A foglalkoztatási adatok szempontjából mégis van közvetlen jelentősége a migrációnak, mivel a Magyarországon még háztartással rendelkező, de külföldön dolgozó magyarok is beleszámítanak - valamely részben - a foglalkoztatottsági adatokba. Erről a körről is viszonylag keveset tudunk azonban, az adatigény csak az utóbbi időben, a migráció erősödésével jelent meg. Pedig úgy látszik a migráció foglalkoztatottsági jelentősége igen nagy lehet: tavaly például azt láthattuk, hogy az évi 60 ezer fős foglalkoztatás-bővülés közel harmadát magyarázta a migrációs hatás, azaz a külföldön dolgozók számának növekedése.
Az MFB pénteken megjelent elemzése szerint az idei második negyedévben is jelentős tényező volt ez a hatás. Sőt a külföldön dolgozó, a magyar foglalkoztatási adatokba beszámítók száma dinamikusan, 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedett.
Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a második negyedévben az intézményi adatok szerint 42 ezer volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban, akkor a második negyedévben nem is foglalkoztatásbővülésről, hanem csökkenésről beszélhetnénk. Vagyis a bő 17 ezerrel több külföldi munkavállaló és az egy év során 42 ezerrel több közmunkás összességében több, mint az 55 ezer fős foglalkoztatotti bővülés. Vagyis ezek az adatok is alátámasztják a KSH intézményi statisztikájából származó következtetést, hogy a versenyszférában stagnál a foglalkoztatás.
Ki a foglalkoztatott és ki a munkanélküli?
A KSH kétféle statisztikai adathalmazt közöl a munkapiacról havonta:
1.) A megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés.
Ennek lényege, hogy közel 40 ezer címet keresnek fel az összeírók, az adatokat pedig a népszámlálási adatok alapján teljeskörűsítik. Ebben a statisztikában foglalkoztatottnak minősül az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki nem dolgozik, de aktívan munkát keres, illetve két héten belül munkába is tudna állni. Nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, amit a munkaügyi hivatalok adnak közre, hiszen a regisztrált álláskereső nem biztos, hogy aktívan állást keres, illetve másik oldalról: nem biztos, hogy minden munkanélküli regisztrált álláskereső is egyben.
2.) Az intézményi adatgyűjtés.
Ez a statisztika alapvetően a kereseti helyzet felmérését szolgálja, azaz ebből tudjuk meg, hogyan és mennyit változtak a bruttó és nettó bérek. Az adatokhoz kapcsolódnak azonban létszámadatok is. A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások közül egy minden évben meghatározott mintába tartozó cégek szolgáltatnak adatot a náluk foglalkoztatottakról. Sokan úgy vélik, ez a statisztika jobban leköveti a gazdasági helyzet alakulását, ezért a fő foglalkoztatottsági adatok mellett érdemes ezt is figyelembe venni.
1.) A megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés.
Ennek lényege, hogy közel 40 ezer címet keresnek fel az összeírók, az adatokat pedig a népszámlálási adatok alapján teljeskörűsítik. Ebben a statisztikában foglalkoztatottnak minősül az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki nem dolgozik, de aktívan munkát keres, illetve két héten belül munkába is tudna állni. Nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, amit a munkaügyi hivatalok adnak közre, hiszen a regisztrált álláskereső nem biztos, hogy aktívan állást keres, illetve másik oldalról: nem biztos, hogy minden munkanélküli regisztrált álláskereső is egyben.
2.) Az intézményi adatgyűjtés.
Ez a statisztika alapvetően a kereseti helyzet felmérését szolgálja, azaz ebből tudjuk meg, hogyan és mennyit változtak a bruttó és nettó bérek. Az adatokhoz kapcsolódnak azonban létszámadatok is. A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások közül egy minden évben meghatározott mintába tartozó cégek szolgáltatnak adatot a náluk foglalkoztatottakról. Sokan úgy vélik, ez a statisztika jobban leköveti a gazdasági helyzet alakulását, ezért a fő foglalkoztatottsági adatok mellett érdemes ezt is figyelembe venni.
