Ipari központ lesz az elmaradott megyéinkből? - Hatalmas pénzosztás zajlott a háttérben

1 2 ›

Az eddigi 26,541 milliárd forintról 27,394 milliárd forintra emelkedett a 2014-2020-as uniós ciklus egyik fő ipari parkos pályázatának ("Ipari parkok, iparterületek fejlesztése" című, TOP-1.1.1-16) keretösszege - derült ki a hivatalos pályázati oldal friss közleményéből.

Ennek kapcsán pedig megnéztük, hogy egyrészt ezen a pályázaton eddig milyen projektek nyertek, illetve az előző, 2015-ös kódszámú hasonló pályázaton (TOP-1.1.1-15) kik a nyertesek és ezt összefésültük egy táblázatba, illetve ábrákba. A kormány iparfejlesztési stratégiájához, az ipar/GDP 30% közelébe emeléséhez, illetve új (külföldi) ipari beruházók betelepüléséhez ugyanis ezek az alapvető infrastruktúrát megteremtő és fejlesztő pályázatok hangsúlyosan hozzá tudnak járulni. A sikerhez persze számos más pályázat forrásainak hatékony, takarékos felhasználása is kell majd.

Ebben az elemzésben külön nem tértünk ki egy harmadik, csekély keretösszegű ipari parkfejlesztési EU-pályázatra (GINOP-1.2.4-16), amelynek keretében 2 milliárd forintot ítéltek meg 5 projektre, de ezek közül csak 2 projektre fizettek ki eddig 88 millió forintot.

Vizsgálódásaink során egészen nagy számokat kaptunk, hiszen a 2015-ös és 2016-os pályázati körben összesen 343 projektjavaslatra közel 130 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtottak be, amelyek közül 225-öt el is fogadtak és csaknem 77 milliárd forintnyi támogatást ki is osztottak rájuk és ebből 60,4 milliárd forintnyit már ki is fizettek a nyerteseknek.

Ha a megyék szerint szűrjük az elnyert támogatásokat, akkor a darabszámot tekintve messze Bács-Kiskun-megye emelkedik ki 28 projekttel.

Ha pedig az összes elnyert támogatást tekintjük, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemlén megye a rangsor.

Az, hogy ebbe a három megyébe áramlottak az iparfejlesztési stratégia egyik fontos eszközéből a források, nem véletlen, hiszen a 2016-os gazdasági fejlettségi adatok alapján ezek még a legkevésbé fejlett megyének számítottak. Szabolcs-Szatmár 38% körül, Borsod 47% körül, Bács-Kiskun pedig 51% körül állt az EU-átlaghoz képest (egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson). Azóta ebben részben éppen ezeknek a pályázatoknak az áttételes hatásai miatt is volt kis előrelépés, de az igazi gazdasági hatások nyilván majd csak akkor jelentkeznek látványosabban, ha az ipari parki fejlesztések lezárulnak, és be is települnek oda a cégek, amelyek elkezdik a termelést, szolgáltatást.

Mi a fő célja a két pályázatnak? A két felhívás a helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati vagy állami tulajdonú non-profit gazdasági társaságok számára szól a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, illetve a helyi gazdaság működését segítő helyi/térségi feltételek biztosítása érdekében. A támogatási konstrukció a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztésére, iparterületek kialakítására, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál. A konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás növelése a kevésbé versenyképes térségekben működő, betelepült vállalkozások működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, a működési feltételeik kedvezőbbé tételén keresztül. A támogatás hosszú távú céljának teljesítéséhez az önkormányzat a betelepülő vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeinek kialakításával és fejlesztésével, az ipari park elérhetőségének javításával, a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosításával járul hozzá. Az ipari parkok és iparterületek az infrastruktúrafejlesztést célzó beruházásokon keresztül alkalmassá válhatnak regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére egyaránt. Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás, illetve nő a versenyképesség a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által.

Az alábbi táblázatban a két ipari parki pályázatot különszedtük és megyénként megnéztük, hogy hol mennyi projekt, illetve összesen mekkora volumenben nyert. Nemcsak az abc-sorrend, hanem az elnyert projektek darabszáma és volumene miatt is a táblázat tetején láthatnánk tehát Bács-Kiskunt és Borsodot.

Azt is megnéztük, hogy melyik volt a 10 legnagyobb volumenű ipari parki pályázati fejlesztés a két körös pénzosztás során. A rangsor kapcsán érdemes megjegyezni, hogy annak kialakulásában a helyi gazdasági, területi adottságok mellett más szempontok is fokozott befolyással bírhattak, ráadásul kifejezetten érdekes az első helyezett projekt helyzete: bár a támogatási adatbázis szerint már idén március végén lezárult, de valójában csak május végén döntöttek arról, hogy nyert. Több projekt is az észak-magyarországi, illetve az alföldi térségből való, így ezek a számok a megyék végső rangsorát is jócskán befolyásolhatták.

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• ingatlan,
• top,
• ipari park,
• ipari terület,
• megye,
• szabolcs-szatmár-bereg megye

Ez a cikk folytatódik

• Összegző adatok és megállapítások.
• Lássuk a nyerteseket!.