A gyengébb adósminősítéssel rendelkező európai vállalatok tömegesen veszik célba Amerikát, hogy kötvénykibocsátással forrást vonjanak be, kihasználva likviditásbőséget és a magasabb hozammal kecsegtető értékpapírok iránti befektetői érdeklődést - írja a Financial Times.
Optimista hangulatban indult a kereskedés az amerikai piacokon miután vegyes makroadatokat publikáltak. A befektetők örömét ugyanakkor beárnyékolta, hogy a Nasdaq-on egy technikai hiba miatt az összes részvény és opció kereskedése több órán keresztül, egészen az utolsó fél óra kezdetéig szünetelt. Bár a kereskedés folytatása sokáig bizonytalan volt, a szünet után nem csillapodott a jókedv, és felfele vette az irányt a többségében technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite. A befektetők jókedve az utolsó fél órában sem lankadt, így mindhárom vezető tőzsdemutató a tegnapi záróértéke felett fejezte be a napot.
A júniusi stagnálást követően ismét emelkedett a leading indicators értéke az Egyesült Államokban, ami javuló konjunktúrakilátásokra utal. A főindex értéke a várt fél százalék helyett 0,6 százalékot emelkedett.
Múlt héten 13 ezerrel több, összesen 336 friss munkanélküli segélykérelmet regisztráltak az Egyesült Államok munkaügyi hivatalaiban, mint két héttel korábban, a négyhetes mozgóátlag azonban így is tovább csökkent.
Nyitás óta alig emelkedtek a vezető amerikai tőzsdeindexek. A bizonytalanság továbbra is nagy, hiszen továbbra sem tudni, hogy pontosan mire készül a jegybank. Jelenleg 0-0,5 százalék közötti pluszban tartózkodnak a vezető indexek.
Csakúgy, mint a részvénypiaci, a kötvénypiaci szereplőket is az amerikai jegybank eszközvásárlásainak visszafogásával kapcsolatos bizonytalanság nyugtalanítja. A tízéves állampapírok hozama bő két, a harmincéveseké pedig pont kétéves csúcsra emelkedett.
Néhány héttel ezelőtt jelentett csődöt az amerikai autógyártás fellegvárának számító Detroit, azonban nem ez volt az első ilyen eset az Egyesült Államokban. Detroit amiatt kapott ekkora figyelmet, hogy ez volt az eddigi legnagyobb államcsőd, a szégyenpadon azonban több más nagyobb város, vagy megye szerepel.
Ezen a héten két dologra keresi majd a választ a nemzetközi piac: mikor kezdheti meg a Fed a mennyiségi lazítási programjának a lassítását és mennyire képes Európa talpra állni, ha már egyszer legyűrte élete leghosszabb recesszióját. Míg az előbbi esetében leginkább a múltban turkálhatunk, addig az utóbbihoz a jósgömbünket vehetjük elő. Természetesen az első alatt a Fed kamatmeghatározó ülésének a jegyzőkönyvét értjük, míg a jósgömbünk nem más, mint az eurózóna üzleti helyzetének ezen a héten publikálásra kerülő felmérései. Ezek ugyanis jól jelzik előre, hogy miként alakulhat a közeljövőben a régió makrogazdasági szempontból. Sajnos annak ellenére, hogy a konszenzusok kedvező képet festenek, az eurózóna közép és hosszú távú kilátásai inkább nevezhetőek borúsnak. Ennek a fő oka a Bundesbank által előrejelzett német gazdasági lassulás lehet az év második felében. Az Amerikai Egyesült Államok még egy érdekességgel szolgál ezen a héten a piac számára: most kerül megrendezésre Jackson Hole völgyében a jegybankárok éves találkozója. Bár a nevek felhozatala szegényesebbre sikerült az előző évekhez képest, még mindig van esély rá, hogy a piac reakciót mutasson. Magyarországon a hét elején nem történik semmi, azt követően az államháztartási egyenleg júliusi helyzetének részletes tájékoztatására lehet figyelmes a hazai piac, szokatlanul nagy volt ugyanis a hiány.
Két, vártnál rosszabb makroadat után veszteséges hetet könyveltek el ma az amerikai részvénypiacok, hasonlóan az előző héthez.
Augusztusban a várt stagnálás helyett 5,1 pontot zuhant a Michigani Egyetem fogyasztói hangulat indexének értéke. A 80 pontos érték négyhavi mélypontnak számít.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.
Júliusban 5,9 százalékkal nőtt a megkezdett építkezések száma, és építési engedélyből is többet adtak ki, mint egy hónappal korábban, a várakozásokat azonban így is alulmúlták az adatok.
A New York-i Fed augusztusi felmérésének eredményeihez hasonlóan a Philadelphiai Fed adataiból is az látszik, hogy júliushoz képest pesszimistább a feldolgozóipar. A főindex értéke 19,8 pontról 9,3 pontra esett vissza, miközben a konszenzus 15 pont volt.
Júliusban a várt bővülés helyett stagnált az ipari termelés volumene az Egyesült Államokban. Az éves index 1,4 százalékos emelkedést jelzett, ami az elmúlt bő három év leggyengébb teljesítményének számít.
Az élénkülés jelei a feldolgozóiparban és a munkaerőpiacon egyaránt érezhetők az Egyesült Államokban. Az újonnan regisztrált munkanélküli segélykérelmek száma 15 ezerrel csökkent múlt héten, a New York-i Fed feldolgozóipari indexének értéke pedig a várt bő három pont helyett alig több, mint egy ponttal csökkent.
Júliusban 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak (CPI) az Amerikai Egyesült Államokban havi alapon nézve. Ez éves szinten 2 százalékos drágulásnak felel meg, az előző havi 1,8 százalékos szinthez képest. Az eredmények a piac által vártnak megfelelőek, így ebből következő piaci mozgás nem várható.
Míg itthon javában tart a második negyedéves gyorsjelentési szezon, addig a főbb nyugati tőzsdéken már nagyrészt lezajlott: a legnagyobb amerikai és nyugat-európai cégek több mint 80%-a már közzétette második negyedéves számait. A profit tekintetében a vállalatok többsége pozitív meglepetést okozott, viszont a bevételek szintjén már nem ennyire egyértelmű a kép. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az elemzők már látják a reménysugarakat, ugyanis enyhült a pesszimizmusuk.
Augusztus utolsó hetében új szabályozási javaslattal fognak előállni amerikai döntéshozók arra vonatkozóan, mekkora részét tartsák mérlegükben a bankok értékpapírosított, kockázatos jelzáloghiteleiknek - írja a Bloomberg két bennfentesre hivatkozva.
Míg a nyugat-európai tőzsdék egyeneltesen erősödtek a mai nap folyamán, addig az amerikai piac nem tudott eleinte lendületet szerezni. Európában a vártnál is kedvezőbben alakult a német ZEW index, illetve az eurózóna ipari termelése is. A tengerentúlon a kiskereskedelmi forgalom látott ma napvilágot, ami a várakozásoknak megfelelő volt, piaci hatást így pedig nem okozott. A főbb amerikai indexek a délutáni kereskedés folyamán enyhén negatív szinteken tartózkodtak, ugyanakkor hirtelen élénkülést láthattunk a későbbi órákban, amivel már a pozitív tartományba kerültek át. Ez pedig egészen kitartott az esti zárásig. Ennek fő oka az atlantai Fed elnökének a beszéde volt, ami a bizonytalanságokra hivatkozva azt sugallta, hogy még nem kell az eszközvásárlások lassulására számítanunk szeptemberben.
Az atlantai Fed vezetője, Dennis Lockhart szerint az amerikai gazdaság "egyenetlen" alakulása nem teszi lehetővé, hogy a Fed pontos útmutatást adjon a várható lépéseiről. Véleménye szerint szeptemberben nem áll majd rendelkezésre elég makrogazdasági adat számukra, hogy biztos állításokat tegyenek, de arra viszont egyértelműen utalt, hogy még nincs szó a mennyiségi lazítás kivezetzésének megkezdéséről, hiszen ilyen környezetben a Fed nem lát tisztán. Az első lépésüknek pedig óvatosnak kell lennie, ugyanakkor arra nem tett utalást, hogy mikor változhatna ez a jelenlegi állapot. A hír hallatára a kötvénypiacokon esést láthattunk, a tőzsdéken viszont minden főbb index hirtelen felívelést mutatott.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Rengeteg háztartás maradt áram nélkül.
Mégsem Vlagyimir Putyin a felelős?
Meglepő eredményre jutottak a kutatók.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
