Brexit: keményen helyre tette az EU főtárgyalója Johnsont

Nem lehet előnyös a briteknek a Brexit

Az Európai Unió a brit EU-tagság péntek esti megszűnése (Brexit) után is szoros figyelemmel követi a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár sorsát - mondta hétfőn Belfastban.

Michel Barnier hétfő esti előadásában kijelentette, hogy a Brexitből gazdasági gyarapodás nem származhat, és bármilyen eredményt hozzanak is a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről folytatandó tárgyalások, valójában csak kárenyhítésről lehet szó.

Barnier szerint

"teljesen egyértelmű", hogy a Brexitnek negatív következményei lesznek, amelyeket kezelni kell.

Az uniós főtárgyaló nyíltan ellentmondott Boris Johnson brit miniszterelnök azon többször hangoztatott kijelentésének, hogy a Brexit után semmiféle ellenőrzésre nem lesz szükség az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalomban.

Igenis lesz határellenőrzés

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja marad, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál.

A brit hatóságok a külső országokból érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára. Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy átkerülnek az Európai Unió belső piacára - például Észak-Írországból Írországba -, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni, és kötelesek be is szedni e vámokat az EU nevében.Mindez azt a célt szolgálja, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán - kelljen ellenőrzésnek alávetni. Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nem létezik fizikai ellenőrzés.

Johnson az ellenkezőjéről beszél - Mi a valóság?

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök legutóbb a múlt héten, a londoni alsóházban jelentette ki, hogy mindez "határozottan nem jelenti" Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmi forgalmának akadályoztatását, nemrégiben észak-írországi üzleti vállalkozóknak pedig azt mondta, hogy "nyugodtan hajítsanak a kukába" minden vámdokumentumot, mert azokra semmi szükség nem lesz.

Hétfő esti belfasti előadásában Michel Barnier azonban kijelentette: London elfogadta az Észak-Írországra vonatkozó jegyzőkönyvet, ezzel pedig elfogadta azt is, hogy a Nagy-Britanniából Észak-Írországba (és visszafelé) irányuló áruforgalmat megerősített ellenőrzésnek kell alávetni, amiatt, hogy ha az áru az EU-ba kerülne, akkor a szükséges uniós vámkezelés tudjon megtörténni.

Az uniós főtárgyaló hangsúlyozta: az Egyesült Királyság döntött úgy, hogy kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, így elkerülhetetlenné vált az Észak-Írország és Nagy-Britannia között áruforgalom ellenőrzése. Az EU-nak ugyanis képesnek kell lennie a területére érkező áruk jelentette kockázat felmérésére, és ez akár fizikai ellenőrzést is jelenthet.

„Soha, soha, soha”

Barnier kijelentette:

az EU „soha, soha, soha” nem megy bele olyan megoldásba, amely kikezdené az unió egységes belső piacának, azaz az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának integritását.

Hozzátette: február 1-én az unióban maradó 27 tagország új fejezetet nyit az EU történetében, és folytatja a belső határok lebontását, de immár az Egyesült Királyság nélkül.

Barnier szerint az Európai Unió soha nem fog hátat fordítani állampolgárainak, és szoros figyelemmel fogja kísérni, hogy London a Brexit után eleget tesz-e a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió EU-állampolgárral szembeni kötelezettségeinek.

Nyugtatja a brit nagykövet a magyarokat

A január 31-én éjfélkor bekövetkező Brexit kapcsán interjút adott a Népszavának Ian Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy a mostani jogi kilépés után legalább év végéig, a 11 hónapos átmeneti időszak végéig semmiféle észrevehető változást nem tapasztalnak uniós állampolgárként a magyarok, illetve a magyar üzleti élet szereplői az Egyesült Királyságban. Így szavai szerint nyugodtan mehetnek februártól is az országba, a kinti letelepedett státuszt (EU Settlement Scheme) pedig akár mobiltelefonon keresztül jövő június végéig van még idejük kérvényezni.

A nagykövet többek között azt hangsúlyozta: "Levesszük ugyan az uniós zászlót, de az emberek 99,9 százaléka semmi különbséget sem érzékel majd, így a 3,5 millió uniós állampolgár Nagy-Britanniában, vagy a másfélmillió brit állampolgár az Európai Unióban. A gazdasági következmények sem lesznek érzékelhetőek az év végéig tartó átmeneti időszak alatt, hiszen a kereskedelmi szabályok sem változnak, az emberek jogait továbbra is garantálják. A változások inkább az év végétől várhatóak. Minden attól függ, milyen partnerségi megállapodás születik az Európai Unióval a kereskedelmi és üzleti kérdésekről, illetve a jövőbeni brit bevándorlási rendszer milyen hatást gyakorol majd az uniós állampolgárokra."

Bár az Európai Bizottság elnöke a minap Londonban arra figyelmeztetett, hogy nem lesz elég februártól decemberig a 11 hónap arra, hogy egy minden részletre kiterjedő átfogó kereskedelmi megállapodást tudjon kötni az Egyesült Királyság és az EU, de a nagykövet ennek ellenkezőjéről beszélt:

Mi úgy véljük, hogy elég idő lesz a megállapodásra, már csak amiatt is, mert erős gazdasági kapcsolatok fűznek az Európai Unióhoz, nem új korlátozásokat akarunk bevezetni, s nem hisszük azt, hogy az Európai Unió korlátozásokat akarna. Ha mindkét oldal jóindulattal és pragmatizmussal tárgyal, sikerül egyezségre jutnunk.

A leendő bevándorlási rendszer kereteiről Lindsay azt mondta: „A kormányzat most dolgozza ki az új rendszer részleteit. Az ausztrál modell nyomán pontrendszeren alapul majd, s az emberek szakismerete, ambíciója számít, nem pedig az, honnan jöttek. Reményeink szerint a rendszer jövő év január elsejétől léphet életbe. Véleményem szerint a közép-európai régióból a magyarok a legtehetségesebbek és legképzettebbek közé tartoznak. A legjobb diákok között is vannak magyarok. Biztos vagyok abban, hogy az új rendszer életbe lépése után is sok magyar jön Nagy-Britanniába, bár reálisan szemlélve nem érkeznek annyian, mint eddig.”

Címlapkép forrása: Ditfurth/picture alliance via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.