Az általunk is múlt héten megírt, előzetes menetrendnek megfelelően Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (címlapképünkön) tegnap újra megbeszélést tartott a Magyar Bankszövetség képviselőivel.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint Nagy Márton miniszter az egyeztetésen hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány szerinte teljesítette, hogy egy számjegyűre szorítja le az inflációt, pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások is egyre kedvezőbbek. A gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások ismertetése mellett megköszönte a bankok erőfeszítéseit és együttműködését. A jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedéshez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így
a csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik a kormány szerint.
A felek a tegnapi ülésen abban állapodtak meg, hogy 2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke
- az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra (a THM-re vonatkozólag),
- az új vállalati hitelek esetében pedig egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökken.
Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10 százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, amely akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest – hangsúlyozza a GFM közleménye. Januártól a CSOK Plusz 3 százalékos kamat mellett segíti a családok otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez, amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-i kivezetésével – amely kormányzati döntést a Bankszövetség üdvözli – párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni. (Az nem derült ki egyértelműen a minisztérium közleményéből, hogy a kamatplafon intézménye április 1-jétől csak a kkv-hitelek esetében szűnik-e meg - a szerk.)
A Portfolio által előzetesen várt 0,5 százalékpontnál tehát jóval nagyobb mértékben, 1,2 százalékponttal csökken a THM-plafon mértéke a lakáshitelek, és 1,6 százalékponttal a kamatplafon mértéke a kkv-k forgóeszközhitelei esetében.
A 7,3 százalékos THM-plafon a gyakoratban 7 százalék alatti kamatokat fog jelenteni. Ez a vártnál erőteljesebb nyomást fog helyezni a bankok kamatmarzsára, amelynek ugyanakkor továbbra is támasztékot a korábbinál magasabb kamatkörnyezet, különösen a jegybanki irányadó kamat.
Jelenleg alig található olyan konstrukció a piaci kamatozású lakáshitelek piacán, amely belefér a 7,3%-os THM-plafonba, vagyis egyértelmű, hogy a lakáshitelek esetében effektív az intézkedés, és tényleges kamatcsökkentést fog hozni a jelenleginél jóval alacsonyabb THM-plafon. A mostani 7-8 százalék közötti lakáshitel-kamatok időszakából januárban meg fogunk érkezni a 6-7 százalék közötti kamatok időszakába, továbbá szórványosan megjelenhetnek a 6 százalék alatti kamatok is.
A kamatok erőltetett csökkentése jelentős elhalasztott lakáshitel-keresletet már nem fog generálni idén, hiszen december második felében az ünnepek miatt már egyébként sem mondható aktívnak a hitelezés, januárban ugyanakkor megjelenhetnek azok a hitelfelvevők a piacon, akik számára a 6 százalék körüli kamatok már kellően vonzók lesznek a lakáshitelfelvételhez. Ez feltétlenül pozitív hír a hitelpiac 2024-es kilátásai szempontjából.
Arról pedig, hogy megéri-e előrehozni a lakáshitelfelvételt a magas kamatok ellenére is, tegnap mutattuk be számításainkat:
Címlapkép forrása: Portfolio
