MBH Bank: különleges képességek kellenek az egyházak és önkormányzatok hatékony kiszolgálásához

Bár a hivatalos éves eredményekre még pár napot várni kell, mégis összességében milyen éve volt az MBH Banknak, milyen folyamatok befolyásolták döntően a működését? Milyen évre számít idén?

Alapvetően jó évet zártunk tavaly, de természetesen - a bankszektor más szereplőihez hasonlóan – mi sem tudjuk magunkat függetleníteni a makrogazdasági fejleményektől, a magyar gazdaság teljesítményétől, illetve az inflációs hatásoktól. Mivel gyakorlatilag nincs olyan szegmens Magyarországon, amit ne fednénk le a termékeinkkel, ezért például a KKV-k alacsony beruházási kedvéből fakadó visszaesést a lakossági jelzáloghitelezés erősödése tudja ellensúlyozni.

Lakossági oldalon számottevő növekedést tapasztaltunk mind a jelzáloghitelek, mind a személyi kölcsönök tekintetében. Úgy gondolom, hogy előbbiben inkább arról van szó, hogy a piac utoléri magát, mivel a gazdasági hatások miatt számos építkezés leállt, vagy el sem kezdődött, a családok is inkább kivártak az ingatlanvásárlással.

Most, hogy kicsit pozitívabbak a kilátások, az ingatlanpiac is élénkül.

A makrogazdasági mutatókban is megmutatkozó javuló tendencia miatt a fogyasztási hitelek esetében is magas kereslet látható, azonban e termék esetében korábban sem volt ok a panaszra.

A vállalati szegmensben azt tapasztaljuk, hogy a beruházási hitelek esetében komoly tartalékok vannak még a rendszerben, a cégek beruházási kedve jelenleg elég alacsony. Ez persze érthető, hiszen rendkívül turbulens piaci környezettel néznek szembe. A forgóeszközhitelezés viszont már sokkal erősebb számokat produkál. Nagy jelentősége van az Exim és Kavosz termékeinek, illetve a Demján Sándor Programnak is egyaránt.

A kormány nemrég meghirdette a „100 új gyár” programját, amely 10 milliárd eurónyi külföldi működőtőke-beruházást indukál az elkövetkezendő években.

Az elemzőinkkel egyetértésben úgy gondolom, hogy 2025 már a meglódulás éve lesz, 2,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. A januári és februári inflációs adatot követően azért csökkenést várunk a következő hónapokra, de az idei évben a tavalyinál magasabb, 5% feletti inflációval számolunk idehaza. A hitelezési aktivitásunkat befolyásolja a jegybanki alapkamat is, amiben minimális csökkenést várunk az év végére, de 2026 végig lefelé tartó kamatpályára számítunk.

Összességében az év második felére egyértelműen jobb gazdasági klímát várunk, egy addigra lassan hűlő inflációs környezettel és egy kismértékben csökkenő kamatpályával.

Másfél évvel ezelőtt létrehoztak egy speciálisan önkormányzatokkal foglalkozó divíziót. Mi áll a döntés hátterében, hány önkormányzatot tudhat a bank az ügyfelei között, milyen különleges tudás szükséges a települések kiszolgálásához?

Másfél évvel ezelőtt javasoltam a menedzsmentnek, hogy hozzunk létre egy új üzletágat, amely speciálisan az önkormányzatok, az egyetemek, alapítványok, nonprofit szervezetek és az egyházak igényeit tudja kiszolgálni. Nem véletlen ez a tagolás, jól látszik, hogy ökoszisztémában gondolkodunk, hogy minden olyan szereplőnek, legyen az önkormányzati cég, helyi egyházi szervezet, oktatási intézmény vagy sportklub, hatékony, személyre szabott megoldást tudjunk nyújtani, amely fontos szerepet tölt be a helyi közösségben és gazdaságban.

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy hatékonyan ki tudjuk szolgálni ezeket a szereplőket, el kellett szakadni esetükben a klasszikus szegmensalapú gondolkodástól, és a helyi igényeket még mélyebben megértve kell a banki tevékenységet végezni. Nem lehet úgy tárgyalni egy polgármesterrel, hogy kizárólag az önkormányzat pénzügyeiről beszélünk, mert gyorsan kiderül, hogy a különböző intézmények, például civil kezdeményezések mind-mind szerves részét képezik a működésnek.

Éppen ezért egyfajta holisztikus megközelítéssel kell támogatnunk őket.

Teljesen transzparensen működünk, például egy előre kiszámítható társadalmi felelősségvállalási programot csatolunk az együttműködéshez. Az önkormányzati vezetőknek felajánljuk, hogy az általunk megtermelt pénzügyi eredmény egy részét - több éves szerződésben rögzített módon - visszacsatoljuk az önkormányzatoknak sport, kultúra, oktatás és más társadalmi kezdeményezések támogatására. Ezen kívül rendszeresen workshopokat, oktatásokat szervezünk az önkormányzatok kollégái számára pénzügyi területen - egyfajta tudásközpontként működünk.

Jelenleg körülbelül 3200 önkormányzat működik az országban, közülük több mint 1200 az ügyfelünk, ez nagyságrendileg 40 százalékos piaci részesedést jelent, forgalomarányosan pedig 20 százalékuk tartozik hozzánk.

Ebből a két adatból is jól látszik, hogy zömében inkább kistelepülések adják a portfóliónk nagy részét, ugyanakkor nagyon fontos eredmény, hogy az ország második legnagyobb városa, Debrecen pénzügyi partnerei is mi vagyunk, de Nyíregyháza, Sopron, Eger, Veszprém és Békéscsaba is az „MBH-s városok” közé tartozik.

Miért lehet vonzó ügyfél egy önkormányzat egy bank számára? Rendkívül szabályozottan működnek, mindenről a közgyűlés dönt, de például minisztériumi engedély kell ahhoz, hogy hosszútávú hitelt vehessenek fel. Nem nehezíti meg ez az ügyfélkezelést?

Vannak a társadalomnak olyan fundamentumai, ami egész térségek működését tudják meghatározni. Az önkormányzatok és azok által tulajdonolt vállalatok tipikusan ilyenek: aktívan részt vesznek a város működtetésében, számos munkavállalót foglalkoztatnak, a helyi közigazgatás meghatározó szereplői. Úgy gondolom, hogy ha egy bank nincs jelen az önkormányzat életében, akkor a társadalom és a helyi gazdaság mélyebb rétegeibe sem tud behatolni, ott nem tud hatékonyan ügyfeleket szerezni.

Ha például egy helyi vállalkozó, aki rendszeresen dolgozik az önkormányzatnak, azt látja, hogy a partnere jó kiszolgálást kap, akkor ő is szívesebben fog minket választani.

Az önkormányzatok ráadásul rendkívül alacsony kockázatú ügyfeleknek minősülnek, hiszen közvetve vagy közvetlen módon ott áll az állam mögöttük, ez pedig garanciát jelent számunkra is. A hitelezés és más banki szolgáltatás szempontjából ez rendkívül előnyös, többek között ezért is tudunk nagyon kedvező feltételeket kínálni. A hitelezés terén az éven belüli ügyleteket vehetik egyszerűbben, azaz külön kormányengedély nélkül igénybe az önkormányzatok, ezek leggyakrabban folyószámlahitelek.

Éven túli beruházási hitelkérelem kapcsán sem tudok olyan esetet mondani, amikor egy jól megalapozott, gazdasági és társadalmi relevanciával bíró hitelkérelem ne kapta volna meg a kormányengedélyt. Az önkormányzatok – a KKV-khoz hasonlóan – az utóbbi 1-2 évben az energiaválság és más kedvezőtlen gazdasági tényezők miatt nagyon visszafogták a beruházásaikat, jóval óvatosabbak, igyekeznek minél nagyobb tartalékokat képezni.

Úgy gondolom, hogy idén már fellendülést fogunk ezen a téren tapasztalni.

Március elején társadalmi egyeztetésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata, amely alapján több lépcsőben minden önkormányzatnak kötelező lesz a likviditásuk egy részét a kereskedelmi bankok helyett az Államkincstárban egy dedikált számlán tartani. Mennyire érinti ez kedvezőtlenül az MBH Bankot, amely kiemelt szereplő a szegmensben?

A törvényjavaslat még nagyon friss, az Országgyűlés honlapjára március 11-én került fel. Az előzetes véleményezésben a Bankszövetségen keresztül mi is részt vettünk. A kormány célja egyértelmű, és bizonyos szempontból érthető is: az állam által az önkormányzatok irányába utalt működési költségek, ameddig nem kerülnek felhasználásra, továbbra is az Államkincstárnál maradjanak. A javaslat szerint, amennyiben az adott önkormányzatnak pénzre van szüksége, azt az Államkincstár az önkormányzat likviditásának függvényében és kérelmére elutalja a számára. Bízom benne, hogy a Magyar Államkincstár felkészült erre a feladatra, és ugyanolyan hatékony szolgáltatást tud majd ebből a szempontból nyújtani, mint a kereskedelmi bankok.

A bankok részéről nyilván hozhat változást a kondíciókban, az üzleti kapcsolatok komplexitásában a betéti állományok „elvándorlása”,

hiszen többek között pont ez jelentette azt a biztonságot, amelynek köszönhetően rendkívül kedvezőek voltak a kondíciók, illetve az együttműködések. Bízom benne, hogy meg fogjuk találni közösen azt a megoldást, amely minden érdekelt fél számára megfelelő lesz.

Az önkormányzati divízióval együtt egy kifejezetten egyházakkal foglalkozó szervezeti egységet is létrehozott a bank. Nagyon keveset hallani erről a területről: milyen banki termékekre, megoldásokra van szüksége egy egyháznak?

Ma Magyarországon 32 úgynevezett bevett egyház létezik, ezeket ismeri el egyházként az állam. Bár egy bank számára jóval egyszerűbb lenne, ha például a Magyarországi Református Egyház egy jogi entitás lenne, azonban nem erről van szó: egyházkerületek, egyházi intézmények, gyülekezetek stb. mind-mind külön jogi entitásként vannak jelen. Természetesen hitéleti szempontból és az egyházi szabályokon belül közös a különböző szereplők közötti gondolkodás, de jogi szempontból nem.

Összesen körülbelül 6000 egyházi jogi személy van ma Magyarországon, közülük nagyságrendileg 2000 az ügyfelünk, ezzel meghatározó szereplők vagyunk a szegmensben.

Ahogy az önkormányzatok esetében, itt is nagyon sokrétű feladategyüttesről van szó, amit az egyházak végeznek: biztosítják a hitéleti lehetőségeket, oktatási, szociális intézményeket tartanak fent, és számos forprofit gazdasági társaságuk is van, amelyek például borászattal, sörfőzéssel vagy turisztikai szolgáltatásokkal foglalkoznak.

Az egyházakkal, egyházi személyekkel sokkal bizalmibb, empatikusabb viszonyt kell kialakítani, a „bankolás” nem merül ki önmagában a pénzügyek intézésében.

Meg kell értenünk a náluk működő folyamatokat, döntési mechanizmusokat, szabályokat, és ehhez mérten kell pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanunk. Ahhoz, hogy ezt a szerteágazó tevékenységet ki tudjuk szolgálni, speciális kompetenciákat kellett felépítenünk. Olyan kollégákat kellett például keresnünk a piacon, akik egyszerre banki szakemberek, és jól eligazodnak az egyházi szervezeteken belül is. Az egyházak kiszolgálását egyfajta közösségépítő missziónak is tekintjük, de egyben üzleti potenciált is látunk a szegmensben.

Az önkormányzatok, egyházak és egyetemek egy lokális ökoszisztémát alkotnak, olyan pillérei a társadalomnak, amelyek meghatározzák az emberek mindennapjait, identitást adnak, munkahelyet biztosítanak és a jövő generáció számára is perspektívát mutatnak. Mi is ökoszisztémában gondolkodunk, egységben igyekszünk kezelni ezeket a helyben megkerülhetetlen szereplőket.

Az ökoszisztéma harmadik szereplője az egyetem. Három felsőoktatási intézményt kivéve az egyetemek mind alapítványi, illetve egyházi fenntartásúak, a BME pedig immár cégbe szerveződve működik. Mennyiben más egy egyetemet fenntartó alapítvány pénzügyi kiszolgálása, mint egy teljesen más területen működő „civil” alapítványé? Milyen különleges kompetenciákat kíván a kiszolgálásuk?

Egy egyetemet fenntartó alapítvány pénzügyi kiszolgálása lényegesen eltér egy civil alapítványétól, elsősorban a működési célok és a méret miatt. Az egyetemi alapítványok, mint például a Pannon Egyetemért Alapítvány vagy a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, milliárdos költségvetést kezelnek, közfeladatot látnak el, és komplex vagyonnal, például ingatlanokkal gazdálkodnak. Ezzel szemben a civil alapítványok kisebb összegekkel dolgoznak, főként adományokból vagy pályázatokból élnek, és kevésbé szerteágazó célokat szolgálnak. Tapasztalataink szerint az egyetemek széleskörű szolgáltatásokat igényelnek, például folyószámla-kezelést, alszámlák vezetését, de akár beruházási hiteleket is kollégiumépítésre vagy energiahatékonysági projektekre.

A fentieken túl a finanszírozási igények is markánsan különböznek.

Az egyetemi alapítványok az állami támogatásokon – például 15-20 évre szóló keretszerződéseken – túl saját bevételeket generálnak például a tandíjak vagy kutatási projektek révén, és autonóm gazdálkodást folytatnak a modellváltás óta. A civil alapítványok viszont szűkebb forrásokra támaszkodnak, például 1%-os felajánlásokra, és ritkán van szükségük bonyolult hitelkonstrukciókra.

Mindezek professzionális menedzseléséhez különleges kompetenciákra van szükség a bank részéről. Az egyetemek esetében a projektfinanszírozás, a szektorspecifikus tudás – például az állami szerződések vagy kutatási pályázatok ismerete – és a kockázatkezelés kulcsfontosságú, hiszen nagy volumenű vagyonról és hosszú távú stabilitásról van szó. Emellett a digitalizáció is hangsúlyos, mert az egyetemek elektronikus banki szolgáltatásokat, alszámlák kezelését várják el, ami fejlett IT-rendszereket igényel. Egy civil alapítványnál ezek a szempontok kevésbé relevánsak.

Azt gondolom, a jövőben az egyetemek finanszírozási igényei tovább nőhetnek, például energiahatékonysági beruházások vagy infrastrukturális fejlesztések miatt, ahogy azt az MBH Bank ügyfeleinek tervei is mutatják.

Ehhez a banknak rugalmasnak kell lennie, és szoros helyi együttműködéseket kell építenie, nemcsak az egyetemekkel, hanem az önkormányzatokkal és más szereplőkkel is. Ez a hálózati szemlélet és a speciális szakértelem az, ami igazán megkülönbözteti például az egyetemi alapítványok kiszolgálását egy civil alapítványétól.

Ez a fajta helyi, lokális társadalmi szerepvállalás, amelyben önkormányzatok, egyházak és egyetemek egyszerre szerepelnek, mennyiben képezi részét a bank ESG stratégiájának? Milyen egyéb, fenntarthatósági törekvések vannak a következő időszakra?

Természetesen az ESG stratégiánk „S”, azaz Social lábának határozottan a részét képezi, sok egyéb társadalmi felelősségvállalási projekttel, szponzorációval egyetemben. A fenntarthatósági törekvéseink ennél persze sokkal színesebbek, kiterjednek például a termékpalettánkra is, a bankcsoportunkhoz tartozó MBH Alapkezelő épp nemrég indított el három részvényalapot: a zöldülő vállalatok részvényalapját, az új energia részvényalapot és egy ESG globális részvényalapot. Jól látható, hogy többféle megközelítés létezik az alapok összeállításánál, magyar és nemzetközi papírok egyaránt a portfólió részét képezik.

Létezik az ESG területen egy filozófiai vita: pozitív ösztönzőkkel vagy büntetésekkel lehet-e inkább rávenni a vállalatokat arra, hogy zöldítsék a tevékenységüket?

Én úgy gondolom, hogy csak a pozitív ösztönzés működik Magyarországon.

A hazai vállalatok fejlődő pályán vannak, ezért nem tartanám helyes gyakorlatnak, ha azért kerülnének kedvezőtlenebb helyzetbe, mert még nem teljesítenek bizonyos feltételeket. A transzformáció rendkívül tőke- és időigényes folyamat, amit különböző ösztönzőkkel, kamattámogatott programokkal lehet elősegíteni. Azt gondolom, hogy az MBH Bank ebben élen jár, és a zöld megoldások terén is utat mutat más szereplők számára.

A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Stiller Ákos