D__BJ20131001004
Uniós források

Hiába a rengeteg EU-s pénz? – Még mindig sínylődnek a magyar régiók

Weinhardt Attila, Brüsszel
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
A magyar gazdaság versenyképességéről és a kilátásokról is szó lesz a Portfolio október 16-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Látványos térképen a friss helyzet

Az Európai Régiók és Városok Hetére időzítve tette közzé az Európai Bizottság a 268 európai uniós régió versenyképességi indexének friss publikálását. Ez az elemzés és összefoglaló háromévente jelenik meg (legutóbb tehát 2016-ban, először 2010-ben) és több tucat gazdasági indikátor összerendezésével azt igyekszik bemutatni, hogy az egyes NUTS 2 régiók versenyképessége hogyan áll az EU-átlaghoz, illetve a versenytársnak minősített hasonló fejlettségű régiókhoz képest, illetve idősorosan hogyan teljesítettek az egyes régiók.

Magán a regionális versenyképességen több mint 70 indikátor felhasználása mellett azt érti a Bizottság, hogy egy-egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet nyújtani az állampolgároknak és a vállalkozásoknak ahhoz, hogy ott éljenek és működjenek.

A 2019-es felmérésben felhasznált, a 2015-2017-es időszak átlagát jelentő indikátorokat 11 főbb csoportba rendezték (a versenyképesség főbb dimenziói), azokat pedig végül 3 nagy kategóriába (a versenyképességhez szükséges alapfeltételek, a hatékonyságot javító keretek, innovációs feltételek) és ezek együtteséből az alábbi kép rajzolódik ki a 268 statisztikai régióra nézve. Amint láthatjuk és ez a mostani adatközlés egyik fő kommunikációs üzenete, hogy a fővárosi és azt körülölelő régiók szigetszerűen kiemelkednek az adott ország többi régiójából az átfogó versenyképességi eredményt tekintve. Mindez igaz Magyarországra is, azaz a közép-magyarországi régió messze versenyképesebb a többi magyar régiónál.

A versenyképességet meghatározó három főbb kategóriában már kissé más mintát azonosíthatunk Magyarország esetében, hiszen nemcsak a központi, hanem a nyugat-dunántúli régió is más színt kapott, azaz versenyképesebb a többi magyar régiónál.

rci harom piller abra

Sajnos azonban ha az adatok mélyére ásunk, azt látjuk, hogy a 6 magyar régió (a központit kivéve) jócskán le van maradva az EU-átlagtól a versenyképességi indexben. (A szórás mutató alapján, amely Közép- és Nyugat-Dunántúl esetén mínusz 0,52, míg Észak-Alföld esetén mínusz 0,92, Dél-Dunántúl esetén mínusz 0,89 lett, azaz az uniós átlagtól való eltérés négyzete fél-egyszeres a magyar régiók esetén).

Nemcsak a relatív lemaradás a probléma (mostani állapot), hanem a tendencia is, ugyanis a Bizottság adatbázisa és a szöveges elemzés egyik táblázata is rámutat arra, hogy sem 2016-ról 2019-re, sem 2010-ről 2019-re nem tudott érdemben csökkenni az EU-átlagtól való versenyképességi lemaradása a magyar régióknak (mindössze maximum 0,15 pont a közeledés minden idősíkon az egyes régiók versenyképességi indexében az EU-átlaghoz, ami elhanyagolható.)

Ez tehát azt jelenti, hogy a hátrányosabb régiókat célzó felzárkóztatási EU-támogatások „öntése” sem javított az elmúlt években a magyar helyzeten.

Ez mindenképpen elgondolkodtató és egyúttal a következő ciklus forrásainak programozásánál a beavatkozási logikában módosítások szükségességét vetíti előre. Például azt, hogy nem a fiók mélyén maradt, a mostani ciklus forrásosztásából kimaradt projekteket kell összedobni egy-egy országos, vagy regionális fejlesztési listára, hanem mélyreható (gap-)elemzéseken keresztül kell ezeket összeállítani (melyik régióban milyen hiányosságok, különbségek vannak, mi a helyi közösségek valódi fejlesztési igénye és ezek alapján kell kidolgozni a beavatkozási-fejlesztési stratégiát, majd ezek alapján az Operatív Programokat).

A Bizottság és a magyar hatóságok között egyébként már zajlanak az informális egyeztetések a források programozásáról a 2021-2027-es időszak 5 fő szakpolitikai célkitűzése közül 4 esetén (a polgárok EU-hoz közelebb hozatalában még nem indultak el). Ez azért is jó és hasznos, mert így mire megszületik végre az állam- és kormányfők között a nagy alku a költségvetés összes paraméteréről (vagy idén év végéig, vagy jövő tavaszig, a Bizottság idén év végi alkut szorgalmaz, mert enélkül recesszió kialakulására figyelmeztet), a források programozásának minden részlete is a helyére tud kerülni és így a Partnerségi Megállapodást és azt követően az Operatív Programokat viszonylag gyorsan be tudja majd adni Magyarország a Bizottságnak. Legalábbis ez a terv és mindehhez a régiók versenyképességi problémája hasznos tervezési alapot ad.

A célnak mindenképpen annak kell lennie a 2021-2027-es ciklusban, hogy a magyar régiók fejlettségét érdemben előre kell mozdítani az EU-átlag felé és ehhez elengedhetetlen az is, hogy a régiókon belüli nagyfokú fejlettségi különbségeket enyhíteni kell.

Egyébként nemcsak az egyes magyar régiók között, hanem még a régiókat alkotó megyéken belül is hatalmas fejlettségi különbségek vannak, amelyek a Bizottság meglátása szerint az ország versenyképessége javításának alapvető akadályát képezik.

Azt, hogy érdemben egyik magyar régió versenyképessége sem tudott közeledni az EU-átlaghoz egyik idősíkon sem, az alábbi bizottsági táblázat is jelzi:

A Bizottság részletes adatai alapján az alábbi rajzolódik ki a magyar régiók helyzetéről:

  • Közép-Magyarország a 139. helyen áll a versenyképességi rangsorban a 268 régióból, miközben az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján a 92. helyen található Közép-Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági fejlettsége által „indokolhatónál” gyengébb a versenyképessége. A 139. helyével a központi régió az ötfokozatú versenyképességi skálán a 4. besorolást kapta a fejlettséget illetően (második legjobb).
  • Közép-Dunántúl a 194. helyen áll a rangsorban, míg az egy főre jutó GDP alapján 220. helyen, azaz jobban teljesít versenyképességileg, mint amit a gazdasági fejlettségi szint „indokolna”, de az ötfokozatú skálán a 2. besorolást kapta (majdnem a leggyengébb)
  • Nyugat-Dunántúl a 196. helyen áll a versenyképességi rangsorban (az egy főre jutó GDP alapján a 192. helyen, azaz itt is elmondható a fenti összefüggés és az ötfokozatú skálán a 2. besorolást kapta (majdnem a leggyengébb)
  • Észak-Magyarország a 227. helyen áll (a GDP alapján a 258. helyen, azaz szintén jobban teljesít a gazdasági fejlettségénél)) és innentől kezdve mindegyik régió az 1-es besorolást kapta az ötfokozatú fejlettségi skálán, azaz a leggyengébbet
  • Dél-Alföld a 221. helyen áll (a GDP alapján a 254. helyen)
  • Dél-Dunántúl a 230. helyen áll a versenyképességi indexben (a GDP alapján a 259. helyen,
  • Észak-Alföld a 233. helyen áll (a GDP alapján a 260. helyen).

Végül érdemes arról is megemlékezni, hogy melyek a leginkább (7 tagállamból) és a legkevésbé versenyképes régiók (5 tagállamból) 2019-ben az EU-ban. Stockholm, belső-London és Utrecht a dobogó felső három fokán található, míg a sereghajtók között egy görög, egy román és egy külső francia régió található. A regionális versenyképességi index bemutatása kapcsán a Bizottság szakértői két alapvető összefüggést is megállapítottak:

  • szoros összefüggést azonosítottak a regionális versenyképességi index és az adott régió átlagos GDP-növekedése között (2010-2017 közötti időszak átlaga), azaz a fejlettebb régiók versenyképesebbek, igaz ez csak a kapcsolat szorosságát mutatja. Az ok-okozati összefüggés pedig az lehet, hogy a versenyképesebb régiók tartósan gyorsabb növekedésre képesek.
  • az alacsony versenyképesség magasabb jövedelmi egyenlőtlenséghez vezet és éppen ezért is kell törekedni a régiók versenyképességének fokozására a kohéziós politikai források elosztásán keresztül is.

Címlapkép: MTI Fotó: Bugány János

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre