Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai
Gazdaság

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.

Az új jogszabály alapgondolata, hogy a magyarországi vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, illetve, hogy összhangba kerüljön a magyar vállalati szféra az EU-ban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal. A törvény részleteiről, - hogy mely vállalatokat érinti ez 2024-től, és kiket a következő években - a korábbi cikkünkben már beszámoltunk, most három tanácsadó piaci tapasztaltait, a törvény kapcsán felmerülő tisztázandó kérdéseket, illetve a véleményeket mutatjuk be.

2024. április 24-én rendezzük meg a Sustainable TECH 2024 konferenciánkat, ahol a technológia és a fenntarthatósági megoldásoké a főszerep. Részletek a linken!

Nagy Julianna, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere a verseny megteremtésére való ösztönzést emelte ki a jogszabály egyik velejárójaként, valamint felhívta a figyelmet az olyan új kötelezettségekre, mint az éves vezetői jelentés fenntarthatósági jelentéssel való bővülése és a nyilvános ESG-beszámoló:

"A törvényben olvasható átfogó előírások tagadhatatlanul kihívások elé állítják a vállalatokat, de egyúttal teret teremtenek az innovációra és a társadalmi felelősségvállalás erősítésére. A fenntartható szemléletű megközelítés értelmében pedig a jogszabály valódi jelentősége a vállalkozások számára abban rejlik, hogy a jelenleg vagy a közeljövőben hozott fenntarthatósági döntéseik révén biztosíthatják hosszabb távú versenyképességüket.

A hazai ESG-beszámolás nem összetévesztendő a CSRD által előírt és az EU-s tagállamok nemzeti gyakorlatába jelenleg átültetés alatt álló fenntarthatósági közzétételi kötelezettséggel. Ez utóbbi implementálására is kiterjed a törvény, mégpedig a Számviteli és a Könyvvizsgálói Kamarai törvény egyes rendelkezéseinek módosítása révén. Így az érintett vállalkozásoknak az éves vezetői jelentésbe - annak elkülönült részeként - fenntarthatósági jelentést kell közzétenni az ESRS sztenderdek mentén, valamint emellett a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú, nyilvános ESG-beszámolót is kell készíteniük és közzétenniük a fenntarthatósági kérdések tekintetében. A beszámolás a kidolgozás alatt álló nemzeti ESG-sztenderdeknek megfelelően történik majd, ami az európai elvárásokra építve esetenként az ESRS-eken túlmutató adattartalmat is magában foglalhat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a KPI-ok (kulcs teljesítményindikátorok) tekintetében kettős adatszolgáltatási kötelezettségre kell számítaniuk a bizonyos mérethatárt elérő nem pénzügyi vállalkozásoknak.

A nemzeti ESG-keretrendszer összetett, egyaránt tartalmaz szabályozást a nemzeti CSDDD-re (azaz a beszállítói lánc átvilágítására vonatkozó irányelvjavaslatra), a nemzeti ESG beszámolási kötelezettségek rögzítésére, illetve a piacszabályozásra és a CSRD implementációra vonatkozóan. Az érintett vállalkozásoknak érdemes a felkészülést a keretrendszerre és a nemzetközi elvárásokra fókuszáló helyzetértékeléssel kezdeniük, majd az értékelés eredményei alapján javasolt egy jelentéstételi stratégiát is kidolgozniuk.

Az ESG-beszámolás tehát csak az eredménytermék, a szabályozás értelmében az érintett vállalkozásoknak ESG-stratégiát kell alkotniuk, hatékony kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk, valamint átlátható, auditálható beszámolási folyamatokat kell kialakítaniuk a következő években a megfelelés biztosítása, illetve versenyképességük megőrzése érdekében.” - mondta el a szakértő.

Nagy Julianna
KPMG, szenior menedzser ESG és fenntarthatósági szolgáltatások
Julianna 2023 január óta irányítja a KPMG nem pénzügyi vállalatok számára kialakított ESG és fenntarthatósági szolgáltatásait, valamint a KPMG fenntarthatósági munkacsoportját. Tanulmányait a Debrecen
Tovább
Julianna 2023 január óta irányítja a KPMG nem pénzügyi vállalatok számára kialakított ESG és fenntarthatósági szolgáltatásait, valamint a KPMG fenntarthatósági munkacsoportját. Tanulmányait a Debrecen Tovább

Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa szerint a fenntarthatósági jelentés készítésének egyik pozitív következménye, hogy a vállalati fenntarthatósági teljesítmények közötti összehasonlíthatóságot növeli, csakúgy, mint a transzparenciát:

"A magyarországi ESG-törvénnyel hazánk a számviteli törvénybe integrálta a fenntarthatósági jelentés elkészítésének kötelezettségét és azok részletszabályait. Az első körbe eső jelentéskészítők - a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok - már jellemzően 2023-ban megkezdték a felkészülést. Elindult a vállalatoknál az ESG-jelentéstétellel foglalkozó munkakörök kialakítása és megsokszorozódott az ESG-képzéseken résztvevők száma. 2023-ban minden eddiginél több - még a népszerű önkéntes keretrendszer, a GRI-standardok szerinti - fenntarthatósági jelentés készült el. Az új szabályozás szerint a fenntarthatósági jelentéseket az éves beszámolóval egyidejűleg kell majd közzétenni és auditálni is kell azokat, amely minden bizonnyal kihívást fog jelenteni az érintettek számára.

A második körös jelentéskészítők csoportja lényegesen több nagyvállalatot foglal magába, mint az első kör. A kötelező jelentéstételre elkezdték a felkészülést közülük azok, akik már készítettek jelentést - jellemzően marketingkommunikációs céllal -, náluk elsősorban az adatgyűjtési folyamatok finomhangolására van szükség.

Az egységes kötelező standardok szerinti fenntarthatósági jelentés készítése várakozásaink szerint növeli majd a transzparenciát és a vállalati fenntarthatósági teljesítmények közötti összehasonlíthatóságot. A könyvvizsgálati kötelezettség pedig várhatóan a befektetők és minden más érintett bizalmát erősíti a jelentést készítő vállalatok iránt. Ahogyan a PwC legutóbbi Global Investor Survey felmérése is rámutat,

a befektetők 94%-a valamilyen mértékű zöldre festést gyanít a jelentésekben. A vállalati jelentéseknek elkerülhetetlenül tovább kell fejlődniük, hogy megbízható, következetes és összehasonlítható információt nyújtsanak, amelyekre a befektetők és más érdekelt felek támaszkodhatnak.

Sávoly-Hatta Anita
PwC Magyarország, ESG riportingért felelős cégtárs
2003-ban csatlakozott a PwC Magyarország csapatához. Számviteli és európai gazdasági tanulmányokat folytatott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdál
Tovább
2003-ban csatlakozott a PwC Magyarország csapatához. Számviteli és európai gazdasági tanulmányokat folytatott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdál Tovább

"Az új ESG-törvény bevezeti az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításának kötelezettségét is a magyar vállalatok számára, amely már létező gyakorlat több más országban (pl. Németország, Egyesült Királyság), és megelőzi ebben a tárgyban a tervezett uniós szabályozás hatálybalépését" - tette hozzá dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője, majd kiemelte: "Ez a kockázati szempontú megközelítés újszerű a vállalatok és partnereik számára,

hiszen szükségessé teszi a beszállítói lánc szereplőinek feltérképezését, kategorizálását, ESG-konform beszerzési-, átvilágítási eljárás és belső szabályozás kialakítását, valamint a meglévő szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát is.

A megfelelő gyakorlat kialakítása kezdetben sok feladatot ró majd a kötelezett vállalatokra. Az átvilágítás célja az, hogy a fenntartható működés, mint szemléletmód ne szorítkozzon csak a vállalati keretekre, hanem azt is vegye figyelembe, ha a működéshez szükséges partneri kapcsolatokkal egy vállalat olyan iparágakat vagy gyakorlatot támogat, amelyen keresztül emberi jogokat sérthet vagy káros hatással lehet a környezetre."

Dr. Szalay Rita
PwC Magyarország, vezető ESG szakértő, jogi és adótanácsadási terület
Diplomáit az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve a University of Cincinnati MBA programjában szerezte. Legmeghatározóbb, 16 éves munkatapasztalata a Budapesti Értéktőzsdéhez kötődik, ahol 2020-
Tovább
Diplomáit az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve a University of Cincinnati MBA programjában szerezte. Legmeghatározóbb, 16 éves munkatapasztalata a Budapesti Értéktőzsdéhez kötődik, ahol 2020- Tovább

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a CSRD és a hazai ESG-törvény hatályba lépésével az eddig jól teljesítőket jutalmazó piaci önszabályozásból, mostanra normatíva lett:

"A tudományos és filozófiai koncepció, miszerint a környezeti, társadalmi tőkét is szükséges beárazni a vállalatok hatásainak vizsgálatakor már az 1970-es évektől ismert. (Az 1973-as energiaválság idején E.F. Schumacher írt róla a "Small is beautiful" vagyis "A kicsi szép" című világhírű klasszikusában.) Maga a megközelítés, hogy a jövedelemteremtő képesség önmagában nem elégséges mutató egy vállalat teljesítményének értékelésekor több, mint 50 éves. A különböző fókuszú vállalatirányítási szabványok fokozatosan jelentek meg, és az ezek alapján bevezetett rendszerek mára beépültek a legtöbb szervezet kultúrájába. A bevezetés és fenntartás során kockázatalapú megközelítéssel kiválasztják a lényeges elemeket, amelyekre mérőszámokat és célokat tűznek ki, szabályozásokat vezetnek be, a menedzsment bevonása követelmény.

Az ESG-törvény megközelítése (lásd 2023. évi CVIII. tv. III. fejezet – A vállalkozás kötelezettségei) pontosan az ISO alapú szemlélettel állítható analógiába azzal a kiegészítéssel, hogy a fókusz szélesebb, a környezeti, társadalmi, gazdasági hatásokat együttesen kezeli (szemben a vállalatirányítási rendszerek szűkebb scope-jával). A jelenleg alkalmazott vállalatirányítási rendszerek is már 30 éve ismertek.

A változást az eddigi megközelítéshez képest az hozza, hogy az önkéntes alapon működő, az értékláncokban eddig a jól teljesítőket jutalmazó piaci önszabályozásból normatíva lett a CSRD és a hazai ESG-törvény hatályba lépésével. Plusz pont helyett minimum kritériummá vált a tőkepiac és a vevők szemében, akik legtöbbször önmaguk is kötelezettek.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a hatályos jogszabályok teljesítése az ESG-megfelelésnek is az alapja. Mert mit is jelentenénk például az ESG ESRS-E2 (Pollution) szabvány alapján, ha egy technológia estében határérték feletti oldószer távozik a kéményen keresztül és erre vonatkozóan semmilyen intézkedés nem született évek óta? A bázisértékek meghatározását követően el kell kezdeni dolgozni a lényeges (ISO terminológiában jelentős) negatív hatások és az azonosított kockázatok csökkentésén. Ez pedig még csak most következik igazán." - értékelte a törvény megjelenését Nagy Gréta.

Nagy Gréta
Dandelion Kft., ügyvezető
Környezetmérnökként végeztem, majd MBA és okleveles közgazdász diplomát szereztem. A környezetvédelmet tekintem hivatásomnak, ezen belül a környezetvédelmi jog, a -mérőszámok és a gazdaságra gyakorolt
Tovább
Környezetmérnökként végeztem, majd MBA és okleveles közgazdász diplomát szereztem. A környezetvédelmet tekintem hivatásomnak, ezen belül a környezetvédelmi jog, a -mérőszámok és a gazdaságra gyakorolt Tovább

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Évtizedek óta nem látott összeomlás a sikerágazatban

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Property Warm Up 2024
2024. március 7.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Retail Day 2024
2024. április 11.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!