A napelempark-fejlesztések három alapkövetelményéből - területhez való hozzáférés lehetősége; hálózati csatlakozási pont; finanszírozás - a barnamező ilyen módon kettőt is biztosít, legalább is az elmélet szerint. A valóságban azonban ezek a barnamezős területek nagyon gyakran nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Sokszor egyszerűen nincs kellő nagyságú elérhető terület, illetve maga a terület nem elég nagy kiterjedésű, sokszor rendezetlen tulajdoni viszonyok kísérik, környezetvédelmi védettség alatt áll, esetleg hálózati csatlakozási pont helyett legfeljebb mindössze egy egy közcélú hálózatból vételezésre alkalmas trafóállomás található rajta, ráadásul a szóba jöhető önkormányzati és állami területek sok esetben csak 15+5 évre vehetők bérbe piaci célra, miközben egy naperőmű élettartama ezt jelentősen meghaladja.
A megoldást részben a zöldmezős, mezőgazdasági művelésre korlátozottan alkalmas területek jelenthetik, amelyek a megvalósíthatóság mellett a fenntarthatósági kérdésekre is választ adhatnak.
Mennyit is ér a magyar föld?
A területeknek a mezőgazdasági termelés alól naperőművi használatra történő kivonásával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérv a terület mint termőföld magas értékére, az élelmiszertermelésben betöltött jelentős szerepére vonatkozik. Ez a bizonyos magas érték azonban jó eséllyel téves, de legalább is pontatlan értékelésen alapul. A termőföldek értékmérőjeként még ma is alkalmazott aranykorona-rendszer mára nagymértékben túlhaladottá vált.A termőföldek aranykorona mutatói úgy mentek át a köztudatba, mint a termőterületek minőségének fontos ismérvei. Ugyanakkor az aranykorona-rendszer egy ökonómiai értékelési rendszer (közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értéke, levonva belőle a gazdálkodás rendes költségét), amely a földadó beszedését volt hivatott segíteni azzal, hogy a különböző művelési ágú és minőségi osztályú termőföldeket hasonlította össze az alapján, hogy 1 kataszteri hold mennyi tiszta arany fedezetű jövedelmet termelt. Ehhez nem csak a termőhelyi viszonyokat (talaj termékenysége, domborzati viszonyok, klimatikus adottságok) vette figyelembe, hanem többek között például a szállítási költséget, útviszonyokat, munkaerővel való ellátottságot, napszámbéreket. A 19. század végi gazdasági prioritások és a fenti értékelési szempontok következtében egy gyümölcsösnek vagy nádasnak mind a mai napig igen magas az aranykorona értéke, mert az aranykorona-rendszer felállításakor tetőfedésre kellett a nád, ezzel keresleti piacot generálva, illetve a gyümölcsös műveléséhez korlátlanul volt élő munkaerő. Ma ezeknek a területeknek hiába magas az aranykorona értéke, a valós hasznosíthatósága és gazdasági értéke alacsony, mivel a gyümölcsültetvényt nincs aki gondozza és közel sincs annyi nádra szükség, mint anno. Ebből fakad, hogy ezen területek talajminősége a magas aranykorona érték ellenére kifejezetten rossz is lehet, mivel nem genetikus talajtérképezés alapján állították fel a rendszert.
Az tisztán látszik tehát, hogy az 1887-ben bevezett rendszer nem, vagy alig veszi figyelembe a talaj valódi minőségét, az azóta a gazdálkodási viszonyokban és művelésmódban bekövetkezett változásokat, így a birtokszerkezet átalakulását, de a termőképesség változásait vagy a növénynemesítések eredményeit sem.
A kísérlet a mezőgazdsági termelők erőműberuházóvá tételére elbukott
Részben a fenti felismerés nyomán 2018 januárjától jelentős változás állt be a termőföld védelméről szóló magyar törvényben. Ennek egyik legfontosabb következménye az, hogy jóval egyszerűbbé vált a gyengébb minőségű termőföld termelésből történő kivonása 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű napelempark létesítésének céljából. A szabályozás szerint az ingatlanügyi hatóság ebben az esetben helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt nyolc napos ügyintézési határidővel, és földvédelmi járulékot sem kell fizetni a kivonásért. Amennyiben a területen a földműves tulajdonos/földhasználó építene napelemparkot, úgy ingatlanügyi hatósági engedélyre sincs szükség.A jogalkotó emellett egyéb intézkedésekkel is igyekezett támogatni, hogy a mezőgazdasági területeken kisteljesítményű napelemfarmokat hozzanak létre. Bár a 2018 tavaszán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálása mellett kilátásba helyezett, kedvezményes hitelt is ígérő agrárnapelem-program csendben hamvába holt, a megvalósítást segítő intézkedések még életben vannak. Kérdéses azonban, hogy a világéletében a mezőgazdaságból - növénytermesztséből és állattenyésztésből - élők mennyire tudnak és akarnak hirtelen egy számukra teljesen életidegen erőművi beruházásba belefogni, hiszen a jelenlegi állás szerint erre elég kevesen adták eddig a fejüket. Ezen elképzelésnek bizonyos jogszabályi alapjai részben megvalósultak, azonban a kormányzat végül módosította a koncepciót és a gazdálkodók saját fogyasztását fedező energetikai beruházások ösztönzését támogatja.
Égig érnek a magyar fotovoltaikus tervek, de hová építik az erőműveket?
Merthogy ambíciózus tervek vannak jelenleg is a hazai fotovoltaikus kapacitások bővítésére mondta néhány hete, a kaposvári közel 100 MW-os napelemparkot is építő kínai nagyvállalat, a China National Machinery Import&Export regionális központja Magyarországra hozatalának bejelentésén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.A magyar kormány kiemelten kezeli a fotovoltaikus rendszerek fejlesztésének ügyét, a tavalyi körülbelül 700 megawatt beépített kapacitást meg kívánják többszörözni, öt éven belül akár 5000 megawattot is elérve, enyhítve az ország jelenleg is 30%-ot meghaladó tragikus villamosenergia-import arányát.
Ehhez viszont terület kell, aminek egy jelentős részét a gyengébb minőségű, ma még részben mezőgazasági művelés alatt álló földterületek biztosíthatják. Már csak azért is, mert Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve, illetve a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra megcélzott megújulóenergetikai irányszámok csak barnamezős területek felhasználásával, illetve a háztetőkre telepített háztartási méretű napelemrendszerekkel meg sem közelíthetőek. Szerencsére az összkép ennyire azért nem borús.
Érdekes szempont továbbá a parkok mérete, hiszen itthon a szabályozás sajátossága alapján az 1-2 hektár méretű kisebb parkok az elterjedtek, bár folyamatosan kerülnek bejelentésre a nagyobb fejlesztések (például Százhalombatta, Alsózsolca, Paks, Szügy, Bükkábrány, Nádasd). Nemzetközi tapasztalatok alapján azonban egyáltalán nem ritka a projektenkénti 100 hektár feletti igénybevétel Nyugat-Európában sem, gondoljunk csak a zászlóshajó fejlesztésekre Nyugat-Angliában (500 MW), Portugáliában (221 MW) avagy Franciaországban (300 MW). Ezen parkok fajlagos területigénye lényegesen kisebb, nagyságrendileg 30%-kal hatékonyabban képesek gazdálkodni a rendelkezésre álló földterülettel, mint az elszórt kisebb telepek, illetve az üzemeltetés során is professzionálisabb eszközökkel biztosítják a napelemparkoknak a rendszerirányítás szempontjából kritikusmenetrendezését, az energiaellátás folytonosságát.
És mit jelentenek ezek számokban? Ha az ambíciózus fejlesztési terveknek optimistán több, mint a fele (~3000 MW) megvalósul és MW-onként az iparági 1,8 hektár területigénnyel számolunk, hozzávetőlegesen még mindig csak a XVII. kerület alapterületét súroljuk alulról. Ezt természetesen egy 95 millió négyzetkilómérnyi területű országra vetítve kell érteni.
Biodiverzitás a kulcs - naperőmű vagy napelempark
Egy felívelőben lévő iparágban különösen fontos a szabályozás szerepe. A magyar termőföld védelme nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően szigorú, így a napelempark fejlesztői számára 0,5 MW felett igencsak nehézkes folyamat a földhivatalok támogató határozatát megszerezni, a tapasztalatok alapján egyáltalán nem jelent automatikus jóváhagyást a papírforma szerint beadott kérelem. Így aki ezt a lépcsőt megugorja, szinte biztosan átlag alatti minőségű termőföldet kell, hogy hasznosítson.
Fotó: Marka/UIG via Getty Images
A termőföld ilyen irányú igénybevétele viszont több szempontból sem ördögtől való gondolat a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint a gyenge minőségű termőföldek adott esetben korlátozzák a gazdaságos mezőgazdasági termelés lehetőségét (különösen elszikesedett vagy homokos területen, illetve legeltetendő haszonállat hiányában), azonban a terület egyéb adottságai - méret és hálózati csatlakozási pont megléte - viszont ideálissá teszik azt egy napelempark létesítésére. A technológiából adódik, hogy egy napelempark telepítése okán a termőföld művelési alóli kivonása egyértelműen visszafordítható folyamat, hiszen a panelek legtöbbször cölöpözéssel vagy földcsavarokkal kerülnek rögzítésre a humuszréteg érintetlenül hagyásával, 25-30 év múlva jelentősebb beavatkozás nélkül, viszont a negyedszázados pihentetés és ugaroltatás minden áldásával, akár vissza is állítható a termőföld eredeti művelési ága. A fém tartószerkezet, a kábelek, a szilícium panelek mind újrahasznosíthatóak, mely folyamatot a sokszor, adott esetben joggal kritizált napelemekre kivetett termékdíj tovább katalizál majd.
Fontos megjegyezni, hogy a terület a napelempark müködése alatt -- mellékhasznosításként akár juhokkal történő legeltetésre, akár kaszálóként kiválóan hasznosítható. Egy jól megtervezett és a környezettudatos módszereket alkalmazó üzemeltetés mellett egy védett, begyepesedett élőhely alakul ki. Ennek kiváló példái a manapság tömeges méhpusztulás csökkentése érdekében kialakítható "méh-rezervátumok", amelyek kifogástalan védett közeget biztosítanak a nehéz helyzetben lévő rovaroknak. A témában elérhető kutatások határozottan bíztató képet festenek a technológia környezetre gyakorolt hatásairól.
Fotó: Patrick Pleul/picture alliance via Getty Images
Összegzés
A legtöbbünk szemében még mindig aranyat érő termőföld más célú hasznosításának kérdésében nem könnyű tisztán látni. Egyik oldalon a hagyományos értékrend óvása, a hazai termelés egyik legmeghatározóbb ágának és természeti értékeknek védelme áll, míg a másik oldalon a társadalmi és gazdasági igények rohamos tempójú változásához való kényszer áll.Annak kérdése azonban vitán felül áll, hogy a megújuló energiatermelés ösztönzésére szükség van. A nemzetközi és hazai klímavédelmi célok elérése érdekében valóban új területeket kell bevonni a napeneria alapú energiatermelésbe, mely azonban a környezeti lábnyomát tekintve semmiben sem hasonlítható egy klasszikus erőművi vagy ipari beruházáshoz (pl. autógyár, szénerőmű, stb.). Az már csak rajtunk áll, hogy a termőföldet felelősséggel és fenntartható módon hasznosítjuk-e. Erre egy nem minden elemében tökéletes, de az alternatívák fényében biztosan előremutatóbb megoldás a zöldülő napelemparkok elterjedése.
Címlapkép: Bert Bostelmann/Getty Images
