Szeretne minél több turistát bevonzani Bhután, ezért az új szabályok értelmében el lehet kerülni az egyébként igen magasnak mondható napi turisztikai díj megfizetésének egy részét az országban, ha a turisták egy meghatározott időt töltenek az ázsiai ékszerországban – számol be a hírről a CNBC.
Műholdfelvételek azt mutatják, hogy Kína felgyorsította a településépítéseket a kis himalájai királysággal, Bhutánnal való, vitatott határa mentén: hat helyen összesen több mint 200 épületet, köztük kétszinteseket is lehet látni a képeken – írja a Reuters.
A világ két legnépesebb állama, India és Kína között évtizedek óta határviták állnak fönt, amelyek 2020 nyarán véres összeütközésekbe is torkolltak. Kínának ugyanakkor a két nagyhatalom közé szorult kis himalájai királysággal, Bhutánnal szemben is vannak területi igényei. A két ország közötti határtárgyalások már lassan harminc éve folynak, és hosszabb szünet után nemrég egyeztek meg újraindulásukról. Bár a Doklam-fennsíkkal kapcsolatban Bhután és Kína vitáznak, nagy geopolitikai tétjük van Bhután szövetségese, India számára is, aki 2017-ben be is avatkozott a konfliktusba. Kína terjeszkedési tervei mögött egy Mao Ce-tungnak tulajdonított elmélet állhat.
Bhután a felnőtt népességének 85%-át beoltotta koronavírus ellen, mindössze egy hét alatt. Csak két ország oltotta be a lakosság ennél nagyobb hányadát (Izraellel szemben már csak minimális az elmaradás), de mindkét országban hónapokig oltottak ehhez. Bhután gyors beoltásához a helyi buddhista szerzetesek is hozzájárultak.
Már szinte minden napra jut egy fizikai támadás.
Korántsem Budapest az első.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
