Az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Deutsche Leasing megállapodást írt alá pénteken egy olyan hitelcsomag első, 50 millió eurós (mintegy 19 milliárd forint) részletéről, amely németországi, bulgáriai, magyarországi és más uniós tagországok kis- és középvállalkozásainak (kkv-k), valamint közepes piaci tőkeértékű vállalatainak zöld átállást segítő lízingjeit támogatja.
A német Spiegel értesülései szerint a magyar kormány nem ellenzi egy új alap létrehozását Kijevnek, így van esély rá, hogy megállapodás születhet Ukrajna támogatásának ügyében a február 1-jei csúcson - számolt be az Index. A KKM sajtóosztálya szombaton a lapunknak eljuttatott levelében azonban már azt írta: Magyarország nem járul hozzá újabb uniós pénzek fegyverszállításokra való költéséhez. Ez a reakció hasonló mintázatot követ, mint ami csütörtökön történt. Akkor a Bloomberg írta meg, hogy a magyar nagykövet szerdán a brüsszeli ülésteremben jelezte: nem fog Magyarország vétózni az ukrajnai katonai finanszírozási alap felállítása ügyében, majd miután ezt mi is átvettük és értelmező keretbe ágyaztuk, a külügyi szóvivő ezt hevesen cáfolta szerkesztőségünknek.
Bár még hétfőn is azt hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, hogy nem támogatja a kormány az évi 5 milliárd eurós ukrajnai fegyverszállítási finanszírozási alap új tervét, ami évi 23 milliárd forintunkba kerülne, a szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen mégis azt jelezte a magyar kormány képviselője, hogy belemegy ebbe, pontosabban nem fogja vétózni Magyarország az egyhangúságot igénylő javaslatot – írta meg a Bloomberg. A hír megjelenését követően nem sokkal viszont reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium: kategorikusan cáfolták a Bloomberg értesülését.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök rendszeresen fenyegetőzik atomháborúval, most éppen azzal talált „viccelődni,” hogy az Egyesült Államok és Oroszország közt robban majd ki háború, éppenséggel Alaszka miatt.
Bankszámlát nyitott egy meg nem nevezett, nem szankcionált orosz banknál, hogy megkönnyítse a rubelben történő tranzakciókat - hozta nyilvánosságra az információt Oroszország egyik vezető bankja, a Sovcombank. Az orosz bankok jelentős részét szankció sújtja.
Joe Biden elnök pénteken aláírta a kormány március elejéig tartó finanszírozását célzó átmeneti intézkedést. Ezzel az Amerikai Egyesült Államok ugyan elkerülte a részleges leállást, a törvényhozóknak azonban továbbra is dolgozniuk kell egy szélesebb körű kiadási megállapodás elfogadásán – számolt be róla a CBS News.
Átmeneti megállapodást fogadott el kétpárti támogatás mellett az amerikai kongresszus az államfinanszírozásról – írja a New York Times. A megállapodásnak köszönhetően sikerült elkerülni a kormányzati leállást.
Az Amerikai Egyesült Államok szenátusi és képviselőházi vezetői bejelentették a 2024-es kormányzati finanszírozással kapcsolatos megállapodásukat, ezzel lehetővé válhat a leállás elkerülése - írta meg a CNN.
Mint ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tavaly december végén bejelentette, hogy 200 milliárd forintnyi többletforrással 2024-ben újra elindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Most az is kiderült, hogy az új hitelek január 15-től igényelhetők.
A lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a közmédia felszámolásáról döntött - ezt maga Bartlomiej Sienkiewicz jelentette be szerdán az X közösségi felületen az MTI szerint.
Ukrajna miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, Julija Szviridenko arra figyelmeztetett, hogy az országnak el kell halasztania a közalkalmazottak és a nyugdíjasok kifizetéseit, ha az EU és az USA nem folyósítja a jövő év elején a megígért pénzügyi támogatásokat. Az ukrán kormánynak sürgősen 37 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége – írja a Financial Times.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
Az Európai Bizottság ma kifizette az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás plusz csomag utolsó, 1,5 milliárd eurós részletét, így a teljes támogatás összege eléri a 18 milliárd eurós maximális szintet - közölte a Bizottság.
Egész Európában megfigyelhető az ingatlanpiaci tranzakciók csökkenése, a piac lelassulása. A potenciális vásárlók évek óta találgatják, hogy mikor indulhat el lefelé az ingatlanok átlagára, eközben azonban azt tapasztaljuk, hogy a bérleti díjak egyre növekednek. A Covid átrendezte a munkavégzés módját, sok munkavállaló részéről már elvárás a home office vagy a hibrid munkamódszer, ami hatással van az ingatlanpiacra is, a folyamatnak azonban még nem lehet látni a végét. Egyre hangsúlyosabbak az ESG-elvárások, különösen a vállalati szférában, de a lakóingatlanok terén is, hiszen ez kapcsolatban áll a fenntartási költségekkel, ami az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az emelkedő energiaárak következtében. Mire számíthatunk jövőre? Mikor rendeződhet az ingatlanpiac? Milyen felhasználási lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában értékbecslési szempontból? Az aktualitásokról az iO Partners Hungary Kft. kereskedelmi ingatlantanácsadó vállalat értékbecslési üzletágának vezetőivel, Jaroslav Kopac-csal, Veszprémi Judittal és Gyuricza Judittal beszélgettünk.
Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.
November elején bombaként robbant a hír, hogy fizetésképtelenné vált az egyik legnagyobb osztrák ingatlanfejlesztő. A Signa amiatt került a hírek középpontjába, hogy a kifizetetlen számlái miatt nem tudta folytatni a munkát a 64 emeletes hamburgi Elbtower felhőkarcolón, így leállt a fejlesztés. Mostanra kiderült, hogy a cég csődje egy sokkal átfogóbb problémának a jele, miután a vállalatnak rengeteg más gazdasági társasággal van összefonódása, köztük bankokkal, biztosítókkal és a regionális gazdaság szereplőivel, akik most próbálják menteni a menthetőt és a pénzükhöz jutni.
Az amerikai képviselőház több mint kétharmada megszavazta az Ukrajnának nyújtandó támogatást engedélyező intézkedést is tartalmazó éves törvényjavaslatot.
Úgy tűnik, ki fogja tudni fizetni Argentína az IMF felé esedékes, 913 millió dollárt kitevő hitelrészletét, ehhez a hírek szerint a Latin-amerikai Fejlesztési Banktól kap finanszírozást.