Lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni
Gazdaság

Lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni

Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.

Az Európai Unió 2025-től minden, az EU-ban működő, tőzsdén jegyzett nagyvállalatot arra kötelez, hogy évről-évre adjon le fenntarthatósági jelentést, valamint dolgozza ki saját ESG stratégiáját, amelyben kiemelt jelentőséget kapnak a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és egyéb vállalatirányítási szempontok.

A kötelezettséget a 250 munkavállalót el nem érő cégek, vagyis a KKV-knak csak 2027 után kell teljesíteni (2028-ban még külön kérelemre felmentést kaphatnak), ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy elodázhatják a fenntarthatósági célok kitűzését és megvalósítását. A nagyvállalatok fenntarthatósági startégiájában szinte kivétel nélkül megjelennek a beszállítói láncokra vonatkozó vállalások is, vagyis az az alvállalkozó, aki záros határidőn belül nem kezdi el zöldíteni tevékenységét, hamar elveszítheti a kemény munkával megszerzett pozícióit.

Hogy állnak a cégek?

A KKV-k fenntarthatósági törekvéseiben és a zöld átállásban rendkívül vegyes a kép, több, a közelmúltban készült kutatás is rámutat arra, hogy a legtöbb vállalkozás felismerte már a közeledő jogszabály, illetve a nagyvállalatok által vállalt kötelezettségek vélt vagy valós hatását, azonban jelentős részük még nem rendelkezik kiforrott fenntarthatósági stratégiával az elkövetkezendő évekre.

Tavaly év végén a Generali a milánói Bocconi Egyetemmel közösen felmérte az európai KKV szektor „fenntarthatósági érettségét”, amelyből kiderült, hogy a kis- és közepes vállalkozások hozzáállása elég szélsőséges képet mutat: miközben megduplázódott azon vállalkozások száma, melyek már adaptálták ESG stratégiájukat, szintén éppen kétszer annyi cég nyilatkozott úgy, hogy jelenleg még csak nem is terveznek ezzel a közeljövőben.

A magyar KKV-k körében is megmutatkozik a negatív tendencia, hiszen miközben 46%-uk már gyakorlatba ültette fenntarthatósági cselekvési tervét, esetleg éppen ezen dolgozik vagy szeretné megvalósítani a közeljövőben, 42%-uk ezzel jelenleg egyáltalán nem számol, hiszen akut problémákat kell megoldania a mindennapokban. A kutatás rámutat: a cégvezetők több mint kétharmada több hozzáférhető ösztönzőt és támogatott forrást szeretne igénybe venni a zöld átálláshoz, de a széleskörű edukációra is nagy szükségük lenne.

Unalomig ismételt digitalizáció – csak így lehet előre lépni

A Digiméter, a hazai KKV-k digitális érettségét vizsgáló kutatás rámutat, hogy a kis- és középvállalkozások megtartották a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció eredményeit, de nem fejlődtek tovább. Bizonyos területeken még negatív tendencia is látható: a tavalyi 74 százalékról 69 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel. Az adatvezérelt működés nélkül viszont ma már aligha lehetséges jelentős technológiai fejlesztéseket véghez vinni, a digitalizáció alapját az adatok strukturált és célhoz igazított feldolgozása jelenti. A modernizáció azonban megtérül: akár 10-20 százalékos hatékonyságnövekedést is el lehet vele érni.

Így érdemes a digitalizációba belefogni

Lépésről lépésre magyarázza el Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója, milyen feladatok várnak a cégvezetőkre, ha digitalizációs fejlesztésekben gondolkodnak.

Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója
Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója

Első lépésként elengedhetetlen egy digitalizációs stratégia kidolgozása. Ebben a stratégiában rögzíteni kell, hogy miért van szükség a digitalizációra, és mely üzleti célokat fogja támogatni. Emellett a stratégiát érdemes részletekre bontani, hogy egyértelműen lássuk, milyen lépéseken keresztül és milyen időkereten belül kívánjuk elérni a kívánt digitalizációs szintet.

A stratégia kidolgozása során fel kell mérni a vállalat jelenlegi digitális érettségi szintjét. Fontos kérdések, amiket meg kell válaszolni:

  • Milyen digitális eszközeink és folyamataink vannak?
  • Rendelkezünk-e megfelelően képzett munkaerővel a digitalizációhoz?
  • Milyen új kompetenciákra van szükség a digitális fejlesztésekhez?
  • Melyek legyenek azok az első pilot projektek, amivel demonstrálni tudjuk a digitalizáció előnyeit ?

Azonosítsuk be az üzleti igényeket és dolgozzunk ki műszaki koncepciót. A következő lépés a szükséges technológia és eszközök kiválasztása, valamint a humán erőforrások vagy külsős cégek bevonása. Ehhez meg kell határozni a szükséges költségvetést és a megtérülést kiszámítani. A tartós és eredményes digitalizációhoz elengedhetetlen a szervezet felkészítése, fontos, hogy a vállalati kultúra is támogassa az alkalmazkodást az új technológiákhoz. Kiemelt szerep jut a képzési programoknak, amelyek segítik a munkavállalókat az új digitális eszközök és technológiák használatában. Az ösztönzés és a folyamatos tanulás, valamint az emberek bevonása is kulcsfontosságú.

A digitális fejlesztések sikere érdekében célszerű egy kereszt-funkcionális csoportot létrehozni, amelyben például a termelés, IT, üzemeltetés és vezetőség képviselői egyaránt szerepelnek. Ők felügyelik majd a digitalizációs folyamatot és biztosítják az átfogó szakértelmet. Kiemelten fontos a részeredmények kommunikálása a vállalat dolgozói felé.

Érdemes olyan pilot területeket választani, ahol a digitalizáció a legnagyobb eredményt érheti el és a kockázat is kevesebb. Ezzel meggyőzhetjük az esetlegesen szkeptikus kollégákat és lendületet adhatunk a folyamatnak. Fontos, hogy fokozatosan vezessük be a változásokat, és figyeljünk a munkavállalók visszajelzéseire. A pilot projektek során tanuljunk a tapasztalatokból és finomítsuk a digitális stratégiát. Sikeres megoldásokat fokozatosan terjesszünk ki más területekre is. Mindig keressük a problémák gyökereit és azokra fókuszáljunk.

Végül, de nem utolsósorban, rendszeresen mérni kell az eredményeket. KPI-ok és mérőszámok segítségével nyomon követve kimutatható, hogy a digitalizáció milyen pozitív változásokat hozott az üzletben. Olyan mérőszámokat határozzunk meg, amivel könnyedén összehasonlíthatjuk a digitalizáció előtti területet a fejlesztés utáni állapottal. Szükség esetén alkalmazkodjunk és finomítsuk a stratégiát.

Tévhitekre nem szabad építeni

A digitalizáció nem jelenti feltétlenül azt, hogy például egy gyártó cég esetében minden gépet azonnal le kell cseréni, új szakamberek hadát kell felvenni, a hatékonyságnövekedés miatt pedig dolgozókat kell elküldeni.

A kép ennél jelentősen árnyaltabb, pont a KKV-k számára elérhetők olyan megoldások, amelyek lehetővé teszik a régebbi eszközök „felokosítását” és hálózatba rendezését, amely nagyságrendekkel alacsonyabb összegű beruházásokat igényel, mégis komoly eredményekkel kecsegtet. A vállalatvezetők részéről támasztott edukációs igényt pedig a legtöbb esetben nem elméleti tudásátadással lehet a leginkább kielégíteni, hanem gyakorlati, kézzelfogható példákon keresztül érdemes megmutatni a digitalizáció okozta előnyöket.

Pont e két szempontnak – az adaptálható eszközök gyakorlati bemutatásának – megfelelően hozta létre a Bosch Rexroth a CU.BE elnevezésű interaktív bemutatóterét, ahol a vállalatvezetők testközelből tapasztalhatják meg az ipari digitalizáció legújabb vívmányait. A bemutatóközpontban, olyan technológiák sorakoznak fel, amelyekben a fenntarthatóság és az energiahatékonyság játssza a főszerepet, valamint a digitalizációra és az IIoT-re fókuszálnak.

A cég termékeit ennek szellemében fejleszti, törekszik a környezeti terhelés-, és a költségek csökkentésére, az energiahatékonyság optimalizálására, minimalizálják a selejtszámot és javítják az erőforrás-hatékonyságot, ezzel fokozva a termelékenységet és a nyereségességet.

A CU.BE élménytérben különösen nagy figyelem jut azokra a megoldásokra, amelyek arra fókuszálnak, hogy a régebbi, nem automatizált gépeket, eszközöket hogyan lehet digitalizálni és hálózatba kapcsolni anélkül, hogy a teljes eszközparkot le kellene cserélni. Ezek a fejlesztések reális alternatívát jelenthetnek bármely KKV számára, hiszen egyszerűbbek, és nagyságrendekkel kevesebb forrásra van szükség, mint egy teljesen új rendszer felállítása esetében. Ugyanakkor ez a retrofit megközelítés megmutatja, hogy mekkora tartalékok vannak a rendszereinkben.

Milyen megoldások segítenek?

A Bosch Rexroth által kínált Connectivity Kit például egy átfogó megoldás, amelyet az ipari automatizációs rendszerek zökkenőmentes kommunikációjának elősegítésére terveztek. Kulcsszerepet játszik a különböző komponensek összekapcsolásában egy gyártási környezetben, hogy létrehozzon egy összekapcsolt és intelligens rendszert. Egyik fő funkciója az adatok gyűjtése különböző ipari eszközökről, szenzorokról és gépekről.

Ezek az adatok gépállapotot, teljesítményt, energiafogyasztást és egyebeket is tartalmazhatnak. Analitikákat és diagnosztikákat végezhet az adatokon, azonosítva azokban a trendeket, anomáliákat és potenciális problémákat. A kit támogatja az ipari kommunikációs protokollok széles skáláját, biztosítva a kompatibilitást különböző gépekkel és rendszerekkel. Ez a sokoldalúság megfelelővé teszi az alkalmazását változatos gyártási környezetekben. A megoldás skálázható, vagyis alkalmazkodhat a kis és nagy gyártási műveletek igényeihez egyaránt. Ennek eredményeként alkalmas KKV-k számára, valamint nagyobb ipari létesítmények számára is.

Egy ipari gép megfelelő működése komoly háttérrendszereket és rengeteg programozást igényel. Ráadásul, ha később módosítani vagy bővíteni szeretnénk a berendezés feladatait, akkor ezt a programozási vagy beállítási fázis megismétlésével lehet csak végrehajtani. Napjainkban pedig, amikor egyre többször kell a gyártási folyamatokon változtatni, ez már egyszerűen túl sok időt vesz igénybe. A Rexroth mérnökei ennek az eljárásnak a leegyszerűsítését tűzték ki célul a ctrlx AUTOMATION megalkotása során.

A megoldás egy modern, nyílt és skálázható automatizálási platformmal segíti a gyárak digitalizálását, lehetővé teszi a különböző automatizálási és IT/OT-rendszerekkel való zökkenőmentes integrációt. Ez a nyitottság leegyszerűsíti a különböző eszközök és szoftveralkalmazások közötti csatlakoztatás és adatmegosztás folyamatát. A platform moduláris, lehetővé téve a rugalmas bővítést és a változó termelési követelményekhez való alkalmazkodást.

Ez a modularitás lehetővé teszi az automatizálási komponensek hozzáadását vagy módosítását anélkül, hogy kiterjedt átkonfigurálásra lenne szükség. A platform támogatja az ipari dolgok internetének (IIoT) csatlakoztathatóságát, lehetővé téve a különböző érzékelők és eszközök adatainak valós idejű gyűjtését és elemzését. Ezek az adatok felhasználhatók a prediktív karbantartáshoz, a folyamatok optimalizálásához és a minőségellenőrzéshez. Biztonsági funkciókat is tartalmaz a kiberfenyegetések elleni védelem érdekében, biztosítva az adatok és a műveletek integritását és bizalmas jellegét.

Rendelkezésre álló források

Amennyiben felmerül a finanszírozás kérdése, jelenleg többféle támogatás is elérhető: a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében kifejezetten zöldprojektek megvalósítására mind forint-, mind euróalapon kamatkedvezménnyel juthatnak forráshoz a vállalatok. A Széchenyi Kártya MAX+ program kedvező kamatozás mellett nyújt hitelt az energetikai beruházásokra, emellett a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022-2023 igénybevételével még az önerő mértéke is csökkenthető. A program minden bizonnyal jövőre is folytatódni fog.

Új EU-s források is megnyílnak a hazai KKV-k előtt: az InvestEU programon keresztül elérhető viszontgarancia-keret 1,5 milliárd eurónyi, azaz több mint 550 milliárd forintnyi hitelportfólió támogatását teszi lehetővé a zöld és digitális szektorokban működő kkv-k számára. Ehhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 1,049 milliárd euró, európai uniós viszontgaranciával rendelkező garanciakeretet biztosít a vállalkozások számára.

Címlapkép forrása: Getty Images, Portéfotó: Bosch Rexroth Kft.

A cikk megjelenését a Bosch Rexroth Kft. támogatta.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
argentina peso