Az elmúlt időszakban az egyik legrosszabbul teljesítő gazdasági ágazat az építőipar, a vállalatok tavaly október végi szerződésállományának volumene 31 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A Schneider Electric az elektronikai berendezések és energetikai szolgáltatások széles palettáját is lefedi, a lakossági termékektől kezdve egészen az egyedi ipari megoldásokig. A kialakult helyzet hogyan befolyásolja a cég eladásait, hogyan alkalmazkodik a megváltozott környezethez?
Az elmúlt pár év globális és hazai történései rendkívül hektikus piaci mozgásokat eredményeztek. Ehhez a legtöbb vállalatnak hamar alkalmazkodnia kellett, mi is megtanultuk, hogy hogyan készüljünk fel váratlan eseményekre. A magunk mögött hagyott évben nem volt szükség az üzleti stratégiánk módosítására, folyamatosan monitorozzuk a piacot, követjük az épületaktivitási jelentéseket, és ezek alapján határoztuk meg év elején az üzleti céljainkat is.
A hosszútávú stratégiánkat évek óta konzekvensen követjük, egyszer sem tértünk le arról a kijelölt útról, amit a fenntarthatóság, a digitalizáció és az elektrifikáció határoz meg.
Nagyon széles a termék- és szolgáltatáspalettánk, ezért az egyes részpiacok visszaesését kompenzálni tudjuk mások jó teljesítményével. Számos ipari ingatlanberuházás zajlik, ezekhez komplex energetikai rendszereket szállítunk, a lakóingatlan-építések csökkenésével járó kiesést ezzel ellensúlyozni tudjuk. A tavalyi évben kibontakozó energiaválság komolyan érintette a gazdasági szereplőket, ugyanakkor rendkívül felgyorsította az energetikai beruházásokat, korszerűsítéseket, mi pedig nagyon erősen jelen vagyunk ezen a területen, folyamatos kompetencia- és kapacitásbővítéssel új lehetőségek nyíltak meg számunkra.
Továbbra is növekedési pályában gondolkodunk, összességében a 2023-as év is a növekedésről szólt a Schneidernek globálisan is.
A Schneider Electric számos elektronikai terméket forgalmaz, és gyártási tevékenységet is folytat Magyarországon. Milyen egyéb szolgáltatást nyújt az ügyfelei számára?
Rendkívül komplex szolgáltatásokat nyújtunk, az energiaaudittól kezdve a tervezési feladatokon át egészen a kivitelezésig. Ha az egyik, például ipari termékeket, alkatrészeket előállító ügyfelünk megkeres bennünket, hogy racionalizáljuk az energiafelhasználását, akkor mi a saját csapatunkkal ezt A-tól Z-ig meg tudjuk valósítani. Budapesten 250 kollégánk csak energetikai tanácsadással és az ehhez kapcsolódó projektelemekkel foglalkozik. Arra törekszünk, hogy a jelenlegi energiafelhasználás átvilágításától kezdve a fejlesztések megtervezésétől a kivitelezéig az ügyfelünket támogassuk a folyamatban, és később az utánkövetésben is részt vegyünk.
Ezt kevés cég tudja ma Magyarországon.
Bár a Schneidert elsősorban energetikai és energiamenedzsment megoldásainkról ismerik, az ipari automatizáció területén is egyre hangsúlyosabban vagyunk jelen, tehát, ha egy a már említett ipari termeléssel foglalkozó vállalat keres meg bennünket, nem csak az energiamegtakarításban, hanem a termelési gyakorlat átalakításában és új technológiák implementálásában is tudjuk őket támogatni.
Nagyon szigorú az építésügyi szabályozás, gyakorlatilag ma már szinte csak zéró emissziós lakóépületeket lehet építeni, de az ipari ingatlanokra is komoly előírások vonatkoznak. A magas szintű technológiák használata azonban költségoldalon is jelentkezik, amit a végfelhasználónak kell kifizetnie. Mennyire jellemző, hogy a beruházók egy építkezés során inkább csökkentenek a műszaki tartalmon csak azért, hogy versenyképesebb áron tudják kínálni az ingatlanokat?
Úgy gondolom, hogy nem jó megközelítés az energetikai beruházásokra vagy a magas műszaki tartalomra csak költségként tekinteni. Nagyon fontos lenne, hogy a bekerülési költséget az üzemeltetési költséggel együtt a beruházás teljes életciklusát figyelembe véve egyfajta „TOTEX” szemlélettel kezeljük. Lehet, hogy például egy lakóingatlan esetén 50-100 ezer forinttal többe kerül egy négyzetméter, ha a legmagasabb szintű energetikai műszaki tartalmat építenek be, ugyanakkor várhatóan a fenntartási költségek alacsonyabbak lesznek, és akár néhány éven belül meg is térülhetnek. Irodaépületeknél ez még szemléletesebb.
Az már csak egy plusz szempont mind lakossági, mind üzleti vásárlók esetén, hogy olcsóbb finanszírozást is lehet szerezni bizonyos energetikai követelmények betartása esetén. Hasonló üzleti modellekkel dolgozunk évek óta, azonban a radikális energiaáremelkedés miatt sokkal rövidebb megtérülési időkkel lehet számolni.
Nem példa nélküli, hogy egy egyszerűbb fűtésoptimalizálási beruházás akár 1 év alatt is megtérül.
Egy építkezés során rendkívül sok az érintett: finanszírozó, beruházó, tervező, generálkivitelező, alvállalkozó, közműszolgáltató, stb. és végül a bérlő vagy a vásárló. Mi olyan megoldásokat kínálunk, amellyel minden szereplő jól jár, és elégedett lehet a folyamat végén, de ehhez fontos, hogy már a fejlesztés nulladik pontjánál is jelen legyünk, és érvényesíteni tudjuk az integrált szemléletünket.
Új támogatási források nyílnak a napelemes beruházásokra, energiatárolók építésére nem csak lakossági, hanem vállalati felhasználók számára. Mennyire pezsdítheti fel ez az energetikai beruházásokat?
Mindenképpen pozitívum, ha extra források is bevonhatók, ugyanakkor nagyon megfontoltan kell elkölteni ezeket az összegeket. Természetesen mi is kínálunk napelemes rendszereket, energiatárolókat, és támogatjuk az ügyfeleink fenntarthatósági törekvéseit, de egy ilyen típusú beruházást is csak rendszerszintű szemlélettel lehet kezelni.
A villamosenergia hálózat egy rendkívül összetett és érzékeny rendszer, amelyhez csak megfontoltan szabad hozzányúlni.
Ha egy elemét megterheljük, az az egész rendszer működőképességét veszélyezteti. Önmagában nem nyújt megoldást minden problémára a napelem, hiszen egyrészt alapvetően nem energiát takarítunk meg velük, hanem „csak” más forrásból szerezzük be az áramot, másrészt az elosztóhálózatot is új feladatok elé állítja. Háztartási kiserőműveknél már szinte mindenhol be lehet csatlakozni a hálózatba, de ennek kiépítése is időbe és rengeteg erőforrásba került. Az elkövetkezendő évtizedekben brutálisan meg fog nőni a villamosenergia iránti igény, amit kiszolgálni csak teljesen új szemlélettel lehet majd.
Hadd említsek egy saját példát: 7 éve költöztünk a budapesti Nordic Light irodaházba, ami akkor is egy nagyon modern, fenntartható és sok szempontból úttörő épületegyüttes volt, a villamosenergia hálózatának tervezésben mi is részt vettünk. Az elektromos autózás akkor még messze nem tartott ott, mint most, ezért akkor még nem tűnt olyan fontosnak nagyszámú elektromos autó töltőt kiépíteni. A helyzet azóta sokat változott, és az igények kiszolgálására
úgy tudtunk kb. 60 darab töltőt kiépíteni, hogy közben nem volt szükség az elektromos hálózat lényeges bővítésére.
Az, hogy egy ilyen fejlesztés megvalósulhasson, leginkább azon múlik, hogy van-e a töltők mögött olyan komplex és integrált töltési menedzsmentrendszer és szoftver, ami a hirtelen fogyasztásnövekedést kezelni tudja: ha a kollégák többsége reggel fél 9 és 9 között megérkezik, mindenki rádugja a töltőre az autóját, akkor ne legyen azonnal áramszünet.
A már említett napelemes beruházások kapcsán vált világossá, hogy az országos villamosenergia-elosztó hálózaton komoly fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy az elkövetkezendő évtizedek igényeivel lépést tudjon tartani. Hogyan tud, tudna a vállalat bekapcsolódni a rendszer modernizálásába?
Az országos villamosenergia-elosztó hálózat valóban fejlesztésre szorul, de ez most világszintű jelenség, nem pedig magyar specifikum. Óriási lehetőségek vannak a rendszer digitalizálásában, sőt azt gondolom, hogy csak így lehet felkészíteni a hálózatot arra a feladatra, ami a jövőben vár rá. A háztartási kiserőművek bekapcsolása csak egy újdonság a sok közül, alapjaiban kérdőjeleződnek meg az eddigi gyakorlatok. Rendkívül komoly kompetenciákkal rendelkezünk ezen a területen, hogy mást ne említsek,
néhány hónappal ezelőtt nyertük meg Szerbia teljes középfeszültségű hálózatának modernizálását célzó projektet.
A 140 millió euró összértékű beruházás keretében szoftveres és infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a legkorszerűbb digitalizációs és automatizációs megoldásokkal együtt. Úgy gondolom, hogy maximálisan fel vagyunk készülve egy ilyen volumenű feladat megoldására bármely európai országban.
A vállalat nemrég tette közzé az idei harmadik negyedéves fenntarthatósági jelentését, amelyben beszámol az elmúlt időszakban elért eredményeiről. Milyen erőfeszítéseket tesz a vállalat, és pontosan milyen eredményt várnak tőle?
A vállalatunk számára a globális Schneider Sustainability Impact (SSI) program jelöli ki az utat, hogy 2025-ig milyen célokat kell elérnünk. Ezek között vannak világszintű és lokális törekvések is, illetve a saját működésünkre vonatkozó intézkedések, de olyanok is, amelyek az ügyfeleinket és partnereinket érintik. Ez egy rendkívül összetett kérdés, amit nagyon komolyan kezelünk.
A Schneider tőzsdei cég, közvetlenül is érintené a részvények árfolyamát, ha nem foglalkoznánk kiemelten a kérdéssel.
A saját működésünk fenntarthatóbbá tételén folyamatosan dolgozunk, például termékcsomagolásoknál már 27% a „zöld” alapanyagok aránya, míg a csomagolás 60%-nál sikerült az egyszerhasználatos műanyagot újrahasznosított kartonpapírral helyettesíteni. Nagy eredménynek tartom, hogy az iparágban az elsők között tudjuk kivezetni a középfeszültségű kapcsolóberendezéseinkből az SF6 (kén-hexafluorid) gázt, amely közel 25 ezerszer (!) erősebb üvegházhatással bír, mint a CO2. Ez csak 2026-tól lesz kötelező az EU-ban, de mi már jóval ezelőtt teljesíteni tudjuk ezt az előírást.
A termékcsalád központi gyártóbázisa ráadásul Magyarországon, a még építés alatt álló új dunavecsei üzemünkben lesz. Az okosgyár teljes mértékben karbonsemlegesen fog működni, geotermikus energiát fogunk használni a hűtési- és fűtési rendszerek működtetésére, napelemekkel saját magunk számára termelünk zöldáramot. Öntözésre és a mosdókhoz esővizet alkalmazunk, és olyan megoldásokat építünk be a kijáratokhoz, amelyek megakadályozzák a hőveszteséget. Elektromos járművek számára 30 darab töltőt építünk ki, de dedikált helye lesz az elektromos bicikliknek is. Az összes rendszer a Schneider Electric digitális épületgépészeti és energiamenedzsment-felügyeleti rendszerével lesz összekapcsolva, ezáltal a gyár egyfajta bemutatóterem is lesz egyben a partnereink számára.
Ezen kívül 2021-ben elindítottunk egy programot, aminek az volt a fő célkitűzése, hogy az ezer legnagyobb beszállítónk CO2-kibocsátását 2025-re 50 százalékkal csökkentsük. Ezt megfogalmaztuk nekik elvárásként, de ebben segítséget is nyújtunk nekik.
Jelenleg 24 százaléknál tartunk félidőben, azt mondhatjuk, hogy szépen, ütemesen haladunk.
2020 végén indítottak el egy regionális beszállítói programot azzal a céllal, hogy erősítsék Kelet-Közép-Európa súlyát a beszállítói láncokban. A jellemzően kisebb cégeket mennyire rostálják meg a fenntartható működés iránt támasztott szigorú elvárások?
Már a covid-járvány előtt elhatároztuk, hogy lerövidítjük az ellátási láncainkat. Ennek természetesen pozitív fenntarthatósági vetületei is vannak, hiszen csökkenteni tudjuk a logisztikai távolságokat, illetve az ellátásbiztonságot is növelni tudjuk.
A pandémiás helyzet nagyon korán igazolta, hogy helyesen döntöttünk, ma egy 350 fős csapat dolgozik azon Budapesten, hogy megbízható partnereket találjunk.
Tény, hogy szigorú elvárásaink vannak, és talán kijelenthetem azt, hogy elsősorban olyan cégekkel szeretnénk együttműködni, amelyek hasonlóan komolyan veszik ezeket a kérdéseket. Ha azt látjuk, hogy egy vállalat egyébként jó minőségben, megbízhatóan és versenyképes áron tudna számunkra alkatrészeket szállítani, de a fenntarthatóság terén még lenne mit fejlődnie, akkor a szakértő csapatunk segítségével ajánlásokat, ha kell, akkor kész terveket teszünk le az asztalukra, hogy milyen intézkedéseket kellene végrehajtaniuk, hogy együtt dolgozhassunk.
Egyre közeledik a határidő, amikortól már a KKV-knak is kötelező lesz fenntarthatósági jelentéseket írnia és vállalásokat tennie, de a beszállítói pozíciókban már most is egyfajta átrendeződés látható.
Ma már nem vehető igazán komolyan egy olyan európai cég sem, amelyik nem tesz megfelelő lépéseket.
Ha egy hazai vállalattal partnerségre lépünk, akkor egyrészt biztos vásárlóivá válunk, másrészt segítünk számára felkészülni az elkövetkezendő évek kihívásaira. Ha közösen fenntarthatóbbá tudjuk tenni az ő működésüket is, akkor a piacon is egyértelműen versenyelőnybe kerülnek más beszállítói szerződések kapcsán.
Címlapkép és portrék: Mónus Márton - Portfolio, dunavecsei gyár: Schneider Electric
A cikk megjelenését a Schneider Electric támogatta.
