebecsülendő. Az összes belépőre becsült bértöbblet kisebb, amit a multiktól egyenként távozók negatív szelekciójának – miszerint a rosszul teljesítő dolgozóktól válnak meg hamarabb – tulajdonítunk.

3. A külföldi cégnél meg nem fordult kollégák is nyernek a multis tapasztalattal rendelkezők érkezésén, még ha nem is sokat

Végezetül, megvizsgálhatjuk azt is, hogyan befolyásolják – ha egyáltalán – a multiktól érkezők azoknak a bérét, akik maguk nem dolgoztak a külföldi szektorban. A 3. ábra szerint ez a hatás erősnek nem mondható, de pozitív és statisztikailag szignifikáns az ötven fősnél nagyobb vállalatok esetében, ahol a multiktól érkezettek arányát pontosabban mérjük (kis cégeknél sűrűbben fordul elő, hogy egy ötven százalékos mintában nem figyeljük meg a multitól érkezett kollégát). A diplomások 1,1-1,2 százalékot nyernek, ha a közepesen vagy magasan képzett kollégáik között húsz százalékkal emelkedik a külföldi szektorban szerzett tapasztalattal bíró kollégák aránya. (A mértékek érzékeltetésére: egy százfős cégnél átlagosan 14 diplomás foglalkozású dolgozik, és tegyük fel, hogy közülük senki nem dolgozott multinál. Ha felvesznek három volt multi-dolgozót, az arányuk közel húsz százalékos lesz.)  A hatás gyenge, de erősebb, mint amit például Braziliában talált egy, a miénkhez sokban hasonlító elemzés.

A kutatásban tehát egyidejűleg figyeltünk meg „multi-prémiumot”, bérveszteséget a szektor elhagyásakor, bérelőnyt a hazai szektorba való átlépés után, és az új, hazai kollégákra átterjedő hatást. Mire utal ezeknek a tüneteknek az együtt járása? Azt bizton állíthatjuk (az 1. táblázat adatai alapján), hogy a multik bérelőnye nem egyszerűen a jó minőségű munkaerő lefölözésének tudható be: az ott dolgozók a saját bérátlagukhoz képest is többet keresnek, amikor multinál dolgoznak. Ha a multik ezzel a bérprémiummal csak a dolgozóik hűségét és odaadását próbálnák megvásárolni, az önkéntes kilépéseket és bizonyos információk kiszivárgását akarnák megelőzni, az megmagyarázhatná a távozók bérveszteségét, de a későbbi bértöbbletet és az átterjedő hatást nem. Az adatokkal összhangban álló legvalószínűbb forgatókönyv a tudásáramlásé. A multiknál dolgozók általános és vállalat-specifikus ismereteket halmoznak fel a magyar átlagnál sokkal modernebb környezetben. Az utóbbiak elvesznek, az előbbiek azonban megmaradnak a multitól való távozás után, ami egyszerre implikál bérveszteséget a távozáskor, valamint bérelőnyt és átterjedő hatást a belföldi szektorban történő elhelyezkedés után.

Ha így van, az egyértelmű nyeresége az országnak

Köllő János a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ Közgazdságtudományi Intézetének munkatársa

Boza István a Central European University PhD hallgatója

Címlapkép: Getty Images

Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv
koronavirus vakcina
aram_energia
forint
zöld iroda ingatlan
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
munkahelyikepzes170531_shutterstock