Európai recesszióra figyelmeztet a brüsszeli vezető, ha nincs gyors költségvetési alku

A főösszegnél is nagyok a viták

Az Európai Régiók és Városok Hetének kedd esti programjában a CoR plenárisán foglalta össze a 2021-2027-es büdzsé jelenlegi állását Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetésérért felelős biztosát, aki többek között arról tájékoztatta a delegáltakat, hogy 12 szektorális programnál már meg van az egyezség az Európai Tanács és az Európai Parlament között a kérdésekről (társjogalkotók a folyamatban). Ő abban bízik, hogy a fennmaradó mintegy kéttucat további programban novemberig megszülethet az előzetes alku, így előrevetítése szerint látszólag minden adott ahhoz, hogy év végéig megszülessen az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők között az alku az összes kérdésről.

Közben elismerte a sok feszültségek és jelentős nézetkülönbségeket is az egyeztetési folyamatban, hiszen míg a Bizottság tavaly májusban a közösségi bruttó nemzeti jövedelem arányában 1,11%-os közös költségvetési felső plafont javasolt, addig az Európai Parlament 1,3%-os plafont szorgalmaz, míg számos északi tagállam (pl. német, dán, holland) csak 1%-osra tett javaslatot a minap. Az 1%-os német javaslat potenciális hatásairól mi is írtunk már, miszerint a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.

Öttinger arra is rámutatott, hogy a Bizottság által tavaly javasolt költségvetési tervet is sok tagállam ellenzi, hiszen például az agrárforrásoknál nominálisan javasolt 5%-os vágásról például az írek és a franciák hallani sem akarnak, míg a kohéziós politikai forrásoknál nominálisan javasolt 7% körüli (reál értelemben Magyarország számára 24%-os) forrásvágást számos kelet-közép-európai ország ellenzi. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a programsorozat egyik sajtótájékoztatóján Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatója határozottan azt mondta: a kohéziós politika eddigi eredményei miatt meg kell őrizni ennek a politikának az erejét (kvázi nem szabad csökkenteni az erre szánt forrásokat), és emellett érvelt beszédében Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke is.

Mindketten megállapították, hogy az uniós felzárkóztatási politika sikeresnek bizonyult az elmúlt évtizedekben, mert igenis csökkentette az európai régiók közötti fejlettségi különbségeket (konvergencia), hiszen éppen ez is a célja ennek a politikának a szerződések szerint. Dobrev szerint mivel számos globális kihívás van most a világban, így a következő uniós keretköltségvetés plafonjának, illetve a kohéziós politikára szánt keretnek a csökkentése nem fogadható el, legalább reál értelemben szinten kell ezeket tartani. Szerinte ha ez nem történik meg, akkor gyengülni fog Európa kihívások kezelésével kapcsolatos képessége, miközben a szociális Európa célkitűzéséhez, illetve Európa emberekhez közelebb hozásához igenis kellenek a források.

Öttinger rámutatott arra, hogy ha nem lesz megemelve az uniós keretköltségvetés plafonja, akkor végülis azt is vállalnia kell Európa vezetőinek, hogy az Afrika Alap forrásai csökkennek, mert annyi célra kellenek a források, hogy végül ilyen programok is forrásvágást szenvednek el. Az uniós költségvetési biztos szerint ha a CoR és az EP képviselői aggódnak amiatt, hogy az agrár, vagy a kohéziós politikai, vagy egyéb források csökkenni fognak 2021-től és ezeknek mi lesz a hatása, akkor az otthoni kormányaikat igyekezzenek meggyőzni arról, hogy ezeknek a politikáknak igenis van hozzáadott értéke és így győzzék meg őket arról, hogy a kormányok tegyenek gálásabb felajánlásokat a költségvetési befizetés terén. Ezzel burkoltan még saját magának is feladatot adott, hiszen a legnagyobb nettó befizetőként a németek is 1%-os plafont neveztek meg, mint kiindulási alap.

Az uniós biztos egyik legerősebb kijelentése az volt, amit a 2021-2027-es költségvetés állam- és kormányfői elfogadásának menetrendjénél mondott. Kijelentette ugyanis hogy

ha most év végéig nem lesz meg az alku, akkor 2021-ben számos program nem fog elindulni és így stagnálás, akár recesszió is lehet az EU-ban.

További ütközőpontok

Öttinger elismerte, hogy a Bizottság másfél évvel ezelőtt (az akkori helyzetelemzés és közhangulat alapján) még csak arra tett javaslatot, hogy a 7 éves keretköltségvetés forrásfelhasználásán belül 25%-os legyen a klímavédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzésre szánt források aránya, később aztán az Európai Parlament már 35-40%-os arányt kezdett el követelni, de szerinte főként a 40%-os arány egyszerűen nem reális. Számos egyéb cél is fontos ugyanis, így például a kutatás-fejlesztés (Horizont Európa program 100 milliárd eurós kerettel), mert ez segít abban, hogy több tagállam is a GDP 3%-át tudja kutatás-fejlesztési célokra költeni és így fel tudja venni a versenyt Kínával és a Szilícium-völggyel.

A klímaváltozás kapcsán Öttinger kitért a méltányos átállást biztosítani hivatott új költségvetési alapra (Just Transition Fund, JTF), amely az ún. szénrégiókban segíti majd az átállást, a klímavédelmi célokkal összefüggésben, hiszen szavai szerint 20 év múlva az áramtermeléshez már nem fogunk használni szenet Európában. Arról viszont Öttinger nem beszélt, amire viszont az egyik háttérbeszélgetése a CoR névtelenséget kérő vezető szakértője hívta fel a figyelmet, hogy ez az alap csak egy nagy trükk, hiszen az EP már tavaly is javaslatot tett egy 4,8 milliárdos ilyen alapra, most viszont az új Bizottság új javaslatként próbálja eladni azt a közvéleménynek. Amint a minap kiszivárgott, a JTF teljes kerete 35 milliárd euró lenne, amelyből tényleg közel 5 milliárd euró lenne a kiinduló költségvetési alap, amelyet az egyik opció szerint 5 milliárd eurónak a két fő strukturális alapból (ERFA és ESZA+) való átcsoportosításával 10 milliárdra növelnék, további 5 milliárd eurót pedig a nemzeti társfinanszírozás teremtene elő. Ezzel párhuzamosan pedig a Juncker-tervből létrejövő InvestEU beruházási program alatt egy külön pénzügyi terméket hoznának létre a méltányos átmenetre úgy, hogy 1,5 milliárd euró uniós garanciával a tőkepiacról 20 milliárd eurót mozgósítanának. Így jönne össze tehát a 15+20 milliárdos teljes keret, amit a jogosult régiók 2021 és 2027 között az átállásra felhasználhatnának.

A CoR szakértője arra is rámutatott a potenciális feszültség pontok között, hogy ha no-deal Brexit lesz (a hónap végén), akkor a brit befizetések a költségvetésbe már idén véget érnek, így már a 2014-2020-as ciklusban is költségvetési lyuk keletkezik a Brexit miatt (amit be kell valahogy tömni), nemcsak a 2021-2027-esben.

Karl-Heinz-Lambertz, a Régiók Bizottsága elnöke a hétfői plenáris ülésen többek között arra mutatott rá, hogy a költségvetési feszültségeket (csökkenő főösszeg, de több cél, amire forrás kellene és növelni kellene tovább a régiók versenyképességét) részben úgy lehet áthidalni, hogy fokozottabban használja az EU a pénzügyi eszközöket (hitelek, kölcsönök, garancianyújtás melletti forrásfelhasználás). Emellett nyilván az is segít a feszültség csökkentésében, hogy még szigorúbban, takarékosabban használja fel a támogatásokat, továbbá a stabilitási paktum rugalmasságából eredő előnyöket is jobban kihasználja.

Címlapkép forrása: Thierry Tronnel/Corbis via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.