Micsoda számok: felrobbantak a lakáshitelek és a bankbetétek

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a magyar bankszektor februári hitel- és betéti statisztikáit. Felemásak az adatok: a lakossági üzletágak erőteljesen, a vállalatiak gyengébben indították az évet.

Első helyen érdemel említést a lakáshitelezés, amely februárban 85 milliárd forintnyi új szerződést produkált az egy évvel korábbi 33 milliárd forinttal szemben, ez +157%-ot, az év első két hónapját tekintve pedig +126%-ot jelent. A lakástranzakciók márciusi emelkedése a boom folytatódását vetíti előre.

Nemcsak a lakáshitelek, hanem a fogyasztási hitelek is lendületben vannak: a személyi kölcsönök kihelyezése idén már 62%-kal, a babaváró hitelek 74%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Utóbbiaknál ez a tavalyi mesterségesen alacsony bázisnak is köszönhető.

Hosszabb távra visszatekintve elmondható, hogy az elmúlt 12 hónapban a lakáshitelezés még a 2017-es, a fogyasztási hitelezés pedig a 2019 körüli volumennél járt, a gyors növekedés miatt azonban ezeket a szinteket rövid idő alatt elhagyhatjuk.

A hitelfelvevők száma és az átlagos hitelösszeg egyaránt növekszik, ám míg a lakáshiteleknél az átlagos hitelösszeg emelkedése az erősebb faktor, a fogyasztási hiteleknél a hitelfelvevők száma növekszik jobban.

A lakáshitelek 15,5 millió forintra emelkedő átlagösszegében szerepe van a CSOK Plusz 26 millió forint körüli átlagösszegének, miközben a személyi kölcsönök 2,5 milliós átlagösszege megfelel a két évvel ezelőttinek.

A CSOK Plusz első két havi teljesítményéről egyelőre annyit tudunk, hogy nagyjából 1000 házaspár igényli havonta, február végéig összesen 49 milliárd forint összegben. A már megkötött szerződések összeg szerinti arányát tekintve viszont a kamattámogatott hitelek teljes aránya 24% volt az év első két hónapjában, és ebben a kistelepüléseken elérhető CSOK-hitel is benne van.

Kamatperiódus szempontjából továbbra is a 10 éves és a végig fixált lakáshitelek a legnépszerűbbek, ugyanakkor 11%-ra ugrott februárban a változó kamatozású hitelek aránya, ami vélhetően a CSOK Plusznak köszönhető, ennek ugyanis az első két évben egy-egy év a kamatperiódusa (az ügyfelek fixen 3%-ot fizetnek, így ennek a kamattámogatás szempontjából van csak jelentősége), és csak utána áll át 5 évre.

Emellett jót tett az év elején 7,3%-ra csökkentett THM-plafon a háromnegyedes többségben lévő piaci kamatozású lakáshitelek árazásának: februárban ezeket 6,7%-os átlagkamattal vették fel, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. További jelentős kamatcsökkenés viszont belátható időn belül nem várható:

A fogyasztási hitelek hiteldíja is fokozatosan csökken, a személyi kölcsönöké februárban 18,4% volt az egy évvel korábbi 19,0%-kal szemben.

Összességében 10 200 milliárd forinton állt az év második hónapjának a végén a háztartások hazai banki hiteltartozása, ez még csak 3,4%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, de a dinamika hónapról hónapra nő. A lakáshitelek állománya 2,7%-kal 5060 milliárd forintra emelkedett.

Ami a lakossági bankbetéteket illeti, ezeknél is meglepően nagy pozitív számokat láthatunk. Februárban 388 milliárd forintnyi nettó pénzbeáramlás történt a lakossági bankszámlákra, aminél nagyobb nettó tranzakcióra csak a 2022-es választási osztogatás idején, két évvel korábban volt példa.

A mostani emelkedésre vonatkozóan több magyarázat is adja magát: a jelentős állampapír-kamatfizetések, a 14. havi nyugdíj, a januári béremelések februárban érződő hatása, egyes nem rendszeres kifizetések megérkezése és a szökőnap ellenére is a többinél rövidebb hónap hatása. A betéti kamatok nem indokolják a jelenséget, azok továbbra is rendkívül alacsonyak: egy átlagos lekötött lakossági betétre 1,8%-os évesített kamatot fizettek februárban a bankok.

A háztartási betétállomány csökkenése ezzel megállt: februárban 437 milliárd forinttal emelkedett, az elmúlt egy évre visszatekintve viszont még 64 milliárd forinttal, vagyis 0,5%-kal csökkent.

A vállalati hitelpiacon a január után a február is gyengén alakult, a nettó tranzakciók 120 milliárd forintos törlesztési többletet mutattak a hitelfelvételekkel szemben, az elsősorban devizában népszerű a Baross Gábor Hitelprogram év eleji újraindítása (200 milliárd forint erejéig) ellenére.

Az elmúlt 12 hónapban még így is 244 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit törlesztettek. Előtérbe kerültek a forgóeszközhitelek a beruházási célúakkal szemben, a devizahitelek a forinthitelekkel szemben és a támogatott hitelek (Széchenyi Kártya, Baross Gábor Hitelprogram) a piaci kamatozásúakkal szemben. A vállalati hitelállomány 3,5%-kal, a vállalati betétállomány 4,1%-kal gyarapodott egy év leforgása alatt.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ