Az adókedvezmények megfelelő felhasználásával a kutatás-fejlesztési költségeik közel harmadát is megspórolhatják a hazai cégek - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az EY közös közleményben.
A 450 milliárd forintos Növekedési Kötvény Program rating advisory feladatairól tartott előadást Gáspár Barna a Portfolio mai hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján.
Nem nyugodnak a kedélyek a Wirecard körül, perek sora indulhat nem csak Németországban, de más országokban is, mivel több ezer befektető égette meg magát a tőzsdei cég részvényeivel, a vállalat vezetőivel szemben már több országban büntetőfeljelentést tettek, a cég amerikai leányvállalata pedig eladó. Közben a múlt heti mélypontról meredeken emelkedik a Wirecard árfolyama, egyrészt annak örülnek a befektetők, hogy Nagy-Britanniában tovább működhet a vállalat, másrészt annak is, hogy egyre több német politikus beszél arról, hogy életben kellene tartani a Wirecardot. A címben még hatszoros szerepel, de van egy visszafogott volatilitás a papírokban, fél órával a cikkünk megjelenése után inkább nyolc az a hat.
A Wirecardnál zajló machinációk már évek óta a német pénzügyi felügyelet és a rendőrség látókörébe kerültek, könyvvizsgálók már korábban is jelezték, nem minden stimmel a cég és leányvállalatainak mérlegében, a nemzetközi sajtóban is egymást érték a leleplező cikkek, mégis, egészen idén tavaszig tartott, hogy a német botránycégnél eljött a végjáték, most azonban alaposan felgyorsultak az események. Ekkora botrány még soha sem volt a DAX-cégek történetében, az események több ezer intézményi és lakossági befektetőt temetettek maguk alá, a veszteség túlmutat a pénzügyi vetületen, és sokak szerint az egész német tőkepiac, a befektetői kultúra is nagy sebet kapott, a német vállalatok nemzetközi megítélésén is csorba esett. Ha csődbe is megy a Wirecard, akkor azzal még nem lesz vége a történetnek, elkezdődött a felelősök keresése a német pénzügyi felügyeletnél, és a vállalat könyvvizsgálójánál, az EY-nál is.
Tovább menekülnek a befektetők a Wirecard részvényeiből, a fizetési szolgáltatásokat nyújtó német vállalat körül egyre több a botrány, a cég nem tud elszámolni 1,9 milliárd euróval, már négyszer halasztották el a tavalyi beszámoló közzétételét, a vezérigazgató lemondott, a Moody’s bóvli kategóriába minősítette le a vállalatot, most pedig megérkezett a kegyelemdöfés: a menedzsment szerint nagy valószínűséggel nincs meg az 1,9 milliárd euró, ami miatt a cég könyvvizsgálója, az EY nem tudja lezárni a tavalyi kimutatásokat.
Már negyedik alkalommal halasztotta el a tavalyi éves beszámolójának bemutatását a Wirecard, és ha ez nem lenne elég, az is kiderült, hogy több milliárdos lyuk tátonghat a vállalat mérlegében, emiatt ma harmadára zuhant az egyik legnagyobb német tőzsdei cég árfolyama.
A munkaerő adó- és járulékterheinek a radikális csökkentése most a legsürgősebb állami feladat a vállalkozások munkaerejének megtartása érdekében – vélik az EY szakértői. Szerintük a járvány elmúltával elhalasztott kereslet fog jelentkezni a legtöbb szektorban, erre készülnie kell mind az államnak, mind a bankoknak. A hitelezési moratórium pedig nem feltétlenül öli meg a hitelezést, különösen nem a THM-plafon alá beszorított fogyasztási hiteleket, főleg azoknál a bankoknál, ahol a folyamat magas szinten digitalizált. Demeter Ákossal és Hoós Jánossal, az EY partnereivel beszélgettünk.
Még csak most tanulják a bankok, miként is érdemes kezelni a babaváró hitelt a kockázatkezelésben és az eszköz-forrás menedzsment (ALM) területén – hívta fel a Portfolio figyelmét Hoós János, az EY pénzügyi kockázatkezeléssel foglalkozó üzletágának vezetője. A babaváró hitel ugyanis nem egy szimpla jelzáloghitel vagy személyi kölcsön: a demográfiai bizonytalanság miatt az aktuáriusi módszerek is elengedhetetlenek a várható banki pénzáramlás előrejelzésében.
2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.
Áprilistól számottevően könnyebb lesz a pénzügyi intézményeknek olyan termékeket a piacra bevezetni, amelyek keretében minden eddiginél egyszerűbben, online igényelhetünk személyi kölcsönt Magyarországon. A változás oka, hogy az ügyfélazonosítási szabályok januári egyszerűsödése mellett a hitelintézeti törvény szerződéskötésre vonatkozó rendelkezései is az online személyi kölcsön-nyújtást támogató irányba módosulnak. A szektor egészének új lendületet adhat a jogszabályváltozás, az egyes intézmények által a megváltozott szabályozási környezetre adott innovatív válasz pedig újradefiniálhatja a fennálló piaci erőviszonyokat.
Újabb és újabb technológiai felforgatók jelennek meg a biztosítási piacon, a szektor digitalizációja pedig felgyorsul a következő években - jósolják az EY Global Insurance Trends elemzésének szerzői. Úgy vélik, az első nagy biztosító már 2025 előtt a felforgatók áldozatává válhat. A szektor alkalmazkodóképességét jelzi, hogy mindeközben az insurtech befektetések közel kétharmada nem a diszruptív startupokhoz, hanem a hagyományos biztosítókat segítő startupokhoz vándorol.
Egyre nagyobb az egyszerre több bank által nyújtott klubhitelek jelentősége a magyar vállalati hitelpiacon - derült ki az EY mai sajtóeseményén. A Kométa húsipari cég által nemrég felvett 9 milliárd forintos, három bank által nyújtott klubhitel példáján mutatták be a jelenséget.