Itt a friss inflációs adat! Még csökken a drágulás üteme Magyarországon

A friss adat egyrészt megerősíti, hogy a látványos drágulásnak vége Magyarországon. Az élelmiszerárak kifejezetten lefelé húzzák az inflációs adatot, éves alapon csak 0,7%-os az áremelkedési ütem, ezen belül márciusban egy hónap alatt mindössze 0,1százalékos emelkedést mért a KSH.

Másrészt viszont a részletes adatokon látszik, miért várják a szakértők, hogy a március-áprilisi mélypont után felfelé kanyarodik az infláció. Az áremelkedést ugyanis kettősség jellemzi: az élelmiszer, a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia áralakulása megnyugtató, eközben viszont a szolgáltató szektorban úgy közel két számjegyű (9,9%) a drágulási tempó, hogy jó néhány nagy vállalattól a telekommunikációs és a pénzügyi szektorban még csőben van a drágító lépések egy része. Valamennyit azért már látunk ebből márciusban is, a tv-előfizetések ára 11,4%-kal, a telefon és internet számlák 10,8%-kal emelkedtek egyetlen hónap alatt.

Az is figyelmeztető, hogy márciusban havi alapon a maginflációs kosár árszintje 0,8 százalékkal nőtt, ami egyáltalán nem jelent árstabilitást. Ez alapján inkább azt mondhatjuk, hogy a tavasz eleji kis inflációcsökkenésért leginkább az felel, hogy tavaly ilyenkor még éppen csak túl voltunk az inflációs csúcson, ehhez képest pedig egy kicsivel kisebb volt a havi áremelkedés idén márciusban.

Az árak "mocorgását" jelezi, hogy az utóbbi három hónap maginflációja kifejezetten magas, évesítve 5% feletti:

Éppen ezért gondolják úgy a szakértők, hogy amikor az évente jellemzően egyszer (a tavalyi magas infláció alapján visszatekintő módon) átárazó szolgáltató cégek drágításai bekerülnek a statisztikába, a fogyasztói árindex emelkedni fog. Ezt erősítheti, hogy tavaly a második negyedévtől a recesszió fokozatosan ölte ki az áremelési szándékokat a gazdaságból, az év második fele már kifejezetten árstabil környezetet hozott. Ez pedig azt jelenti, hogy az éves inflációs mutatót a jótékony bázishatás már nem fogja támogatni. Decemberre az elemzők 5,4%-os inflációs mutatóra számítanak, ami persze nagyon messze van a tavaly látott számoktól, de a jegybank 3%-os céljához sincs közel.

A vártnak megfelelő mértékű és szerkezetű inflációs adat aligha módosít a jegybank kamatpolitikáján. Az MNB a múlt hónapban jelentette be, hogy visszafogja a kamatcsökkentési tempóját (havi 75 bázispontról várhatóan 50 bázispontra). Tekintve, hogy az áprilisi infláció már legfeljebb csak egy kicsit lesz kisebb a mostaninál, aztán már a lassú emelkedés lesz az irány, érthető az óvatosabb lazítás. Sőt, ha az Egyesült Államok tegnapi inflációs meglepetése tartósan velünk marad, akkor az ottani megemelkedő kamatvárakozások akár még további lassításra késztetheti a magyar monetáris politikát.

Ami a részleteket illeti

Ahogy írtuk, a fogyasztói árak havi alapon átlagosan 0,8%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek átlagosan 0,1%-kal drágultak. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 0,7, a baromfihús 0,5, a sertéshús 0,4%-kal többe, a száraztészta 1,9, a cukor 1,7, a tojás 1,3, a tejtermékek 1,0, a kávé 0,8, a vaj és vajkrém 0,6, a kenyér pedig 0,4%-kal kevesebbe került, mint februárban. A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 5,3%-kal többet kellett fizetni. Utóbbiról érdemes tudni, hogy a progresszív hatósági árképzés miatt a lakossági átlagárat a KSH hónapról hónapra a becsült gázfogyasztásból kalkulálja, tehát nem a hatósági ár változott, hanem az, hogy a háztartások fogyasztásának mekkora része eshetett a magasabb árkategóriába.

A szolgáltatások egy hónap alatt 1,8%-kal drágultak, ezen belül a tv-előfizetések 11,4, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8, a lakásjavítás és -karbantartás 1,1, a járműjavítás és -karbantartás 0,9%-kal. A járműüzemanyagok ára 2,1%-kal nőtt, ez a továbbiakban is extra inflációs kockázatot hordoz, figyelve a piaci folyamatokat.

Az élelmiszerek ára 0,7%-kal nőtt, ezen belül a leginkább a cukoré (30,9%), a csokoládé és kakaóé (11,6%), a büféáruké (10,4%), a sertéshúsé (9,1%), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5%). Vannak viszont nagy áresők is: a termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13,0, a tejé 11,0, a kenyéré 10,5%-kal csökkent. A háztartási energia 3,1%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 6,9, az elektromos energiáért 3,2%-kal kellett kevesebbet fizetni.

A szolgáltatások ára 9,9%-kal nőtt, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8%-kal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7%-kal emelkedett egy év alatt. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4, a gyógyszer, gyógyáruké 6,8, a testápolási cikkeké 4,6%-kal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,8%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,0, a szobabútoroké 3,0, az új személygépkocsiké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9%-kal nőtt. A járműüzemanyagok éves alapon 2,3%-kal drágultak

Címlapkép forrása: Getty Images