A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?
KRTK blog

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Keller Tamás, TK, KRTK
|
Kiss Hubert János, KRTK, BCE
|
Szakál Péter, Szegedi Tudományegyetem
Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Kedves Olvasó, kezdjük egy rövid teszttel. Kérjük, olvassa el a következő két mondatot.

  • Hétvégén eszem egy finom fagyit.
  • Hétvégén finom fagyit fogok enni.

Melyik mondat olvasásakor érezte közelebbinek a fagyi élvezetét? Melyik mondat indította be jobban a nyáltermelését? Előfordulhat, hogy egyik sem (hiszen mindkét mondat a hétvégére vonatkozik), de talán vannak, akik az első mondat olvasásakor már kicsit szájukban érezték a fagyi ízét.

Kis kísérletünk a Sapir-Whorf hipotézishez kapcsolódik, miszerint a nyelvhasználat befolyásolja a gondolkodásunkat, a cselekedeteinket és akár a nyáltermelésünket is. A közgazdászok figyelmét az igeidők ragadták meg . M. Keith Chen egy nagy visszhangot kiváltó cikkében fogalmazta meg a nyelvi-megtakarítás (linguistic-savings) hipotézisét. Ennek alapja az az észrevétel, hogy egyes nyelvekben lehetséges a jelen idő használatával a jövőre hivatkozni, míg más nyelvekben ez nem lehetséges, mert kötelező a jövő idejű igealak vagy segédige (például a magyarban a fog) használata. A fenti első példamondatunk magyarul tökéletes, azonban angolul nem mondhatjuk, hogy On the weekend, I have a delicious ice cream. Az angol nyelv megköveteli a „will” használatát.

Chen hipotézise szerint az ilyen nyelveket beszélő emberek kevésbé lesznek hajlamosak jövőre irányuló cselekedetekre.

A jövőre irányuló cselekedet nagyon általános, ide sorolható a megtakarítás, és általában minden olyan tevékenység, ami most jár erőfeszítéssel vagy költséggel, és a jövőben hozza meg a gyümölcsét (pl. testedzés, hogy idősebb korunkban is fittek legyünk). Chen magyarázata az, hogy ha a jelen időt is használhatjuk a jövőre vonatkozóan, akkor a jövő már itt van a jelenben. Ha jövő időt kell használnunk, akkor ez a nyelvi kényszer a fejünkben kötelezően elválasztja a jelent a jövőtől, korlátot állít a kettő közé. Ez a mentális korlát magyarázza, hogy miért nehezebb jövőre irányuló döntéseket meghozni.

A hipotézissel összhangban Chen azt találja, hogy azon egyének, akik olyan nyelvet beszélnek, melyben kötelező jövő időt használni, amikor a jövőről beszélnek, jóval kisebb valószínűséggel takarítottak meg az előző évben, mint olyan egyének, akik jelen időt használva is utalhatnak a jövőre. Az eredmény akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük az egyén országának intézményi jellemzőit, gazdasági fejlettségét, pénzügyi mutatóit és kulturális jellemzőit (például vallást), valamint az egyén korát, nemét, végzettségét, családi állapotát és munkaerőpiaci helyzetét.

Nagyon ötletes módon, Chen olyan országokat külön is megvizsgált, ahol több nyelvet beszélnek. Ezen országokban azon egyének, akik olyan nyelvet beszélnek, amiben jelen idővel is lehet a jövőre hivatkozni, nagyobb eséllyel takarítottak meg az adott évben. Hasonló eredmények jöttek ki, amikor a jelenlegi megtakarítás helyett a nyugdíj-megtakarításokat (ami múltbeli megtakarításra utal), egészséggel kapcsolatos viselkedést (dohányzik-e az egyén?, mennyit mozog? stb.) vizsgált a szerző.

Bennünk az a kérdés merült fel, hogy mi a helyzet egyéni szinten?

Például, magyarul jelen és jövő idővel is hivatkozhatunk a jövőre, és azt vizsgáltuk egy nemrég megjelent tanulmányunkban, hogy azon egyének, akkor természetes módon a jelen időt használják, amikor jövőbeli dolgokról beszélnek, kevésbé diszkontálják-e a jövőt, mint azon egyének, akik inkább a jövő időt használják.

Hipotézisünk teszteléséhez mérni kellett azt, hogy a résztvevőink hogyan hivatkoznak természetes módon a jövő időre. Ehhez a nyelvészek által gyakran használt mondatbefejezési feladatot alkalmaztuk. Minden mondat eleje rögzített volt és a jövőre utalt, például a közeljövőre (A hétvégén), a közepesen távoli jövőre (Nyáron), és a távoli jövőre (Tíz év múlva). A kísérlet résztvevői szabadon választhattak, hogy miként fejezik be az egyes mondatokat. Minden esetben a lehetőségek között szerepelt az adott ige jelen és jövő idejű alakja. Feltételeztük, hogy a kísérlet résztvevőinek választása kifejezi a természetes nyelvhasználatot. Leginkább a közel jövőt illetően használták a kísérletben résztvevők a jelen időt (az esetek 20-30 százalékában), míg a távoli jövőről beszélve a legkevésbé (10-15 százalék).

A jövő diszkontálását (a türelmet) úgy mértük, hogy a résztvevőknek azonnal kifizetett 10 000 Ft és két hét múlva esedékes nagyobb összegek között kellett dönteniük. Azt akartuk megtudni, hogy mekkora többletért hajlandó még két hetet várni. A résztvevők nagy része elég türelmes, ugyanis körülbelül 50%-uk hajlandó volt plusz 600 Ft-ért két hetet várni. A nagyon türelmetlenek aránya pedig alacsony volt (kb. 5%), ők 10000 Ft többletért sem voltak hajlandóak várni.

Legfőbb eredményünk az, hogy nem találunk összefüggést a nyelvhasználat és az időpreferencia között.

Először külön-külön megnéztük minden időtávra, hogy azok, akik a közel- / közepesen távoli- / távoli jövőt illetően a jelen időt használják, türelmesebbek-e (azaz kevesebb többletpénzért hajlandóak-e várni két hetet). Ezt követően megnéztük azt, hogy ki hányszor használja a jelen időt összefügg-e azzal, hogy mennyire türelmes. Egyik esetben sem találtunk összefüggést.

Először nézzük meg a nyelvhasználat és az időpreferencia közötti összefüggést. A fenti ábra illusztrálja az eredményeinket. A bal oldalon azt látjuk, hogy akik a közeljövőre (A hétvégén) vonatkozóan a jövő időt használták, azok körülbelül plusz 2 300 Ft-ért voltak hajlandóak még várni két hetet. Azok, akik a jelen időt használták, kicsit kevesebbel is beérték, de a különbség nem számottevő. A másik két időtávon is azt látjuk, hogy nincs jelentős különbség a jelen és a jövő időt használók között, azaz a jövőre vonatkozó nyelvhasználat nem függ össze azzal, hogy mennyire vagyunk hajlamosak türelmesen várni arra, hogy később nagyobb összeget kapjunk, ami a jövő diszkontálásának egyik mérőszáma.

Most nézzük meg az összefüggést aszerint, hogy ki hányszor használja a jelen időt. A fenti ábra azt mutatja meg, hogy a jövő idő használatának gyakorisága összefügg-e azzal, hogy mekkora többletpénzért hajlandó valaki két hetet várni. Ha sokáig nézzük az ábrát, akkor úgy tűnik, hogy azok, akik inkább a jövő időt használják, csak nagyobb többletpénzért hajlandóak várni (ami összhangban van Chen hipotézisével), azonban a különbségek kicsik.

A nyelvhasználat és a türelem közötti összefüggés hiánya azért érdekes, mert Chen szerint ez a kapcsolat állhat a jövőre vonatkozó nyelvhasználat és a jövőre irányuló cselekedetek között. Mit jelent mindez Chan hipotézisére vonatkoztatva? Eredményeink azt mutatják, hogy ha valaki azt mondja, hogy „Holnaptól többet spórolok.” nem azért tesz félre több pénzt, mint aki mondja, hogy „Holnaptól többet fogok spórolni.”, mert az előbbi türelmes, míg az utóbbi türelmetlen.

Lehetséges, hogy a mi kísérletünkben volt hiányosság (például a természetes nyelvhasználatot nem sikerült jól megragadni a feladatunkkal), erre csak további hasonló kutatás adhat választ. Ha viszont ezen kutatások is hasonló eredményre vezetnek, akkor talányos, hogy milyen mechanizmusok állhatnak Chen eredménye mögött.

Keller Tamás a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) és  a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) munkatársa;

Kiss Hubert János a HUN-REN KRTK KTI és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaSzakál Péter a Szegedi Tudományegyetem munkatársa

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kiszámoló

Mindent a CSOK Pluszról

Hitelügyintéző Gáborunk új videót csinált a CSOK Pluszról, ha gondolkodtál azon, hogy igénybe vedd, akkor érdemes végignézned. Ha kérdésed van, keresd meg őt, a honlapján megtalálod a tel

SPB Blog

Mi befolyásolja az olaj árát?

A kőolaj a világ egyik legfontosabb árucikke. Az árát sok paraméter befolyásolja és talán evidens lenne a kereslet-kínálat kapcsolatával kezdenünk, mégis jóval izgalmasabb tényező az olaj

Holdblog

Gombnyomásra működünk, mint a gépek

Emlékeinket, akár egy gép funkcióit, gyakorlatilag gombnyomásra elő lehet hívni. És nemcsak mi: külön szakma, külön tudomány, hogyan kell mások gombjait céltudatosan nyomogatni. De kik,... T

KonyhaKontrolling

Álom a megfizethető lakhatás

A naiv emberek körében terjeng a megfizethető lakhatás álma, amivel ráadásul szavazatokat is lehet vásárolni. Bár a politika mindig is teljesíthetetlen ígéretek játszótere volt, fontos, hogy

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
menedzser öltöny nyakkendő