szerző

Ennél a magyar cégnél minden hétvége 3 napos

2018. január 12. 16:35    
nyomtatás
 
Tavasszal lesz 4 éve, hogy egy zempléni kisvállalkozás átállt a 4 napos munkarendre: a heti munkaidő 40 óra, de napi 8 helyett 10 órát dolgoznak, hétfőtől csütörtökig. Azóta hatékonyabbá vált a munkavégzés a fakerítések és korlátok készítésével foglalkozó Nyakigláb Kft.-nél, ahol az alkalmazottak kaptak egy plusz szabadnapot péntekenként. A rendszerrel mindenki elégedett, a munkáltató és a munkavállalók is - mondta el a Portfolio-nak Kusinszki András ügyvezető, aki szerint az átállás sem hátránnyal, sem plusz költséggel nem járt.


Nemrég írtunk arról, hogy a rugalmas munkavégzés olyan hívószóvá vált, amivel a vállalatok könnyen magukhoz csábíthatják az álláskeresőket, vagy akár a konkurenciánál dolgozókat. A rugalmasság több módon beépülhet egy cég működésébe: ahol például nem jöhet szóba a távmunka vagy az alkotói szabadság, ott a kötött munkarenden lehet lazítani. Idén márciusban lesz pontosan 4 éve, hogy ez történt a fakerítések, korlátok készítésével foglalkozó Nyakigláb Kft.-nél, ahol bevezették a 4 napos munkarendet.

A heti munkaidő ugyanúgy 40 óra, mint máshol, de a hét első négy napján egy órával korábban kell kezdeni, majd egy órával később kell befejezni a munkát. Az alkalmazottak tehát 40 órányi munkát végeznek el, sőt, sokszor többet is egy hét alatt, és van egy plusz szabadnapjuk péntekenként

- kezdte a cég bemutatását Kusinszki András ügyvezető.

Kevesebb az üresjárat, több a szabadidő


Néhány éve vetette fel kollégáinak, hogy mi lenne, ha a heti 40 órát nem 5-ször 8 órában, hanem inkább 4-szer 10 órában dolgoznák le. A Munka Törvénykönyve csak a 40 órás munkavégzést írja elő, ezért nem volt jogi akadálya, hogy áttérjenek a 4 napos, napi 10 órás munkahétre. Az alkalmazottak arra voksoltak, hogy próbálják ki, és gyorsan meg is szerették az új rendszert.

Idén tavasszal pontosan 4 éve lesz, hogy az új munkarend szerint dolgozunk. Az óraátállással egy időben kezdtük, mivel 8 helyett 10 órás lett a munkanap, jól jött ki, hogy tovább volt világos

- magyarázza az időzítést.

A változtatás legnagyobb előnye munkavállalói szemmel, hogy a dolgozók hosszú hétvégét kapnak, így pénteken nyugodtan elmehetnek a bankba, a postára vagy az önkormányzathoz. Ezeket korábban kénytelenek voltak munkaidőben megoldani, és ez sokszor bonyolította a munkaszervezést, most azonban mindenki péntekre szervezheti ügyes-bajos dolgainak a megoldását. Emellett a családi élet is tervezhetőbb így, több idő jut a pihenésre, a regenerációra, nem beszélve arról, hogy a környéken jellemzően kiskertet is művelnek a családok, akiknek nagy segítség, hogy pénteken tudnak a kertek művelésével foglalkozni. Szociális, emberi és gazdasági indoka is volt a meggondolásnak, és utólag mindegyik helytállónak bizonyult. Hozzá kell tenni, hogy olyannyira kisvállalkozásról beszélünk, hogy szezontól függően körülbelül 4-8 fős ez a cég.

Kusinszki András szerint munkáltatói szemmel az egyik legfontosabb előny, hogy az üres járatokból kevesebb van egy héten. Amikor reggel megérkeznek az emberek a munkába, elmegy az idő kávézással, beszélgetéssel, és az ebéd után is van egy hasonló holtidőszak. Most már ezek csak heti 4 alkalommal vesznek el időt, ami meglepőnek tűnhet, de sokat számít.



Innen lehetetlen elcsábítani a dolgozókat


Az ügyvezető szerint az átállással nem volt probléma, egyedül a napi 10 óra munkát kellett megszokni, de ez sem okozott gondot senkinek. Sőt, többektől hallott olyan visszajelzést, hogy jobban bele tudnak merülni a munkába, és láthatóan hatékonyabban is dolgoznak. A határidős munkák gyorsabban elkészülnek, mint korábban, mert a 4 napos hét miatt úgy érzik a dolgozók, hogy kevesebb idő áll rendelkezésükre. Tehát nemcsak az alkalmazottak korábbi szünetein spórolt a cég, hanem hatékonyabbá is vált a munkavégzés. A cég kiadásai is csökkentek: a 4 napos munkahéttel a pénteki rezsit is megspórolják, ami szintén jelentős költség. A szabadságoknál továbbra is 8 órás munkanappal számolnak, hogy az egy heti (40 óra) szabadság kivétele 5 napot jelentsen.

A cégvezető szerint az új rendszer érezhetően erősítette a munkavállalók ragaszkodását a céghez.

Az alkalmazottaim rendkívül értékelik a 4 napos munkarendet, és az ennek köszönhető lojalitás miatt nagyon nehéz lenne most a cégtől szakembert elcsábítani, ami komoly tényező a feszült munkaerőpiaci helyzetben. A dolgozók kipihentebbek, elégedettebbek, és ez a vállalkozás számára is kifizetődő

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a pénteki nap vezetőként nem lett szabad.

Minden év elején felteszi a kérdést, hogy maradjon-e a mostani felállás, és eddig a dolgozók mindig határozott igennel válaszoltak. A munkaerő megtartásában és a toborzásban segíti a céget az egyedi munkarend, az ügyvezető megbízható és jó szakembert régóta csak alkalmazottai ajánlásain keresztül talál, hiszen a cég híre leginkább szájról szájra terjed, az álláshirdetéseket legfeljebb jó reklámnak tartja.

Akkor miért nem terjed a modell?


A siker ellenére nem sok hazai cég követi a fenti példát: Kusinszki András úgy látja, hogy Magyarországon a vállalkozók többsége igyekszik a munkavállalók minden idejét kihasználni, még a szabadidejüket is, főleg most, amikor kevés a felvehető szakember. Sokan elvárják alkalmazottaiktól, hogy még hétvégén is dolgozzanak, és ritkán látni törekvést arra, hogy több szabadidőt vagy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak nekik. A nagyobb cégek pedig valószínűleg azért mozdulnak nehezen ilyen irányba, mert sok régóta működő szabályt újra kéne írni egy hasonló lépéshez. A cégről készült korábbi riportok kapcsán egyébként kapott megkeresést az ügyvezető, hogy mondja el, pontosan hogyan is működik a 4 napos munkarend, ő pedig készségesen válaszolt, de nem tud róla, hogy máshol is átálltak volna erre a rendszerre.

Nemcsak Magyarországra, hanem az Európai Unió egészére igaz, hogy továbbra is a standard (teljes munkaidős és határozatlan időre szóló) szerződéskötések dominálnak, de néhány országban - köztük hazánkban is - kirívóan magas, 70% ezeknek az aránya.


Hollandiában például jóval elterjedtebbek a rugalmas foglalkoztatási formák, 2014-ben már csak 34% volt a standard szerződések száma - derül ki az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának felkérésére, az EU-tagországok körében készített 2016-os felmérésből. A Munka Törvénykönyve is több alternatívát biztosít: a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján, kötetlen munkarendben is. Magyarországon ennek ellenére lassan terjednek az atipikus foglalkoztatási formák, ami egyben azt is jelenti, hogy a cégek, illetve a munkavállalók nagy része nem tudja kihasználni azok előnyeit. Persze, nem is mindenhol és mindenkinek működhet ez a felállás, fontos tehát az egyéni mérlegelés, de a rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák bevezetése egyre szélesebb körben jelenik meg elvárásként a munkavállalói oldalon.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium