Már elkezdődött az Európai Uniónak áprilisban benyújtandó konvergenciaprogram kidolgozása - mondta Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa vasárnap este a Duna Tv Heti hírmondó című műsorában.
Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.
Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.
Az IMF-fel való szakítás előkészítése, vagy a megállapodás politikai kárainak csökkentése - ezt a két lehetőséget latolgatta a közvélemény a komolyan aligha vehető IMF-követeléslista kiszivárgása után. Az első órákban a piac a szakítást tartotta valószínűbbnek, aztán óvatosabbá váltak a vélemények. Az elmúlt három nap nyilatkozatai alapján számunkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány mégis elszánta magát a megállapodásra.
Tíz év után újabb központi béremelést hajt végre a kormány az egészségügyben, ami összesen 30 milliárd forintos többletkiadást jelent az állami költségvetésnek az idei évben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint "a rendelkezésre álló források terhére valósul meg" a mostani bérfejlesztés, a részletek azonban nem éppen ezt mutatják. A plusz kiadás fedezetének fele ugyanis a népegészségügyi termékadóból érkezik a kormány kommunikációja szerint, ez viszont nem plusz bevétel, hiszen már eleve szerepel a költségvetésben. Vagyis a kormány a többletkiadás egy részét fiktív bevételből "fedezi".
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön várhatóan megszavazzák a Magyarországnak járó kohéziós alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásának átmeneti felfüggesztését és ezzel újabb szakaszába lép az ország ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárás - értesült a Reuters hírügynökség uniós forrásokból. A diplomaták ugyanis úgy fogalmaztak, hogy nagy az egyetértés a miniszterek között, ezért várhatóan összejön a minősített többség a szavazáson.
A hír megjelenését követően hirtelen gyengülésnek indult a forint, majd visszakapaszkodott.
Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.
Fontosabb részletek
Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.
Az államadósság nem egy közgazdasági probléma, hanem egy ellenség - magyarázta Orbán Viktor, amikor ma délután rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy az államadósságot 81%-ról 77%-ra csökkentette a kormány.
Elfogadták a héten a 12. kínai ötéves tervet, mely a távol-keleti óriás fejlődésének egy újabb mérföldkövét képezheti. Az új irányelvek követése minőségi váltást eredményezhet, ugyanis Peking úgy döntött, szakít az elmúlt években gyakorolt gazdaságpolitikájával - írja kitekintőjében Tőrös Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének munkatársa.
"A kormány vállalta, hogy 2020-ig, tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtéséhez lesz a vállalkozások partnere." - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium szerint a foglalkoztatási cél továbbra is 2015-ig 400 ezer, 2020-ig egymillió új munkahely megteremtése.
A közfoglalkoztatás 2011-ben induló új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.
A frankhitelesek egész nyarát megkeserítette a sorozatban történelmi csúcsokat döntő svájci frank. Az alpesi deviza félelmetes ereje mögött elsősorban Svájc kiváló gazdasági fundamentumai állnak, több szempont szerint is a fejlett gazdaságok élén áll. A kilátások pedig igencsak biztatóak a svájci gazdaság számára, ám a frank árfolyamát - a devizahitelesek szerencséjére - nemcsak a fundamentumok mozgatják. Ezért ebben a tekintetben is fontos lehet a svájci jegybank (SNB) mai kamatdöntése, illetve az ahhoz fűzött kommentár.
A kormányprogram nem fog felpuhulni, erre különösebb nyomás sincs - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a Portfolio.hu-nak. A miniszterelnök szavaiból úgy tűnik, hogy jövőre még megúszhatjuk az ingatlanadót. A forint-árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatban Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy a kérdés nincs a kormány előtt, ha oda kerül, meg fogja fontolni.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
