
Kedves Olvasó, kezdjük egy rövid teszttel. Kérjük, olvassa el a következő két mondatot.
- Hétvégén eszem egy finom fagyit.
- Hétvégén finom fagyit fogok enni.
Melyik mondat olvasásakor érezte közelebbinek a fagyi élvezetét? Melyik mondat indította be jobban a nyáltermelését? Előfordulhat, hogy egyik sem (hiszen mindkét mondat a hétvégére vonatkozik), de talán vannak, akik az első mondat olvasásakor már kicsit szájukban érezték a fagyi ízét.
Kis kísérletünk a Sapir-Whorf hipotézishez kapcsolódik, miszerint a nyelvhasználat befolyásolja a gondolkodásunkat, a cselekedeteinket és akár a nyáltermelésünket is. A közgazdászok figyelmét az igeidők ragadták meg . M. Keith Chen egy nagy visszhangot kiváltó cikkében fogalmazta meg a nyelvi-megtakarítás (linguistic-savings) hipotézisét. Ennek alapja az az észrevétel, hogy egyes nyelvekben lehetséges a jelen idő használatával a jövőre hivatkozni, míg más nyelvekben ez nem lehetséges, mert kötelező a jövő idejű igealak vagy segédige (például a magyarban a fog) használata. A fenti első példamondatunk magyarul tökéletes, azonban angolul nem mondhatjuk, hogy On the weekend, I have a delicious ice cream. Az angol nyelv megköveteli a „will” használatát.
Chen hipotézise szerint az ilyen nyelveket beszélő emberek kevésbé lesznek hajlamosak jövőre irányuló cselekedetekre.
A jövőre irányuló cselekedet nagyon általános, ide sorolható a megtakarítás, és általában minden olyan tevékenység, ami most jár erőfeszítéssel vagy költséggel, és a jövőben hozza meg a gyümölcsét (pl. testedzés, hogy idősebb korunkban is fittek legyünk). Chen magyarázata az, hogy ha a jelen időt is használhatjuk a jövőre vonatkozóan, akkor a jövő már itt van a jelenben. Ha jövő időt kell használnunk, akkor ez a nyelvi kényszer a fejünkben kötelezően elválasztja a jelent a jövőtől, korlátot állít a kettő közé. Ez a mentális korlát magyarázza, hogy miért nehezebb jövőre irányuló döntéseket meghozni.
A hipotézissel összhangban Chen azt találja, hogy azon egyének, akik olyan nyelvet beszélnek, melyben kötelező jövő időt használni, amikor a jövőről beszélnek, jóval kisebb valószínűséggel takarítottak meg az előző évben, mint olyan egyének, akik jelen időt használva is utalhatnak a jövőre. Az eredmény akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük az egyén országának intézményi jellemzőit, gazdasági fejlettségét, pénzügyi mutatóit és kulturális jellemzőit (például vallást), valamint az egyén korát, nemét, végzettségét, családi állapotát és munkaerőpiaci helyzetét.
Nagyon ötletes módon, Chen olyan országokat külön is megvizsgált, ahol több nyelvet beszélnek. Ezen országokban azon egyének, akik olyan nyelvet beszélnek, amiben jelen idővel is lehet a jövőre hivatkozni, nagyobb eséllyel takarítottak meg az adott évben. Hasonló eredmények jöttek ki, amikor a jelenlegi megtakarítás helyett a nyugdíj-megtakarításokat (ami múltbeli megtakarításra utal), egészséggel kapcsolatos viselkedést (dohányzik-e az egyén?, mennyit mozog? stb.) vizsgált a szerző.
Bennünk az a kérdés merült fel, hogy mi a helyzet egyéni szinten?
Például, magyarul jelen és jövő idővel is hivatkozhatunk a jövőre, és azt vizsgáltuk egy nemrég megjelent tanulmányunkban, hogy azon egyének, akkor természetes módon a jelen időt használják, amikor jövőbeli dolgokról beszélnek, kevésbé diszkontálják-e a jövőt, mint azon egyének, akik inkább a jövő időt használják.
Hipotézisünk teszteléséhez mérni kellett azt, hogy a résztvevőink hogyan hivatkoznak természetes módon a jövő időre. Ehhez a nyelvészek által gyakran használt mondatbefejezési feladatot alkalmaztuk. Minden mondat eleje rögzített volt és a jövőre utalt, például a közeljövőre (A hétvégén), a közepesen távoli jövőre (Nyáron), és a távoli jövőre (Tíz év múlva). A kísérlet résztvevői szabadon választhattak, hogy miként fejezik be az egyes mondatokat. Minden esetben a lehetőségek között szerepelt az adott ige jelen és jövő idejű alakja. Feltételeztük, hogy a kísérlet résztvevőinek választása kifejezi a természetes nyelvhasználatot. Leginkább a közel jövőt illetően használták a kísérletben résztvevők a jelen időt (az esetek 20-30 százalékában), míg a távoli jövőről beszélve a legkevésbé (10-15 százalék).

A jövő diszkontálását (a türelmet) úgy mértük, hogy a résztvevőknek azonnal kifizetett 10 000 Ft és két hét múlva esedékes nagyobb összegek között kellett dönteniük. Azt akartuk megtudni, hogy mekkora többletért hajlandó még két hetet várni. A résztvevők nagy része elég türelmes, ugyanis körülbelül 50%-uk hajlandó volt plusz 600 Ft-ért két hetet várni. A nagyon türelmetlenek aránya pedig alacsony volt (kb. 5%), ők 10000 Ft többletért sem voltak hajlandóak várni.
Legfőbb eredményünk az, hogy nem találunk összefüggést a nyelvhasználat és az időpreferencia között.
Először külön-külön megnéztük minden időtávra, hogy azok, akik a közel- / közepesen távoli- / távoli jövőt illetően a jelen időt használják, türelmesebbek-e (azaz kevesebb többletpénzért hajlandóak-e várni két hetet). Ezt követően megnéztük azt, hogy ki hányszor használja a jelen időt összefügg-e azzal, hogy mennyire türelmes. Egyik esetben sem találtunk összefüggést.

Először nézzük meg a nyelvhasználat és az időpreferencia közötti összefüggést. A fenti ábra illusztrálja az eredményeinket. A bal oldalon azt látjuk, hogy akik a közeljövőre (A hétvégén) vonatkozóan a jövő időt használták, azok körülbelül plusz 2 300 Ft-ért voltak hajlandóak még várni két hetet. Azok, akik a jelen időt használták, kicsit kevesebbel is beérték, de a különbség nem számottevő. A másik két időtávon is azt látjuk, hogy nincs jelentős különbség a jelen és a jövő időt használók között, azaz a jövőre vonatkozó nyelvhasználat nem függ össze azzal, hogy mennyire vagyunk hajlamosak türelmesen várni arra, hogy később nagyobb összeget kapjunk, ami a jövő diszkontálásának egyik mérőszáma.

Most nézzük meg az összefüggést aszerint, hogy ki hányszor használja a jelen időt. A fenti ábra azt mutatja meg, hogy a jövő idő használatának gyakorisága összefügg-e azzal, hogy mekkora többletpénzért hajlandó valaki két hetet várni. Ha sokáig nézzük az ábrát, akkor úgy tűnik, hogy azok, akik inkább a jövő időt használják, csak nagyobb többletpénzért hajlandóak várni (ami összhangban van Chen hipotézisével), azonban a különbségek kicsik.
A nyelvhasználat és a türelem közötti összefüggés hiánya azért érdekes, mert Chen szerint ez a kapcsolat állhat a jövőre vonatkozó nyelvhasználat és a jövőre irányuló cselekedetek között. Mit jelent mindez Chan hipotézisére vonatkoztatva? Eredményeink azt mutatják, hogy ha valaki azt mondja, hogy „Holnaptól többet spórolok.” nem azért tesz félre több pénzt, mint aki mondja, hogy „Holnaptól többet fogok spórolni.”, mert az előbbi türelmes, míg az utóbbi türelmetlen.
Lehetséges, hogy a mi kísérletünkben volt hiányosság (például a természetes nyelvhasználatot nem sikerült jól megragadni a feladatunkkal), erre csak további hasonló kutatás adhat választ. Ha viszont ezen kutatások is hasonló eredményre vezetnek, akkor talányos, hogy milyen mechanizmusok állhatnak Chen eredménye mögött.
Keller Tamás a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) munkatársa;
Kiss Hubert János a HUN-REN KRTK KTI és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaSzakál Péter a Szegedi Tudományegyetem munkatársa
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Kinevezte új helyettesét Mahmúd Abbász palesztin elnök
A 89 éves Abbász két évtizede vezeti a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet.
Trump kemény üzenetet küldött Putyinnak, fontos tárgyalások zajlottak – Háborús híreink szombaton
Trump szerint ő nem felelős a helyzetért.
Kreml: Moszkva kész előfeltételek nélkül tárgyalni Kijevvel a rendezésről
Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Donald Trump különmegbízottját.
Nagyon olcsó elektromos autót dobnak piacra, a vásárlók szerelhetik össze
Az alap verzió eléggé fapados lesz.
Idén akár még kétszer vághat kamatot az EKB
Gediminas Simkus szerint tovább kell csökkenteni a kamatokat.
Kanadai miniszterelnök: Trump tényleg az 51. amerikai állammá tenné Kanadát
Szó szerint kell venni, amit az amerikai elnök mond.
Egy despota harca a piaccal
Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül. Ez a folyamat az elmúlt négy évben...
The post Egy despota ha
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.