A Morningstar előzetes adatai szerint az elmúlt két év során 75%-kal zuhant az éghajlatváltozásra összpontosító befektetési alapok forgalma. A magas kamatlábak miatt eleve kevésbé voltak vonzók a rosszabbul teljesítő eszközök, de ellenkampányt is kaptak a klímavédelmi eszközök.
Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre. A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a CSRD szabályozás alá esik.
Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.
December végén a Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által december 12-én elfogadott fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről. A többi nagyvállalat és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a következő évektől kötelezettek a fenntarthatósági beszámolók elkészítésére.
Bár az irodafejlesztési hullám lecsengőben van a nagyobb közép-európai piacokon, ez alól Budapest, a Baltikum és a Balkán kivételt képez. Az irodák iránti kereslet is megváltozott 2023-ban: egyre nagyobb az igény a rugalmas munkavégzést támogató, és a fenntarthatósági célokkal összhangban lévőkre - derül ki a CBRE legújabb jelentéséből. Az ingatlanpiac és a fenntarthatósági szempontok egyre komolyabb kapcsolatáról számoltak be az AmCham Workspace and Facilities Management Committee ülésén is, ahol kiemelték a szakértők, hogy nagyon fontossá váltak a zöld munkaterek. Egyre szofisztikáltabbak és tudatosabbak a bérlők e tekintetben, és nagy igény mutatkozik az ESG- és a corporate követelményeknek megfelelő létesítmények iránt.
Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.
A kedvezőtlenebb gazdasági környezet egyértelműen arra kell, hogy ösztönözze a vállalatokat, hogy áttekintsék, és ha szükséges, akkor átalakítsák az eddigi flottakezelési gyakorlataikat a költségcsökkentés, és a versenyképesség fenntartása érdekében. Egyre inkább megkérdőjeleződik, hogy a mobilitási igények kiszolgálására egyértelműen csak egy saját tulajdonú autóflotta adhat-e választ, hiszen számos olyan megoldás létezik, mint a lízing, az operatív bérlet, sőt akár a vállalati carsharing, amely bizonyos felhasználási feltételek esetén jó döntés lehet. A stratégiai tervezés és a jól átgondolt flottaépítés rendkívül komplex, de egyértelműen kifizetődő feladat, amelyhez szakértő partner bevonására is szükség lehet. Autóválasztásnál egyre nagyobb szerepet kaphatnak a racionális döntési szempontok, olyan márkák kerülhetnek előtérbe, amelynek modelljei a beszerzési ár, üzemeltetési költség, maradványérték háromszögének minden csúcsán jól teljesítenek. A stratégiai szemléletű flottaépítés lépéseit, a főbb döntési szempontokat, finanszírozási konstrukciókat a Portfolio Tóth Gáborral, a Merkantil Bank értékesítési vezetőjével tekintette át.
Látványosan visszavettek éghajlatvédelmi céljaikból a vállalatok a magas infláció és a geopolitikai feszültségek hatására. A cégek annak ellenére lassítják fenntarthatósági kezdeményezéseiket, hogy azok több pénzt hoznak, mint amennyit remélték tőlük – mutat rá az EY több mint 500 fenntarthatósági szakértővel készült nemzetközi kutatása. Magyarországon 2024 januárjától törvény ösztönözheti a fenntartható szervezeti működést.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.
Mind az ESG, mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén komoly célokat tűzött ki maga elé az ALTEO Nyrt., amely az energetikai szektorban elsőként szerzett itthon ESG-tanúsítványt. Nemrég megalakult a Zöld Bizottság a cégen belül és jelentősen növelték az adományozásra fordított keretösszeget is. Ahogyan az előző években, a karácsonyi ajándékokra szánt pénzt idén is az energiaszegénység enyhítésére fordítják. Többek között erről beszélgettünk Szabó Beatrixszal, az ALTEO Fenntarthatósági és EBK igazgatójával.
Fel kell készülniük a biztosítóknak a környezeti kockázatokra, ennek érdekében zöld biztosítói ajánlást tett közzé a Magyar Nemzeti Bank. Az ajánlás előírásai 2025. január 1-jén élesednek majd, a jövő év a felkészülés éve lesz – közölte szerdai sajtóeseményén a felügyelet.
A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.
Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.
Egyre több alapkezelő tartja a fegyvergyártók részvényeit ESG-alapokban, holott ezek alapelveikben kifejezetten elítélik a háborúk bármilyen támogatását – számol be a Bloomberg.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra. Miért fontos, hogy körforgásban tartsuk az erőforrásokat, felhasznált anyagokat, eszközöket? Hogyan tud a körforgásos gazdaság, mint komplex rendszer hatékony eszközöket adni az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására? Ezekről a kérdésekről szólt a BCSDH Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozója.
A magyar lakosság jelentős része továbbra sem fordít kellő figyelmet kiadásainak rendszeres követésére, pedig azok, akik vezetik a költéseiket, kisebb valószínűséggel kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. Az úgynevezett „hónap vége jelenség” elkerülése mellett a fenntarthatóság a pénzügyek terén is egyre többször szempont, amely a mindennapi bankolási szokásainkban is kezd megjelenni. Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint a fiatalok már sokkal határozottabbak és tudatosabbak ezen a téren, az egyéni karbonlábnyom csökkentése azonban minden korosztály felelőssége.
A Hörmann, bár globális szereplő az ajtó- és kaputechnológiában, a mai napig családi vállalkozásként határozza meg magát, már a család ötödik generációja is aktívan részt vesz a cég napi munkájában. A szemlélet a működés minden területét áthatja, a vállalati akvizíciók során is a családi vállalkozásokat részesítik előnyben, és igyekeznek megtartani a korábbi vezetőket. A fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően folyamatosan nő a termékpalettájuk, a kamiondokkoló rendszerektől, a kerti tárolókig terjed. Bár előnyt jelent számukra az erős német ipari háttér Magyarországon, de az ázsiai beruházók sokszor saját beszállítókkal dolgoznak, így meg kell küzdeni a pozíciókért. A lakossági és vállalati fenntarthatósági igények erősödésével új, kiemelkedően jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat és okosotthon megoldásokat is fejlesztenek, de saját működésüket is átalakították: több mint 10 éve csak zöldáramot használnak, és a lakossági termékeik már teljes egészében karbonsemlegesek. A Portfolio Szujó Lászlót, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a cég gyökereiről, az üzleti stratégiájáról, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy olyan családi vállalkozásnak, amely hirtelen globális szereplővé válik.
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.