A tajvani elnök a CNN hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában elismerte, hogy állomásoznak a szigeten amerikai katonák, akiknek feladatai közé tartozik tajvani katonák kiképzése.
Csehország és Tajvan gazdasági együttműködésének kiszélesítéséről és a kiberbiztonságról tárgyalt szerdán Prágában Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke és Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A Tajvant saját részének tekintő Kína a prágai nagykövetsége útján azonnal hivatalosan bírálta a találkozót és tiltakozott ellene.
Nincs az Egyesült Államoknak érdemi válaszadási lehetősége arra az esetre, ha a Kínai Népköztársaság el akar hódítani kisebb szigeteket Tajvantól és el akarják kerülni a háborús eszkalációt – ez egy frissen lezárult hadijáték végkonklúziója.
Interjút készített a Wall Street Journal több olyan tajvani állampolgárral is, akik sorkatonaként vagy tartalékosként szolgáltak a szigetcsoport haderejében. A nyilatkozók szinte egyöntetűen azt közölték, hogy a tajvani haderő rossz állapotban van, a katonák demoralizáltak és hiába a hadkötelezettség és a hatalmas tartalékos állomány, nem sok érdemi hadászati tudással rendelkeznek ezek a katonák.
Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet - szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.
A fájdalmas globális chiphiány közepette saját chipek fejlesztésébe fogtak a kínai technológiai óriások, Kína céljaival összhangban, hogy az ország önellátó legyen a kritikus alkatrészből. Szakértők szerint azonban Kína még messze áll ettől, ugyanis egyelőre nagyban függ a külföldi technológiától.
Tajvani és amerikai tisztviselők arról tárgyaltak, hogy Tajvan miként tudna érdemben részt venni az ENSZ működésében. Az egyeztetés napokkal Hszi Csin-ping tervezett beszéde előtt történt, amelyben Kína ENSZ-be történő felvételének 50. évfordulóját ünnepelné – írja a CNBC.
Tajvant többen emlegetik egyfajta puskaporos hordóként az Egyesült Államok és Kína viszonyában, főleg, ha figyelembe vesszük az utóbbi hetek katonai villongásait. A kínai vezetés régi álma, hogy egyesítse az anyaországgal a saját részének tekintett, de önálló kormányzattal rendelkező szigetet. Katonai képességeit tekintve azonban Kína csak mostanra ért el arra a szintre, hogy komolyan vehető lenne a részéről egy ilyen kísérlet. Valószínű azonban, hogy nem egy katonai megszállás lenne a legnehezebb a kínai vezetés számára, hanem az, ami utána következik. Az ebből fakadó következmények ugyanis meglepően sok téren hátráltatnák a kínai vezetést mást területeken, ambiciózus céljainak elérésében.
Kína megfontoltságra intette pénteken Washingtont, reagálva arra, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette, az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben.
Peking figyelmeztette Csehországot és Szlovákiát, hogy következményei lesznek annak, ha a jövő hét folyamán fogadják a tajvani külügyminisztert – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben - erősítette meg Joe Biden amerikai elnök csütörtök este Baltimore-ban a CNN hírtelevízió műsorában. Anderson Cooper műsorvezető kérdésére válaszolva az elnök kijelentette, hogy az amerikai kormánynak kötelessége lenne így cselekedni.
Hszi Csinping kínai elnök a múlt héten arról beszélt, hogy újra szeretné egyesíteni Kínát, ami azt jelenti, hogy Peking uralma alá hajtaná a de facto független országként működő Tajvant is. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy látja, hogy Hszi elnöknek céljai elérése végett nincs szüksége katonai erő alkalmazására.
Kína hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szoros mellett, most pedig elismerték, hogy a háborús gyakorlat a „Tajvan hivatalos függetlenségét támogató erők” ellen irányult – írja a Reuters.
Egyértelműen kiáll az „egy Kína” elve mellett Oroszország, vagyis nem tekinti önálló országnak Tajvant, hanem a Kínai Népköztársaság részeként kezeli azt – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter egy kazahsztáni konferencián.
Kína már összeállította a Tajvan elleni invázió terveit és rendszeresen gyakorolja ezek kivitelezését. Hiába viszonylag kis terület a de facto önálló országként funkcionáló szigetcsoport, egy ilyen háború során milliós lélekszámú hadseregek csapnának össze, ami rég nem látott intenzitású katonai konfliktust hozhat. Peking gyors győzelemben reménykedik, Taipeinek viszont az az érdeke, hogy minél inkább elhúzza a harcokat és lassan „véreztesse ki” a kommunista Kínát. Így nézhet ki egy testvérháború a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság közt.
Partraszállási műveletek kivitelezését gyakorolta a kínai haderő a Tajvani-szoros kontinentális oldalán található Fucsien-tartomány partszakaszán – írja a CNN.
Szükségesnek nevezte a kínai elnök szombaton egy pekingi ceremónián elmondott beszédében Tajvan és Kína békés újraegyesítését, és kijelentette, hogy ez be is fog következni.
Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök Tajvanon tett magánlátogatást, amely alkalmából aggodalmát fejezte ki, miszerint Peking hamarosan „katasztrofális kirohanást intézhet” a sziget körüli villongások okán – írja a Guardian.
Az Egyesült Államok egyik különleges műveleti egysége és egy tengerészgyalogos-kontingens tartózkodik titokban Tajvanban, akik a helyi katonai erőknek nyújtanak kiképzést – állítja egy bennfentes forrás a Wall Street Journalnak.
Egyre több befolyásos politikai vezető, katonai döntéshozó és biztonságpolitikai elemző figyelmeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság katonai akcióra készül Tajvan ellen. Eltérnek a vélemények arról, hogy erre mikor kerülhet pontosan sor – van, aki az évszázad második felét jósolja, de Amerika és Tajvan vezetői már egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a 2020-as évek második felében sor kerülhet az összecsapásra. Kína eddig azért ódzkodott a „renegát tartomány” erőszakos visszaszerzésétől, mert a nehéz terep miatt súlyos veszteségeket szenvedtek volna az offenzíva során, most már viszont kezd révbe érni a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációja, melynek egyik elsődleges célkitűzése egy Tajvan elleni inváziós erő kiépítése volt. Mindettől függetlenül egy kínai testvérháború a jelenlegi erőviszonyok mellett mind emberi, mind gazdasági oldalról súlyos áldozatokkal járna a két félnek, amely miatt továbbra is alacsony az esélye egy nyílt háborúnak a következő években.
Nagyon kiélezett a helyzet.
Kiadta a MEKH a részletszabályokat.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
